Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-14 / 6. szám
Mtogfvenharmatiik évfolyam. 6. szám. Szombat; 1922. január 14. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cseií-sriovák értékben j Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Hflrés* érre 80 X, féléire 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám áara s 8Ö fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: 6AÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARÄNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min a hirdetések,, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldenéőc Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik ketenkint háromszor: kedden, csütörtökön ás szombaton. = Katolikus autonómia. A szlovenszkói katolikus autonómiára vonatkozó tervezetet, melyet az erre kiküldött bizottság dolgozott ki, Svatos Lajos dr. ismerteti a „Jednota“ cimü egyházi lapban. Kifogásolja, hogy a bizottság nem vette tekintetbe a köztársaság egyéb területeit és nem érintette a patriarchátus kérdését. A tervezet szerint a Szlovenszkóü jelenleg található egyházi vagyonból a szlovák katolikusok maticaja néven Dagy vagyonalapot teremfenéuek, amelynek jövedelméből az összes egyházi szükségletet f-deznék. A lelkészek által élvezett állami segély elmaradna. Ha az alap nem volna elegendő a lelkészek íizetésére, egyházi adót vetnének ki, amelyet szükség esetén karhatalommal is behajtanának. A püspökök választása tekinte| tében a szlovák javaslat sokkal radikáisabb, mint a cseh katolikus hívők szövetségének (Jednota) szervezete. A szlovákok azt kiván| ják, hogy az első érseket és az első püspö> kök lelkészekből és laikusokból álló autonóm testület hozza java-latba, kiket a köztársasági ! elnök ajánlana a pápának. A későbbi válasz' tásokon egy központi bizottság terjesztené fel j közvetlenül a pápának. A Jednota javaslata szerint ellenben a patriarcha nevezné ki a püspököket, kiket azután a pápa erősítene meg. Ez az eljárás azonos volna a salzburgi érsek püspökk'nevezésével. Svatos úgy véli, : hogy a kormány számára inkább elfogadható ; a Jednota tervezete és helytelennek tartja | a szeparatizmust. Bírálatában azt is kijelenti, hogy a szlovákok eddig nem bizonyultak a politika mestereinek, sem a világi sem a? egy házi politika terén. (ESŐ.) = A magyar-osztrák tárgyalás. Gsüíörtö kön kezdték meg a magyar-o ztrak tárgyalásokat Bécsben. A tárgyalások alapja kizáróan a velencei egyezség. Ezszerint. Ausztriának igénye van a Nyugatmagyarország késedelmes átadásából őt ért károk megtérítésére, mely követelés nagyságát az osztrákok óvatos módon még nem árulták el. A Neue Freue Presse panaszkodik, hogy a Burgerland honfoglalásának (?) költségei már eddig is meghaladják a 40 milliárd osztrák koronát, mely ö.-szeg javarészt katonai kiadásokra kellett. Az osztrák követelésekkel szemben Magyarországnak igénye van a téritésra az Ausztriának átadott volt állami birtokokért, utakért, ingatlanokért, iskolákért, hivatalokért és mindezek berendezéséért. A tisztára magyar állami vagyonon felül, Magyarországot illeti a volt közös vagyon 50 százaléka is. Ha ezek a velencei egyezségben gyökeredző kérdések kielégítő elintézést nyernek, akkor azután sor kerülhet a k t állam között kötendő szerződés dolgára 1920 ban a két állam kölcsönösen kontilgentált. a kiviteli és beviteli cikkek mennyiségét. Minda két államra kívánatos volna ezen a határon, túlmenő kereskedelmi megállapodást kötni, de lehet, hogy ezúttal is megmarad a kontiDgentálás rend zere. Végül utlevélügyek és határforgalmi kérdések szerepelnek a bécsi tárgyalás programján. Osztrák parlamenti körökben azt hiszik, hogy a pénzügyi kérdések tárgyalása Ausztria a ill lies ein röpítik ismét felénk a nacionalista irányú sajtóból, melynek orgánumait sem elnöki kijelentések, sem kormány férfiak megállapításai nem képesek letériteni arról az útról, melyen a nemzeti túlzó sovinizmus robognak, Nem nézhetik jó szemmel, hogy a vezető faktorok kezdik belátni, hogy az, a mi eddig az itteni nemzetiségekkel, nevezetesen pedig a magyar kisebbséggel történt, semmiképen sem felelhet meg ■emcsak azoknak a kötelezettségeknek, melyeket a nemzetközi szerződésekben az egész világ előtt elfogadtak, de nem felelhet meg az állam érdekének sem, mely