Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-04 / 40. szám
üegyventiarvnattife éwfotyram. 40. szám. ;----------r ... i'Tí,. "iiiOTTT-rra.M'ri .... ■ ... tttss Kedd« 1922. április 4. KOIUROMI LATOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetés! ár caeh-szfovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sjfe«* évre 80 K, féléire 40 K, negyedeire 20 K» Egyes szám ára i 80 fillér. Törvény készül. A csehszlovák parlamenti tudósításokból hangos viták lármája hallik felérik. Az a törvényjavaslat ugyanis, amely a kivételes intézkedések részbeni felfüggesztésére született meg a demokratikus tultengésben szenvedő kor mány fél fiák fejében, annyira busába vág a felszabadított Szlovenszkónak és Ruszinszkónak, hogy a sok leplezett bajt hűen ismerő' és tisztultabb demokrácián nevelődött minden ■ parlamenti tagnak lelkiismeretét a kritika i éles, kíméletlenül igazságos szavain keresztül meg kellett szólaltatnia. Az a törvényjavaslat, amely a mai rendszer utján, bizonyosan törvény is lesz, látszólag ugyan megszünteti a kivételes intézkedések hatályát, de felhatalmazza a kormányt a törvényben kifejezetten felsorolt esetekben a rögtönitélö bíráskodás elrendelésére. A kivételes törvények intézkedéseinek ilyetén megszüntetése, hogy mily nagyfokú elkeseredést váltott ki a szlovenszkói képviselők között, mutatja az a vihar, mely a törvényjavaslat előadójának jelentését követte. A régi magyar törvény, mely a kivételes állapotok megszűntével automatikusan hatályát veszti, az uj törvényben újra életre kel, de csak Sziovenszkóban és Ruszinszkóban. Hogy mért van itt még mindig háborús állapot, annak csak a kormány a megmondhatója, ha ugyan nem a végre már normális viszonyok után vágyódó lelkek felháborodásával kíván kényszeredett magyarázatot adni a statárium és sajtócenzura további fenntartására. Ha még mindig az irredenta rézkigyójának sziszegését hallják akár a prágai, akár a pozsonyi kormányférfiak, s a »cabinet noir« rendszer fenntartásával akarnak itt megnyugvást kelteni, amint a parlamentben elhangzottakból megállapítható, nemcsak a magyarságnak, de a felszabadulásában szlovákságnak is szemét aligha fogják tudni még csak Pozsony felé is irányítani. Nem elég egy népet felszabadítani s legkevésbbé elég másokat egy adásvételi szerződéssel megvenni, a gazdának legalább is annyit kell adni a pénz- és véradót szolgáltató házanépének, amennyi a fennen hangoztatott demokratikus elvek szerint kijár. A csehszlovák állam népei ma két kategóriában vannak beosztva: a „meg-POLITIKAI lap. ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS. Főasserkessatő: GrA-ÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8ARANYAY JÓZSEF dr. bízhatók“ és „megbízhatatlanok“ csoportjába. Amit a loyaiisták keresztül akarnak vinni, azt a „megbizhatatlauok“ minden erőfeszítése, minden nyomós okfejtése dacára is keresztülviszik. A parlamenti opposició ma és itt nem mérséklője hatalmat gyakorolni akaró többségnek, csak staffázs a külföld szemének porhintésére. Pedig a parlamenti opposició mögött, ha kevés szavazatot jelent is, mégis milliók állnak, akiknek véleményével, jogos kívánságaival nemcsak a szónokok meghallgatása utján, de a valóságban is számolni illenék. A kormányzásnak is vannak etikett szabályai, amelyek megsértése nem intéződik el egy elnöki rendreutasítással, mert a nép szabadságjogaival való labdajáték csattanós elégtételvételben fejeződhetik be még. — Hangos István szenátor elparentálása. A szenátus csütörtöki ülésén Prasek elnök a napirend előtt meleg szavakkal emlékezett meg Hangos István msgyar kisgazda és kisiparos párti szenátor elhuoytáról. Áz elhunyt szenátor helyét gyönyörű koszorú övezte. == A képvisaiőház legközelebbi ülése. A képviselőház április hó 4-en délután 1 órakor tartja legközelebbi ülését a következő tárgysorozattal: 1. A háború esetére szóló kivételes intézkedések i'észbeni megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslat feletti vitának folytatása. 