Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-28 / 37. szám

iegfvenharma^ík évfolyam. 37. azátn. Kedd* 1922. március 28. MAMMI LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY P OLITIKAI LA P. Előfizetési ér c»®5s-WKÍ«*wák értékben s Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ■-.$* -vre 80 fi, félévre 40 íí, negyedévre 20 fi. Egye* szám ára i 80 fillér. Ruszinszkő problémája került most a csehszlovák politika homlokterébe. Benes miniszter­­elnök végre tárgyalásokba bocsátkozott a rusziuszkói pártok vezetőivei, kik elé a kormány egy programtervezetet terjesztett, mely azokat a teendőket foglalja magá­ban, amiket a kormány ez esztendőben foganatosítani óhajt Ruszinszkóban. Ruszinszkő politikai önállóságát és függetlenségét a békeszerződések külön rendelkezései állapitolták meg s bár e határozatok végrehajtására a csehszlovák államnak kötelezettséget kellett vállalnia, mégis csak most látja elérkezettnek az időt arra, hogy a rutén nép sorsáról a biztosított jogok szerint gondoskodjék. Sajnos, a kormány lépése e kérdésben is inkább a külső körülmények kényszerítő hatása alatt történt, mint önszántából, mert ismeretes, hogy a nemzetek szövet­sége a külföldi rutén párt megkeresésére felszólította a csehszlovák kormányt arra, hogy a békeszerződés értelmében adja meg a rutén népnek az őt megillető tel­jes autonómiát és ennek megtörténte után tegyen jelentést a nemzetek szövetségének haladéktalanul. A miniszterelnök e felhívásnak tesz most tulajdonképen eleget és ez magya­rázza meg azt, hogy ha a tárgyalások anyagát képező program fel is öleli a gazdasági, közigazgatási és kul­turális kérdéseket, nem az a szellem vo­nul keresztül rajta, amely a köztársaság keleti földterülete népének biztosított jogait a legteljesebb mértékben érvényre juttatná A lezajlott tárgyalások positiv eredmény­nyel nem végződlek, némely kérdésben Ígéretet tett a kormány, de az egész tár­gyalás menete arról tanúskodott, hogy a külön autonómiával felruházandó függet­len tartomány jogi és politikai helyzete egyelőre marad amint volt eddig s még újabb tárgyalásoknak kell elkövetkezniük, hogy elöntés álljon be. A kormány nem tudja tultenni ma­gát az imperialista és centralista irány­elveken s most utakat és módokat keres arra, hogy a rutén népet megnyerje ma­gának s gazdasági előnyök felajánlásával próbálja maga felé hajlítani. Az a törek­vés tiszlán látszik, hogy végeredményben rábírják a rutén népet, hogy önként mondjon le önkormányzati jogáról és ol­vadjon be nemzetiségileg és politikailag az impériumba. De hogy ezt elérjék, igen nehéz akadályokat kellene leküzdeni. Mert a ruszinszkói pártok teljes tudatában Ru­­szinszkó különleges helyzetének és jogai­ALÁPITQTTA : TUBA JÄN0S. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAMYAY JÓZSEF dr nak, nem lesznek arra kaphatók, hogy korrnányigéreteknek felüljenek, annyival is inkább, mert ország-világ előtt elismert és biztosított törvények alapján állanak és erről az alapról sohasem fognak letérni. Nem szabad elfelejteni, hogy Ru­­szinszkó nincs bekebelezve a csehszlovák köztársaságba, hanem mint autonom egy­ségnek a köztársasággal unióra való lépé­sét ismerte el a békekonferencia s ha a rutének földjén mégsem az történhetik, ami törvényes és jogos, akkor a rutén föld népe el fog menni jogainak érvénye­sítése céljából oda, ahol orvoslást találhat. Az Erdős Kárpátok területe évek óta tö­kéletesen el van hanyagolva, rendes állami igazgatása nincs, különleges intézkedések gúzsba kötik a cselekvési szabadságot, elnémítják a szabad szót és állami ön­­kormányzat helyett centralisztikus, sőt abszolutisztikus berendezkedés dívik. Ezt az állapotot nem fogják az ottani pártok sokáig tűrni s ha a kormány meg nem gondolja, hogy mivel tartozik ennek a népnek adott szava szerint, könnyen oda fejlődhetik a dolog, hogy a ruténpárt me­morandummal fordul a népek génuai konferenciájához, — hiszen a példa a horvátblokkal erre úgyis adva van. A köztársaságnak demokratikus ér­deke egyenesen előírja a kormánynak, hogy ebben a kérdésben úgy járjon el, a mint kötelessége. Ez elől elzárkózni nem lehet, ha a ruszin kérdést becsületesen meg akarja oldani. Nincs kibúvó: itt a legszélesebb önkormányzatot kell biztosí­tani a Ruszinszkóban élő összes nemze­tiségeknek. •= Tavaszi ülésszak. A képviselőház március hó 28 án d. e. 11 órakor tartja első ülését, amellyel a tavaszi ülésszakot nyitják meg. Ugyanaznap d. e. 9 órakor a képviselő­ház elnöksége, 