Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-07 / 28. szám

2. oktat. „Komaromi Lapos“ 1922. március 7 = Magyarország és Németország a nép* szövetségben. Géniből érkező hírek szerint a svéd kormány azt az indítványt terjesztette a május 20-án összeülő népszövetség elé, hogy a szövetségen kívül levő államokat, Németor­szágot és Magyarországot vegyék föl a szövet­ségbe. = Benes és Poincare. Belgrádi politikai körök véleménye szerint Benes miniszterelnök párisi utazása előtt megnyerte Poincaré bele­egyezését arra, hogy a franciák nem tűrnék el sem a Habsburg-dinasztia trónrajutását, sem egy Dunakonföderációnak létesítését. E szíves­ség viszonzásaképen Benes a génuai konferen­cián teljes erejével támogatni fogja a franciákat. = Miért halasztották el a génuai kon­ferenciát? A Daily Herold legutolsó száma a római szovjetkövet nyilatkozatát közli, mely szerint a génuai konferencia elhalasztásának valódi oka az, hogy Szovjetoroszország ellen az allenforradalmárok offenzivát készítenek elő. Ezek harmincezren vannak, kik Belgrád környé­kén állnak készenlétben. Wrangel is ott tartóz­kodik. Hir szerint ezen ellenforradalmi mozgal­mat Franciaország titokban támogatja, hogy ezáltal az oroszok helyzetét a konferencián megnehezítse. A francia kormány ezt a hirt megcáfolta. = Lengyelország és a kis antant. Azokkal a hírekkel szemben, amelyek arról szóltak, hogy Lengyelország belépett a kisantantba, újabb jelentések úgy állítják be a dolgot, hogy Lengyel­­ország ezt a lépést mégsem fogja megtenni. A gazdasági konferencián, mely Belgrádban március 5-én kezdődött, Lengyelország kikül­döttei nem vesznek részt. Az is bizonyos, hogy a gazdasági tárgyalásokat követő politikai kon­ferencián Skirmunt lengyel külügyminiszter nem fog résztvenni. A bukaresti lengyel követ a román fővárosban tartott megbeszélés alkal­mával kijelentette ugyan, hogy Lengyelország hajlandó bizonyos dolgokban a kis antanttal együtt haladni, de a kis antantba való formális belépést Lengyelországnak vissza kell utasítania, mert érdekei nem fedik teljesen egymást a kis antant államéival. Lengyelország az orosz kér­désben szabad kezet kíván magának biztosítani, amely körül különben még a kis antant államai­ban sincs meg az egyetértés. = A belgrádi előórtakezlet. A Belgrádban tartandó kisantanti előértekezletre a csehszlovák köztársaság delegációja elutazott Belgrádba. A delegáció élén Kabina belgrádi követ áll. = A génuai konferenciát újra — elha­lasztották. A génuai konferencia határnapját nagyon nehezen tudják megállapítani. Most arról érkezett hir, hogy a konferenciát április 25-éré halasztották. Az elhalasztás politikai oka­iról nem tesznek említést és azzal magyarázzák, hogy az olasz lakosság vallásos érzését sértené, ha a konferencia a nagy héten ülne össze. = Határkiigazitás Nyugatmagyarországon? Egyik bécsi kőnyomatos jelenti, hogy Nyugat­magyarországon március 6-án nemzetközi bi­zottság jelent meg abban a harminc községben, ahol a lakosság a Magyarországhoz való visz­­szacsatolását követeli. Steckenpferd 435 liliomtejszappan régi békeminőségben megint kaphatő. Egyedüli gyárosok: Bergmann & Co, Tetschen a/E. ^p-atAk: Spitzer Sándor köny- és’papirkereskedésében. tájékoztató a jöuedeiem adóról. Amit általában az egész adó rendszer te­rén, ép úgy a jövedelem adóban is állandó változások, a fejlődés közepette vagyunk, amely változásokról azonban általában véve a nagy közönség, sőt még a jogász körök sincsenek eléggé tájékoztatva s azért alkalomszerűnek ta­lálom, hogy most a jövedelem adó megindítá­sakor, az ezen adónemre vonatkozó főbb kér­déseket kissé megvilágítsam. A módosítások sorozatát az 1920 évi 198 számú (tv. és rendeletek tára) törvény nyitja meg, az adózó közönségre nézve föltétlenül