Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-11 / 30. szám

SBegy ven harmadik évfolyam. 30« szám Szombat^ 1922. március II» KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetés! ár cseh-sslovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssé!: Ijrtá« érre 80 K, félévre 40 E, negyedévre 20 K. Egyes szám ára: 80 fillér. nagy horderejű és kivitelében messzire kiható kérdésnek megoldásához jutottunk el a közgazda­­sági politikában. A birtokreformról van szó, melynek végrehajtására már meg­tették az első lépéseket a nagybirtokok felosztására és az ezzel kapcsolatos tele­pítésekre irányuló intézkedésekkel. Az államok fennállásának, az emberi társadalom létének és fejlődésének legfon­tosabb tényezője a föld, az anyaföld, melynek termő, tápláló és föntartó erején alapul az egész világ Minél erősebben vannak ezek a földdel összeforrva, minél inkább van ezek életalakulásánál a mód és az alkalom megadva a termőföldnek termő ősereje kiíejthetésére, annál erősebb az emberi társadalom a maga létéért való örök küzdelmének megvívásánál és annál legyőzhetetlenebb maga az állam is min­den veszedelemmel szemben. De ha a termőfölddel való szoros kapcsolat meglazul, ha ezen ősforrásból termelő erejének minél nagyobb kifejthe­­tésére megvonják a módot és alkalmat, meginognak a társadalom és az állam lét­alapjai is. A föld termőképességének ez az ál­­lamfentartó hatalma hozza magával, hogy mindazon közgazdasági kérdések, amelyek a föld termő és termelőképességével szoros kapcsolatban állanak, mindenkor a leg­komolyabb figyelmet, meggondolást és szakértelmet igényelik. De nemcsak szük­séges, hanem érdemes is ezeket a kér­déseket a legkomolyabb hozzáértéssel tár­gyalni, különösen akkor, amidőn oly messzire ható rendelkezések életbelépte­téséről van szó, amelyek a jelenlegi bir­toktagozódás gyökeres megváltoztatásával, a föld termőképességének gyümölcsöző kifejthetését a legközvetlenebbül érintik. Az ilyen nagyszabású intézkedések az emberi társadalom továbbfejlődése és az államok jövendő boldogulása szem­pontjából oly mélyen életbevágók, hogy ezen a téren a néphangulat által felvetett hangzatos politikai jelszavakkal kísérletezni nem szabad, mert az esetleges balsiker helyre nem hozható, végzetes következ­ményeit még a késő unokák is megsiny­­lenék. Épen ezért az erkölcsi felelősség súlyát érző, vezető államférfiaknak lekiis­­mereti kötelessége, hogy az ilyen kérdések megoldását a mindenkor szélsőségekre hajló néphangulat befolyásától mentesítsék. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. I Szerkesztő: BARÄNYAY JÓZSEF dr._____ Ilyen nagy horderejű kérdés a köz­­gazdasági politikának manapság megvaló­sítás alá kerülő nagy koncepciójú eszméje a birtokreform. Fontolják meg az illetékes tényezők komolyan és minden oldalról előre — még a megvalósítás eló'tt — mit és hogyan tegyenek. A megvalósitás előtt még nem késő. Mert ha már úgy megcsi­nálták. ahogy azt most hangoztatják, akkor a bánat már nagyon késő lesz. De bizo­nyosan meg lesz s a bekövetkezett hely­zeten segiteni többé nem lehet. = Lelley képviselő interpellációja. Lelley Janő dr. keresztényszoeialista nemzetgyűlési képviselő és társai a pozsonyi államügyészség­nek a keresztényszocialista pártot, sértő vád­irata tárgyában az igazságügyminiszterhez a következő vádiratot nyújtották be: A pozsonyi államügyészség 1922. évi február bő 4 iki kelettel Kaiser Vilmos és Jalics Béla bűnügyében a vizsgálóbíróhoz be­nyújtott vádirat indokolása a következő állí­tást tartalmazza: „Atyja — tudniillik Kaiser Vümos atyja — a magyar keresztényszoeialista partnak, mely a cseh szlovák állammal szem­ben ellenséges irányzatú, exponense s ilyen gondolkozásu Kaiser Vilmos is.“ A vádirat fent idézett kitétele — eltekintve attól, hogy magában véve is tudatlanságot árul el, miután a keresztényszoeialista pártot „magyar“-nak nevezi, holott az se magyar, s-i szlovák, se német, hanem pusztán „keresztényszocialista“ — a keresztényszocialista pártra nézve mélyen sértő, mert a pártot államellenesnek bélyegzi. A vádirat ezen alapta an, oktalan sérelme ellen a párt nevében a leghatározottabban tiltako­zunk, azért elégtételt követelünk. Kérdjük a miniszter urat: 1. Hajlandó e elrendelni, hogy a fent körülirt vádiratból az idéz tt kitétel töröltessék; 2. hajlandó e a méltatlanul és igazságtalanul egy állami jogszolgáltatási tisztviselő által megsértett or zágos pártnak megfelelő elégté­telt nyújtani? 