csak akkor lehet erős, ha népeinek boldogságát mozdítja elő. Fáj nekik hogy a szlovák politika vesztett magyarellenes éléből és azt állítják, hogy nem védik az államot eléggé a magyarok támadásai és tervei ellen s nem kisérik figyelemmel azok fejlődését. Még .azt is áilitják, hogy a magyarok Szlovenszkóban egyáltalában nem érzik a szlovák pártok ellenőrzését s természetes, dolog, hogy az irredentizmus elcsépelt vádját hozzák föl ütőkártya gyanánt. Vakmerőén akarják megállapítani, hogy Szlovenszkóban nem létezik magyar kisebbségi kérdés s úgy állítják be a dolgot, mintha a szlovákokat kellene kiragadni a magyarok fennhatósága alól. Ilyen és hasonló állítások hangzanak el a nacionalista újságok hasábjairól, melyek a köztársaság érdekét akarják szolgálni, ámde az ilyen alapnélküli s tisztán az elfogult, szubjektív érzésből fakadó kirohanásokkal épen az ellenkezőjét szolgálják. Nem szükséges, hogy cáfolatába bocsátkozzunk ezeknek az állításoknak, egész Szlovenszkó magyarsága érzi és tudja azt a szomorú helyzetet, melybe a „nyugati bölcsek“ beletaszitották s melynek fájó szenvedéseit napról-napra tetézik azok, a kiknek a sebek gyógyítása, a lelkek megértése és a testvéri érzés ápolása lenne hivatásuk. Maga a statisztika is elismeri, hogy a magyar kisebbség milliós számával él itt és fentartója az államnak, csak úgy mint a többi más nemzetiség Mert bár törvényben biztositott kisebbségi jogait nem igen élvezheti, kötelezettségei egész hal mázának pontos teljesítésével époly méltó a köztársaság polgárának nevére, mint a többi népek. Épen az a viszás helyzet, mely az állam e mostoha gyermekével szemben fennáll, teszi állandóan akuttá a magyar kisebbség kérdését, melyet elsikkasztani semmiféle mesterkedéssel, semmiféle hamis beállítással, de legkevésbé a gyűlölség fegyvereinek felhasználásával nem lehet. A csehszlovák köztársaságban igenis létezik a magyar kisebbség kérdése s annak törvény és igazság szerint való megoldása elöl senkinek sem lehet elzárkózni, mert minél inkább húzzák, halasztják annál követelőbben és élesebben mered minden, az állam népeinek sorsát intéző faktor elé = Megkorrigálták a pótköltségvetést, a köztársaság tudvalevöl-g a rendes költségvetésen kívül még pótköltségvetéssel is dolgozik. A felmerült deficitet természetesen csak újabb adókkal lehet fedezni, a mire a kormány meg is Wlaita a szükséges alapot. Mint jelentik, & képviselőházuak beterjesztették az 1921. évre szóló módosított pótköltségvetést. Az eredeti pótköltségvetést, amely kerek három milliárd deficitet mutat fel, a kerek 1900 millió koronával felemelt adóbevételekkel kerek egy milliárd koronára szárították le. Az egyenes adókból szárm zó bevételek 562 millió koronával növekedtek, a fogyasztási adó 506 millióval (ebből egyedül a szénadóra több mint 300 millió esik) Az illetékek 537 millió koronával emelkedtek, Hz állami monopóliumok (dohány és só) 436 millióval jövedelmeztek töobet, a szá Jitási bevételek pedig 100 millióval emelkedtek. Alacsonyabb bevétel-kot mutat ki a cukor feleslegalapja és pedig 700 millió koronával, a fakivitel után való nyereség is 55 mi.hóval csökkent. A rendes bevételek összesen 2644 mMlió 695 ezer 920 korona emelkedést mutatnak. A rendkivüli bevételek 744 millió 853 ezer koronával csökkentek úgy, hogy a bevételek tehat 1899 millió 872 ezer 920 koronával emelkedtek. ± A szerb-román núsz. Mint a lapok közlik, Sándor szerb király e jegyezte Ferdinand román király eányát, Marta hercegnőt. Belgrádban az eljegyzés érthető viszhangot keltett. A Péter királyért viselt hivatalos gyászt megszüntették s Belgrad ünnepiesen fogadja ?. hazatérő királyt. A 1. pok élénken kommentálják a politikai nászt és egyes orgánumok balkáui szövetséget emlegetnek, mely az S. H. S. királyság, Románia és Görögország politikai szövetsége lenne. A Demokrácia c. lap hangoztatja, hogy az eljegyzés nemcsak a Délszláv áilam megszilárdulását jelenti, de egyúttal megerősíti amiak a két népnek az egyesülését, mely nagy szerepre van hivatva Középeurópában. A kisantant — irja a lap — az eljegyzéssel konkrétebb formát öltött s az nj násznak nagy nemzetközi jelentősége vaD. ilus János ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű rahanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
