Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-16 / 32. szám
NegyvenBrarmanfilc évfolyam. 32. «zám. Csütörtök» 1922. március 16.--------..... ........—.........- ■ ■■ KOMÁROMMEGYEl KÖZLÖNY Előfizetési ár CBeh-Bslovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgéfs évre 80 K, félévre 40 Jí, negyedévre 20 K. Egyes Kaám ára t 80 fillér. Minden magyar szív összedobban, együtt érez, a magyar lelkek egymásra találnak, bármilyen messze is sodorta őket a sors keze egymástól, — igen, egymásra talál, ugyan arra az egy szent dologra gondol minden magyar ilyenkor a tavasz, a szabadság hajnalhasadásának évfordulóján, a Cézár vérével megszentelt március idusán. Egyet gondol minden magyar ilyenkor: hogy milyen drága kincs is az a szabadság, amely ezelőtt 74 esztendővel meteorcsiilágként végig futott a magyar nemzet egén, tüzes barázdát vonván maga után. Rövid életű volt, mint a tiszavirág, de a rövid életével is kitörölhetetlen nyomokat hagyott minden magyar szívben, lélekben s. azóta áhítozik minden magyar lélek az igazi, színtiszta, március idusa szülte szabadság után, bárhova szakította is el a békeszerződés az ezeréves édes anyától. Március idusa az a varázsvesszője a magyar lelkeknek, amely egy napra közös gondolatokat támaszt minden magyar lélekben, bár hol szenvedi is a békeszerződés átkait. Szibéria uttalan síkságain, az orosz pokolban, a börtönökbez szenvedő, Amerika lázas forgatagába sodrott, vagy a világ bármely részében küzdő, a megcsonkított Magyarországon, vagy az utódállamokban élő magyarok lelke ünnepi ruhába öltözik ezen az egy napon, amely a gyászruhája most és buzgó imádság száll föl a Magyarok Istenéhez, hogy ne hagyja el végképpen a magyart, amely évszázadokon át védő bástyája volt a nyugati kultúrának. Ne engedje a világ összes bűneit a magyarság fejére olvasni. Ne engedje, hogy a kinpadra feszitett magyarságot tovább gyötörjék. Az Ég ura, kormányzója, a világ urai, a világ kormányzói sziveibe küldjön le igazi békevágyat, szeretetet és megértést, hogy a boszu politikája, amely újabb viharok és borzalmak rémeit rejti méhében, egyszer már végleg elszenderüljön. A Magyarok Istene adja, hogy úgy legyen! = A tavaszi ülésszak. A minisztertanács a képviselőház elnökségével egyeiértőieg úgy határozott, hogy a nemzetgyüles tavaszi ülésszaka az eredeti terv szerint március 28 án kezdődik. Az államfő kézirata a jövő héten fog megjelenni. Az érdeklődés középpontja most természetesen a tavaszi ülésszak előkészületeinek szól elsősorban, mert a most beterjesztendő javaslatoktól nem kis részben függ a következő hónapok politikájának alakulása. — Az ellenzéki pártok pénzügyi bizottságának ü ÓjO A szlov nszkói és rnsziusziíói szövetkezeit ellenzéki pártok péuzüg>i Oizott sága. f. író 11 én, szomoaton délután a losonci központi irodában tartotta első ülését, am lyeu valamennyi bizottsági tag ré^zivett. A tanácskozásokat Szilassy Béla elnöa vezette. A bizottság a központi iroda igazgatójának dr. Petrogalli Oszkárnak előterjesztéseken letar POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. gyalta és elfogadta a központi iroda költségvetését és tudomásul vette a központi iroda megszervezésére s megkezdett működésére vonatkozó igazgatói jelentést. A költségvetés elfogadásával a bizottság egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy a központi iroda kulturális előadói állasa dr. Sziklay Ferenccel, az Esti Újság fe elős szerkesz őjóvel nyerjen betöltést. Sziklay Ferenc eiőadói működését még e hóuapbau megkezdi. — Javaslat a nyelvtörvény megváltoztatása iránt. Lodgman képviselő egy legutóbb beadott törvényjavaslatában az 1920. február 27-én 122 sz. a. kelt nyelvtörvény 2 §.'l. és 2. bekezdésének oly értelmű hiteles magyarázatát követeli, mely szerint a kisebbségi jogok gyakorlása a törvényesfeltételek fennforgása esetén azokat, akik a kisebbséghez tartoznak, megilletné tekintet nélkül az állampolgárságukra. Az idézett törvényhely eddigi fogalmazása folytán ugyanis vitás volt az, hogy pl. magyar neinzetü magyar állampolgárok, akik oly bírósági járásban laktak, ahol a magyar kisebbséghez tartozókat a kisebbségi jogok a nyelvtörvény alapján is megilletik, mert a magyarság száma az összlakosság 20 % át meghaladja, jogosultak e magyar nyelvű beadványokat beadni és azoknak ugyanily nyelvű elintézését követelni, vagy pedig e jog kizárólag oly magyarokat illet-e meg, kik csehszlovák állampolgárok. A hatóságok hosszú ideig azt a gyakorlatot folytatták, hogy külföldi állampolgároktól következetesen megtagadták a kisebbségi jogok gyakorlását A legfelsőbb közigazgatási bíróság 1921. október 5-én 12,285/2 sz. határozatával azonban a törvényt odamagyarázta, hogy külföldi állampolgárok is a kisebbségi nyelvet használhatják a hatóságok előtt, ha a többi törvényes kellék fennforog. Sok hatóság nem velte tekintetbe a közigazgatási bíróság ezen döntését és továbbra is a régi gyakorlatot folytatta, amelyről a legfelsőbb