10 órakor pedig a klubelnökök tartanak értekezletet. A szenátus első ülését szintén március 28-án tartja d. u. 4 órakor, melyet ugyanaznap elnökségi és clubelnökségi értekezlet előz meg. = Az előzetes cenzúrának s a sajtóter­mékek elkobzásának kiterjesztése. A „Rude Pravo“ értesülése szerint a kormány a tavaszi ülésszak folyamán törvényjavaslatot terjeszt a ház elé az 1873. évi május 23-i osztrák tör­vény 487—499. §§ ainak az előzetes cenzúrára s a sajtótermékek elkobzására vonatkozó ren­delkezéseinek Szlovenszkóra és Ruszinszkóra való kiterjesztéséről. A javaslat indokolása a következőket mondja: „A javaslatot a statári­umnak s a kivételes állapotoknak Szlovenszkón és Ruszinszkóben való megszüntetése s a köz­társaság többi részén uralkodó jogrendhez való átmenet teszik szükségessé. Ha u. i. a kivételes állapotokat megszüntetik az említett területeken s a sajtó utján elkövetett delikíumok miatt az elkobzásra vonatkozólag a magyar Bp. rendel­kezései maradnak továbbra is érvényben, az Szerkesztőség és nadóhivatai: Nádor-U. 2h horá úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m u z hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendő; kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik tekint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. elkobzás oly későn volna foganatosítható, hogy teljesen eredménytelennek bizonyulna. A magyar Bp. rendelkezései értelmében u. i. ilyen esetek­ben a főszolgabirák és rendőrkapitányoknak, mint ügyészi megbízottaknak először jelentést kell íenniök a sajtótermék egy példányának becsatolásával az államügyészségnek s az állam­ügyésznek javasolni kell a vizsgálóbírónál az elkobzás elrendelését, ami, miután az 1914: XIV. t.-c. 7. §. értelmében a nyomda köteles ugyan az államügyészségnek a sajtótermék egy példányát beküldeni, de egyidejűleg a terjesztést is megkezdheti, lehetetlenné teszi az elkobzás eredményes foganatosítását.“ (ESŐ.) = A kar. szoc. párt nepgyüléseinek be­tiltása. Dr. Körmendy-Ékes Lajos kér szoc. nemzetgyűlési képviselő még 1921. évi julius hó 21-én intézett interpellációt Szlovenszkó teljhatalmú miniszteréhez a keresztény-szoci­alista párt népgyüléseinek az egyes főszolga­birák részéről való rendszeres betiltása tárgyá­ban. Az interpellációban rámutatott arra, hogy a hatóságok a pártot mozgási szabadságában akadályozzák, mivel egyes vármegyék területén, igy Sáros megyében a keresztényszocialista párt által kért népgyülések engedélyét rendszeresen megtagadják s Abaui-Torna vármegye kassai járásában oly általános érvényű miniszteri en­gedélyt követelnek, mint aminő a „Rolnicka Sirana“ birtokában van. Az interpellációra Szlovenszkó teljhatalmú minisztere, most a kö­vetkező ékes magyar nyelvű választ adja: „A vizsgálat során Sarys megyében és Abaujtorna megye Kosicei járásában egyetlen egy eset sem volt megállapítható, amelyben az illetékes po­litikai hatóságok a gyülekezési jogról szóló ér­vényes rendeletektől eitérőleg járlak volna el. Sarys megyében semmiféle keresztényszocialista párti gyűlés be nem jelentetett s következőleg be sem volt tiltható, csupán augusztus hóban Presovban a keresztényszocialistaknak egyetlen gyűlése volt bejelentve, amely gyűlés tekintet­tel arra, hogy bejelentése és rendezése a fenn­álló rendeleteknek meg nem felelt, betiltatott. A Kosicei járásban sem fordult elő eset, hogy a keresztényszocialista egyesület tagsági gyű­lése betiltatott, vagy a keresztényszocialista pártnak a tagsági gyűlés megengedését célzó folyamodványa elutasittatott volna. Annál ke­­vésbbé konstatálható, hogy az egyes politikai pártok az illetékes politikai hatóságok részéről különböző bánásmódban részesittetnének. Az összes alárendelt hivataloknak f. év junius ha­vában az itteni 8921. adm. V. sz. alatt általá­nos utasítás adatott ki aziránt, hogy a gyűlé­sek tekintné kül bármely politikai pártra mely feltételek mellett engedélyezhetők.“ = A ruszinszkói tárgyalások a miniszter­­tanács előtt. A minisztertanács csütörtöki ülésén Benes miuiszterelnök beszámolt a ru­szinszkói politikai pártokkal folytatott tárgya­lásokról. A minisztertanács anélkül, hogy e tekintetben végleges álláspontot foglalt voiua el, Benes előterjesztését tudomásul vette. Benes miniszterelnök áptilis 6 án utazik el a génuai konferenciára. és eltávolít szeplőt, mindennemű foltokat, a 148 bőrt bársonypuhává és hófehérré teszi. Csak a „Vodriczi patikába itt“ kapható, • Bratislavában, Vödricz 25. •

Next

/
Thumbnails
Contents