előnyösebb eljárási folyamatot biztosítva már az által is, hogy az eddigi egy fokú jogorvos­lati eljárással szemben két jogorvoslati fórumot létesít. Az első a Pozsonyban székelő és le­galább felerészben adózókból alakított jövede­lem adó felszólamlási bizottság, melyhez a felebbezések 30 nap alatt nyújtandók be (az előbbi 15 nappal szemben) a pénzügyigazga­tóság utján (12 §) s ennek határozata ellen az adóköteles fél újabb jogorvoslattal élhet 60 nap alatt a Prágában székelő legfelsőbb köz­­igazgatási bírósághoz. Ez esetben azonban a panasz ügyvédi ellenjegyzéssel közvetlenül Prá­gába nyújtandó be. Ez annyiban fontos, hogy amennyiben a fél bár egy közbeeső hivatal hibája folytán mulasztja el a felebbezésre záros határidőt, azon felebbezés dacára annak, hogy ügykésés valamely hivatalban fekvés ered­ménye, késedelmes beadás folytán érdemleges elbírálás nélkül vissza utasittatik (közigazgatási bíróságról szóló tv.) A felebbezéseknek halasztó hatályuk nincs. A fent emlitetett 198 sz. tv. az adót első fokon megállapító bizottságot jövedelem adó becslő bizottságnak nevezi el s a felszólamlási bizottságot kizárólag felebbezések elbírálására mint II. fokút állapítja meg Pozsony szék­hellyel. A felebbezési eljárással a már említett 11 § on kívül a 12 § és a további §§ foglal­koznak. A 12 § értelmében minden telebbezés véleményezés esetleg érdembeni döntés végett előbb ugyanazon jövedelem adó becslő bizott­ság elé kerül, amely az adót I. fokon megálla­pította. Amennyiben e megfelebbezett jövedelem (a javaslatban) 20000 K-t megnem haladja s a felebbezést úgy a bizottság elnöke, valamint annak előadója és a bizottság maga egyhangú­lag teljes egészében helyt állónak találja, abban újólag érdemileg dönt, más szóval a felebbe­­zésnek 20000 K-ig — de csak teljes egészé­ben — helyt adhat. Ellenkező esetben vélemé­­nyes jelentéssel a felszólamlási bizottság elé terjeszti. Pusztán a számadás helytelensegéből származó hibákban p. ü igazgatóság saját hatás­körében intézkedik. A felszólamlási bizottság a jövedelem mérvének helyes megállapítására nézve ugyan­azon jogokkal bír, mint maga a becslő bizott­ság. Az alaposan előkészített ügyben a bizottság szótöbbségileg dönt, amely bizottságnak az előadója csak abban az esetben bir szavazati joggal, ha egyszersmind tagja is a bizottságnak (a bizottság fele állami tisztviselő is lehet). Ennek határozata ellen a már említett további jogorvoslati eljárásnak van helye. Sokkal mélyebbre hatók az 1921. évi 294. n-u. tv. rendelkezései, amennyiben an­nak 1. cikke hatálytalanítván az 1909. évi X. t.-c., az 1916. évi XXVI. t e., az 1812. évi Lili. t-c. és az 1918 évi IX. t-c.-nek az adó­alap határt megállapító intézkedéseit, a 10 000 K-ás határt 6 000 K jövedelemre szállítja le, ami által a mai munkabérviszonyok mellett úgyszólván mindenkit adóalanyai sorába iktat. Az 1. § hatálytalanítja az 1918. évi XXVI. t-c. 14. §-át, amennyiben a magánalkalmazot­tak és az országos munkás-betegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alkalmazottai mentesí­tésére vonatkozik. A 2. § módosítja az alaptv. (1909: X.) 3. § 3. pontjának b) bekezdését, valamint a 4. pontot, amennyiben mentesiti a feleség vagy más családtag azon jövedelmét, amely nem az adóköteles gazdaságából származik s a család összes jövedelme a 15.000 Kc.