3. Hajlandó-e a vádiratot szer­kesztő vagy aláíró ügyésszel szemben a fe­gyelmi eljárást megindítani s őt ezen kvalifi­kálatlan eljárása miatt szolgálatból elbocsátani? = A genuai konferencia. Az olasz belügy­minisztérium kommünikéje szerint a génuai konferencia hivatalos datama végérvényesen április 10-ike, minthogy a minisztertanács ezt igy ál apitotta meg és a nagyhatalmak vala­mennyien elismerték. A konferenciával kapcso­latban Rathenau dr., német birodalmi külügy­miniszter kijelentette, hogy Génuában a világ­betegség okait fogják kutatni és ha Amerika nem zárkózik el Európa támogatása elöl, Génua a világbéke általános fejlődésének határköve lesz. = A sajtó a szlovák néppárt autonómia javaslatáról Az utolsó napokban a csehországi német és cseh sajtó kimerítő részletességgel foglalkozott a szlovák néppárt autonómiajavas­­latával úgy, hogy egész kis irodalom keletkezett körülötte. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mbi a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton, A „Volk“ németül hozta Szent-Ivány Jó­zsef képviselőnek a szlovenszkói magyar sajtó­ból ismert cikkét, mely azét ellenzéki sajtóiroda utján tett közzé. A „Prager Presse“-ben Hrua­­sovsky Igor nemzeti szocialista képviselő abból, hogy a javaslatot 11 német képviselő is aláírta, egy germán-szlovák szövetség létesülésére kö­vetkeztet, ami szerinte Hlinka államférfiul kis­korúságának bizonyítéka. A javaslat szerinte rossz indokolását magyar politikus fogalmazta. Ugyanígy magát a javaslatot is. Ennek bizo­nyítéka végett egész lehetetlen érveket hoz fel, amilyen pl. az is, hogy a „Podkarpatska Russia“ kifejezés (mely tudvalevőleg a csehszlovák al­kotmányban is szerepel) a „Kárpátoktól az Adriáig“ jelszóval függ össze. A javaslat azon rendelkezését, hogy Szlovenszkón csak szloven­szkói illetőségűek lehetnek köztisztviselők és hogy szlovenszkói ezredekben csak szlovenszkói tisztek szolgálhatnak, önkényesen odamagya­rázza, hogy ez a magyar tisztviselők érdekeit portálja. Hrusovsky szerint a néppárt nem szá­mol a pénzügyi nehézségekkel. Úgy véli, hogy a ruszinszkói szláv lakosság sem fogja valami nagy örömmel fogadni, hogy a Hlinka-párt hasonló autonómiát szánt neki magyar értelemben. (?) Az igen elterjedt „Reichenberg-Zeitung“-ban Patzel JózseLnémet nemzeti szocialista képviselő hosszú cikkben ismerteti a szlovák javaslatot. Jelentősnek tartja, hogy a javaslat Ruszinszkó autonómiájára is kitér. Nem szándéknélküli azon hibás fogalommegállapitás, hogy Szlo­­venszkó az a terület, amelyet a trianoni béke Magyarország testéből juttatott Csehszlovákiá­nak. Nem egészen érthető, hogy miért akarja a javaslat a többi ország tartománygyüléseit megszüntetni. Bár ezek hatásköre összezsugo­rodott, úgy látszik, hogy a ravasz szlovákok ezen politikai sakkhuzással el akarják oszlatni a cseh centralisták aggodalmait, midőn ezzel kifejezik, hogy ők az országok foederalismusa helyett csak a dualizmust akarják és megtagad­nak minden közösséget a morvaországi cseh klerikálisoknak a tartománygyülés felelevenítésére irányuló törekvésével. A német képviselők alá­írásai avval függnek össze, hogy nemrég a szenátusban megállapodás jött létre az inter­pellációknál stb. való kölcsönös támogatás tekintetében, időelőtti volna azonban a németek és szlovákok politikai harcközösségének örülni. A javaslat csak a cseh és szlovák nemzetet ismeri, önző szlovák javaslat és nem tér rá a nemzetiségi kérdés megoldására. Juriga már ellenzéki korában a németekkel szemben hang­súlyozta szláv érzületét. Legfontosabb hatása a javaslatnak az, hogy felszínre hozta a cseh állam problémáját. A németeknek is van autonómista programmjuk, amellyel tartalmat kell adni politikai életüknek. Masaryk újévi üzenetében egyszerűbbnek mondotta a szlovák kérdést, ha ez tényleg egyszerű, akkor az „egyszerűség“ más területen sem marad változ­­hatatlan. A „Bohemia“-ban és részletesebben a „Das Volk“-ban dr. Flachharth Ernő ismer­teti a javaslatot, amely Szlovenszkónak tágabb autonómiát adna, mint amilyennel Horvátország volna, de azért távol állana a dualizmustól, mert minden szimbólum dacára is nélkülözné a szuverénitás ismérveit, miután a központi ilus János ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.

Next

/
Thumbnails
Contents