bírói fórum is megállapította, hogy törvénytelen. Ez az ok késztette rá Lodgmant arra, hogy benyújtsa javaslatát, meiy a méltánytalan gyakorlatnak legalább egy feltűnően törvénytelen megnyilvánulását eltörölné. (ESŐ). = A cseh néppártiak Hlinkáék elleni újabb támadását. A „Cas* hosszabb cikkben foglalkozik a szlovenszkói viszonyokkal s felhasználja az alkalmat, hogy Hlinkáékat kioktassa arról, hogy nincs joguk arra, hogy a szlovák kérdésben döntsenek. A cikk többek között a következő egyáltalában nem helyt álló kijelentéseket tartalmazza :■ „A forradalom a szlovák nemzetet uralomhoz juttatta. A néppártiak ezt az uralmat azonban a maguk részére akarják kisajátítani, hogy a szlovák népet továbbra is sötétségben tartsák és kizsákmányolják. Azt azonban elfelejtik, hogy a szlovák nép a néppártiak hozzájárulása nélkül szabadult fel s hogy így nincsen joguk (?) a fölött határozni, hogy miként rendezze be uj otthonát. A forradalom utáni időkben szabadságról csak annak van joga beszélni, aki a rabság idején zászlóvivője s harcosa volt a szabadságnak s csak azok jogosultak a nemzeteket egy szebb és boldogabb jövő felé vezetni, akik a forradalom alatt is vezetőik voltak. Szlovenszkón jelenleg csak két tábor áll egymással szemben: a demokratikus blokk, amely minden feltétel nélkül a forradalmi vívmányok alapján áll s amelyhez a szlovák nép nagy többsége tartozik (?) és a reakciós blokk, amely a forradalom vívmányai • ———^ 1 jjüi—■üi1-" m-. «mt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nátior-u. 28. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, n .i a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldene 5;: Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. val szemben a tagadás álláspontjára helyezkedik. Ez a blokk a néppártból áll s ehhez csatlakoztak a magyarok, németek s Sehliskáék Dvorcsákékkal együtt.“ = Közös autonómia program. A „Pilsner Tagblatt“ egy vezércikkében E. G. azt javasolja, hogy minden pártok, akik a népek önrendelkezési jogát képviselik, közös autonómia programban egyezzenek meg és ezt képviseljék zárt frontban. Egy ily program önmagában véve az alkotmány es valamennyi centralisztikus intézmény megvalósítását jelentené. A németek, szlovákok és magyarok között e tekintetben megfelelő megegyezést kell létesíteni, mert minden bizonnyal az egyeduralmakat feladni nem akaró csehek legerősebb ellentállásával fog találkozni. Azonban a viszonyok megértek a centralisztikus elnyomó állam elleni koncentrikus küzdelemre és a halasztás minden napja késedelmet jelent, mely az uralmon levők javára szolgál. A cikkíró igen élesen rámutat arra is, hogy a csehek miért tulajdonítanak nagyobb fontosságot a szlovák kérdésnek, mint pl. a német problémának. Ennek az okát abban látja, hogy 1918. nyarán a cseh és szlovák népnek a közös államiság céljának való együttműködésnek feltételezésén alapult a csehszlovák áll-tmiság elismerése, a szövetségesek közé való felvétele és nemzetközi kialakulása. Ha a szlovákok Prága ellen foglalnak állást, ezen alap meginog és világos, hogy a köztársaság valamely más népe nem fog az igy keletkezett résbe beugrani. A cseh pártok ugyanoly struccpolitikát követnek a Szlovenszkón lejátszódó eseményekkel szemben, mint annak idején Bilinsky és Burián a boszniai viszonyokkal szemben. Önzésükben egymás között sem tudnak egyek lenni és tisztán látni, a valóságot, melybe az állam, — mely jelenlegi formájában csak e pártok állama — jutott. (ESŐ.) = Gömörben várják Benes miniszterelnököt. Losoncról jelentik: A haiárkiigazitó bizottság előtti szerepléséért a tornaijai járásbíróság előtt egész sereg magyar ember ellen eljárás indult meg. Tekintettel arra, hogy Benes miniszterelnök Szent Ivány József képviselő előtt kijelentette, hogy a haiárkiigazitó bizottság előtt mindenkinek joga van megjelenni s kérelmeit előterjeszteni, a beidézett magyarok kérték tanukép megidézni úgy Szent-Ivány képviselőt, mint Benes miniszterelnököt. A bíróság Szent-Ivány képviselőt már be is idézte tanúnak. A gömöriek nagyon szeretnék, ha Benes miniszterelnök valóban ellátogatna Gömörbe, hogy élőszóval is előadhatnák sérelmeiket, melyeket a helyi hatóságoknak már szinte sportszerűvé vált magyar üldözése miatt el kell szenvedniük. = A cseh agráriusok a kormány gazdasági politikája ellen. A cseh agráriusok sajtója részletesen foglalkozik a csehszlovák köztársaság 1920. évi külkereskedelmi mérlegével, különösen pedig annak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó részeivel s megállapítja, hogy a külkereskedelmi mérleg a mezőgazdasági termékek szempontjából legnagyobb részt paszszivával zárult. Ennek az okát pedig az agrárellenes politikai irányzatban s a földbirtokreform keresztülvitelének módjában látja, amely lehetetlenné tesz minden gazdasági számítást. Az agrár sajtó hangsúlyozza, hogy ott, ahol jog és gazdasági bizonytalanság uralkodik, nem lehet megfelelő tervszerűséggel gazdálkodni, a