-t meg nem ha­ladja, azon kötelemtől, hogy a családfő jöve­delméhez kelljen hozzászámítani, vagyis az említett esetben a családtag jövedelmét nem> kell a családfő jövedelméhez számitani. Ez ál­tal természetesen a progreszivitás folytán elő­álló magasabb adóztatás menti meg; ez eset­ben ugyanis a családtag jövedelme külön adóz­ván — amennyiben az adóköteles határt eléri — a gyöngébb jövedelmű, szűkösebb, hevéssé teherbíró családot tetemes adótehertől menti meg. Amennyiben pedig ezen 15 000 K-nyi jövedelem a családfő (mondjuk család), gazda gazdasági vagy kereseti vállalatából (gazdaságá­ból, üzletéből), a háztartás fejének és feleségé­nek illetve gyermekeinek szabályszerű és ál­landó együttműködéséből származik, ezen jö­vedelem aként osztandó meg, hogy a család­főre ezen jövedelem 2/3 része, a közösen mű­ködő többi tagokra pedig Vs rész essék, amely Va rész adómentes marad s csak a családfőre eső 2/s rész adózik, amely esetben azonban az alaptv. 25. §-ában adófokozat leszállításnak helye nincs. Nyugdíj fejében illetőleg életbiztosítási járulékként 1200 illetőleg családtagok esetén 2400 Ke. hozható levonásba. Az alaptv. 12 íjához egy U-ik pont csatoltatik, amelynek intézkedései szerint a be­tegsegélyző pénztári, baleset, aggkor stb. inté­zetek járulékai, amennyiben ezeket az adózó kimutathatólag fizeti magáért vagy hozzátartozó családtagjaiért, v3gy hivatalnokai, alkalmazottal, munkássága vagy szolgáiért levonásba helyez­hetők. A szolgálati viszonyból származó jövede­lemnél pedig teherként annyit hozhat levonásba a munkával összefüggő szerszám, ruha stb., pénz, városba be s kiutazás fejében kifizetett útiköltség, továbbá szakszervezeti segélypénz­tári járulék címén amennyit igazolni tud, de — 24000 K-ig terjedő jöv.-ig legkevesebb 15 %-oi. Olyan adózónál, akinek gondozásában el­látatlan családtagok vannak, adómérséklésnek van helye, és pedig a) 26000 Ke ig terjedő jövedelemnél 2 ily családtag esetén egy fok, 5-ig bezárólag 3 fok, s minden további csa­ládtagért 3 fokozat; b) ha az összes jövedelem 25000 és 50000 Ke közt áll 3—4 és 5 ily családtag esetén 1 fok és minden további ily tag esetén 2 fokozat mérséklésnek van helye. A 18000 Kc-n felüli jövedelemmel bírók, amennyiben gondozásuk illetőleg ellátásuk alatt családtagok nincsenek, vagy csak egy van: 15, illetve 10°/o-os adópótlékot fizetnek a hadipót­lékkal megnagyobbodott adóösszeg után kisebb megterheltség címén. Ha azonban ezen adózó 2 vagy több gyermeket nevelt fel s jövedelme a 24 000 Kc-t meg nem haladja, ezen pótlék nem Írandó elő. Ezen felül a bizottság belátása szerint szabadon mérsékelheti ezen pótlékot oly személyeknél is, kiknek jövedelmük leg­följebb 52000 Ke és betegségük folytán idegen személyek gondozására vannak bízva, hasonló­képen azoknál is, kiknek jövedelmük 24—50000 Ke között van s kettő vagy több gyermeket neveltek fel, habár maguk betegség folytán nincsenek is idegen személyek gondozására utalva. A törvény II. része a munkaadók köteles­ségévé teszi, hogy a pénzügyigazgatóság fel­hívására az alkalmazottak kifizetése esetén havi részletekben levonja az illető alkalmazottra kivetett adót s azt */* évenként az illetékes adóhivatalnak beszolgáltassa, amely levonások azonban egy év folyamán nem haladhatják meg azon összeget, mint amenyi az 11/2 évi adó előírás. Ebbéli mulasztásokért a munkaadó vagyonilag szavatol. A munkaadó azonban nemcsak szavatol ezen adó szabályszerű beszállításáért, hanem adatszolgáltatási kötelezettséggel is tartozik, amennyiben a vallomások beadására meghatá­rozott idő alait C betűvel jelzett nyomtatványon névjegyzéket és F betűvel jelzetten pedig illet­ményjegyzéket tartozik azon alkalmazottjairól kiállítani, akiknek évi összjövedelmük 6000 Kc-t meghaladja. Az illetményjegyzékből minden személyre nézve külön-külön állítandó ki egy­­egy példány, amelyben feltüntetendő, mint adó­köteles jövedelem, minden néven nevezendő szolgálati illetmény (fizetés, bér, munkabér, zsold, dij, állandó napidij, tiszteletdij, lakás­pénz, személyi, működési és egyéb pótlékok stb.); a névjegyzékből annyi készítendő, ahány helyen (községben) az alkalmazottak állandóan

Next

/
Thumbnails
Contents