2. Az alkotmányjogi bizottság jelentése a nemzetközi vegyes bíróságokról, a dunai statútumokra vonatkozó megegyezés s több javaslat másodszori olvasása. = A szenátus legközelebbi ülése. A szenátus április hó 4-éu délután 3 órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen a munkanélküli segélyre s a háború esetére szóló kivételes intézkedések megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatok kerülnek tárgyalás alá. = Benes külpolitikai exposója. A képviselőház külügyi bizottságának április hó 4-iki ülésén dr. Benes miniszterelnök ismertetni fogja a külpolitikai helyzetet. = A hadiköicsönről. A cseh sajtó a napokban azt a hirt közölte, hogy a hadikölesönöket újból összeírják. Miután ez a hir énhető nyugtalanságot idézett elő a lakosság körében, Fridrich és Ledebur-Wichaln szenátorok Novák pénzügyminiszterhtz fordultak ez ügyben felvilágosításért. A pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a hadikölcsönök újabb összeírásáról nincs tudomása s hogy közvetlenül husvét után a hadikölesöu beváltáséra vonatkozólag több tervezetet fog a minisztertanács elé terjeszteni. (ESŐ.) = A népszövetségi ligák nemzetközi szövetségének kongresszusa. A népszövetségi ligák nemzetközi szövetsége ez év junius hó 4-től 6-ig kongresszust tart Prágában. A kongreszszus tárgysorozatán többek között a leszerelés a nemzetközi szerződések nyilvánossága, a nyersanyagok felosztása, a faji egyeulőség s a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése szerepel. A csehszlovák népszövetségi liga lázasan készülődik a kongresszusra. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 2» . hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, w j a hirdetések., előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. = A tisztviselők számának csökkentése. Ismeretes, hogy egy külön parlamenti bizottság van megbízva azzal, hogy az állami tisztviselők számának csökkentésére vonatkozó szabályokat kidolgozza. A „Ceskoslovenaká ßt-publika“ közlése szerint ezen bizottság munkája hatalmasan előrehaladt s a tisztviselők számának csökkentésénél a következő alapelveket állította fel. Az elbocsátásnál elsősorban azok jönnek tekintetbe, akik aem bir. ják eléggé az államnyelvet s akiknek működése veszélyezteti az áilarn érdekeit. Ezen alapelvek keresztülvitelével ugylátszik a magyar tisztviselők törekszenek, (ESŐ.) = Romania a Magyarországhoz való közeledést kívánja. Sireea Trajáu román követ egy újságíró előtt a következő nyilatkozatot tette : A román kormány a maga részéről — amennyire ezt a politikai viszonyok megengedték — minden lehetőt megtett, hugy a két ország között közeledést hozzon létre. Csak a legutóbbi napok két eseményére akarok utalni: Létrejött a vasúti egyezmény, ameiy hatalmasan meg fogja könnyíteni a két ország közötti forgalmat és most tárgyalnak Bukarestben arról, hogy az erdélyi magyar színészetet talpraállítsák. Ma még persze túlságosan közel vagyunk a háború végéhez és a békeállapothoz, konszolidáláshoz még szükségünk vau egy-két évre. Hagyjuk most a tulajdonképeni politikát figyelmen kivül és nézzük csak a gazdasági kérdéseket. Európa mai állapotában ez a legfontosabbik, az életbevágó. Románia a természettől végtelenül gazdag, de a mai viszonyok között még nem tudja kellő gyorsasaggal kifejteni gazdasági erőit. Magyarország nyersanyagszükségletének javarészét Romániában vásárolhatná meg, viszont ipari termelése nálunk elsőrendű piacra találna. A legfőbb ok azonban, amely a két ország közeledését szükségessé teszi, a természettől adva van. A tengertől távolfekvő Magyarországnak természetes útja a Duna folyam, amelyen át áruit a tengerre viheti és amelyen át nyersanyagot olcsón hozhat. Ezt a vonalat mi is ismerjük nyugat felé és a legnagyobb roman kőolajvállalat, a Steaua Romana máris helyet biztosított magának a most épülő budapesti kikötőben, mert amint a Duna-Rajna vagy Duna Elbe csatorna ejkészült, mi kivitelünk túlnyomó részét ezen az utón szállítjuk. Erős a meggyőződésem, hogy a gazdasági szükségszerűség előbb-utóbb ietompitja a politikai élet kiálló sarkait is és lassanként közeledünk az igazi béke állapotához. Ezt mi a magunk részéről erősen óhajtjuk. A német népszövetség megalakulása. A múlt hó utolsó napjaiban alakult meg a Csehszlovákjában élő németek szövetsége. Nem uj keletű a németségnek az a törekvése, hogy kisebbségi jogainak megvédésére szövetségbe tömörüljön. Ha nem érezte volna szükségét a németség annak, hogy csakis egy tömegbe állva védheti meg azokat a jogokat, amelyek különben is megilletnék, nem vetődött volna fel a gondolata sem annak, hogy a békeszerződésekben és a Csehszlovák állam által aláírt szerződésekben elismert kisebbségi jogok megvédésére kimondottan népszövetségbe tömörüljön. A dolog magyarazata ugyanis az, hogy itt ma még nem is arról van szó, hogy a
