Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-02 / 26. szám
negyvenharmadik évfolyam. 26. szám. Csütörtök* 1922. március 2, KmUBOHI LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cseii-azlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: &£«#« évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egye« szánt ára t 80 fillér. Senki sem tudja bizonyosan, hogy miről folyt a tanácskozás több mint három órán át az angol és francia miniszterelnök között, mert a kiadott hivatalos jelentés szűkszavúsága csak épen érinti a kérdéseket s csak arról ad tudósítást, hogy a génuai konferenciát április 10-ére halasztották. A sok huza-vona, mely a konferenciát megelőzi, arra enged következtetni, hogy nem fogja azt az eredményt elérni, a mit célul kitűzött s aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Európa népei gazdasági helyzetén aligha fog segiteni. Mert amilyen örömmel fogadták az angol kormány fejének igazi bölcsességre valló kezdeményezését, épen olyan aggodalommal kell eltenie mindenkinek a francia miniszterelnök fellépésén, aki a konferencia elhalasztása és az azon napirendre kerülő kérdések megállapitása körül oly egyoldalú, sőt elfogult munkát fejt ki, hogy a konferencián összeülő országok képviselőinek csak a bizalmatlanságát ébreszheti föl. A hivatalosan kiadott kommüniké nem igen oszlatja el ezt a bizalmatlanságot s kénytelen a világsajtó a kulisszák mögötti dolgokat kutatni, hátha ki tudna azokból valami bizonyosat és elfogadhatót bogozni. A kulisszák mögül azonban furcsa dolgok kerülnek napfényre. Ezek közül minket nem érdekelhet más jobban, mint a köztársaság fürge miniszterelnökének szerepe, mely nem lehet közömbös a köztársaság népére nézve. Lloyd George ugyanis nem titkolta el Poinkaré előtt, hogy Benes dr. föllépése kellemetlenül hatott reá, mert a kisantant olyan nagyzolási mániával követelődzőit és arra törekszik, hogy Magyarországot politikailag és közgazdaságilag teljesen elszigetelje. Az angoi miniszterelnök nem egyezett abba bele, hogy a génuai konferencia tanácskozásait egyáltalán előfeltételek megvitatása előzze meg. A kisantant államainak Génuában épen úgy elő kell terjeszteni kívánságait, mint a többi államnak. Be Benesnek törekvése a kisantant nagyzási politikájának érvényesítésére nézve az olaszok erős kritikáját is kihivta. Az olasz sajtó állandóan figyelmezteti a hivatalos köröket azokra a veszedelmekre, amelyeket a kisantant akar előidézni, amikor arra törekszik, hogy a volt kettős monarchia megcsonkított magyar részét teljesen bekerítse. Olaszországra nézve ebben nagy veszélyt látnak és a kisantantnak ezt a veszedelmes törekvését meg kell akadályozni. Szóval a köztársaság túlbuzgó mi-POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. niszterelnökének akciója kudarccal végződött és újra meggyőződhetett arról, hogy Csehszlovákiának és a kisantantnak mai politikáját a szövetségesek sem fogadják el, — még akkor sem, ha az mindjárt legfőbb patrónusának Poincarénak tetszésével találkozik is. Mert a nagyantant politikájában be kell következnie az állandó békére irányuló politikának, már pedig az, amit a kisantant akar, semmiképen sem szolgálja a békét, de szitja az izgalmakat és elkeseredést. Még szinte szerencse, hogy a génuai konferencia előtt került ez a dolog napvilágra, mert még van idő arra, hogy Európa népei megfelelő felkészültséggel jelenhessenek meg a tanácskozáson s komoly állásfoglalásukkal ne térítsék' el a konferenciát eredeti céljától és rendeltetésétől. = A nemzetgyűlés tavaszi ülésszaka. Most már bizonyos, hogy a képviselőház március 28 án kezdi meg tavaszi ülésszakát. Az őszi ülésszak formális befejezését március 15-én a köztársasági elnök kéziratával fogja elrendelni. A tavaszi ülésszak kezdetén mindkét kamara elnökségei közös ülést fognak tartani, amelyen dönteni fognak a két kamarának a tavaszi ülésszakban való váltakozó üléseiről. A képviselőház külügyi bizottsága valószinüleg a jövő héten fog összeülni, hogy meghallgassa a miniszterelnöknek külföldi útjáról szóló beszámolóját. Benes ezen az ülésen nyilatkozni fog az angol kölcsönről is. — A génuai konferencia elnöke. Az április 10-ére halasztott génuai konferencián, — mint a beavatott körök mondják — Titioni volt külügyminiszter és nagykövet fogja az elnöki tisztet betölteni. Az olasz kormány erre vonatkozó bizalmas kérdezősködését a nagyantant kormányai rokonérzéssel fogadták. = Lengyelország belepett a kisántántba. Egy bécsi jelentés szerint Varsóban a külügyminiszterhez közel álló lapok azt írják, hogy Lengyelországnak a kisantanthoz való csatlakozása befejezett tény, noha ez a csatlakozás sok tekintetben szabadkezet enged a lengyel államnak. Lengyelország mind a Habsburgkérdésben, mind pedig más politikai kérdésben a szomszédos államokkal közvetlenül fog tárgyalni, jelen pillanatban, hogy a génuai konferencián egységesen foglalhassanak állást, a lengyel kormány elhatározta, hogy szakértőit elküldi a márciusban Belgrádban tartandó szaktanácskozásokra. = Hogy számol fel a gabonahivatal? Az állami gabonahivatal felszámolása tudvalevőleg most folyik. A felszámoló bizottság tagjait a különböző minisztériumok képviselőiből állították össze. A bizottság eljárását kritika tárgyává teszi a „28 Rijen“. mert a hivatal óriási deficittel végződő gazdálkodása ellenére a bizottság sok ezer koronát kitevő összegek kifizetését határozta el az intézet egyes tagjai részére. így például Schwarz elnök és közélelmezésügyi osztályfőnök 40000, Pajderka dr. a földmivelésügyi minisztériumból 32000, Yanik pénzügyminiszteri minisztertanácsos, Spinka és Zenkel ellenőrzőhivatali miniszteri tanácsosok, Molik és Weisz miniszteri tanácsosok fejenként 24000 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 2d., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m n a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik iietenkinl háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. koronát kapnának. A lap azt kérdi, ki engedte meg ezeknek az óriási összegeknek megszavazását és miért. = A pápa és a szlovenszkói egyházmegyék. Amint Prágából jelentik, az egyházi körök értesülése szerint XI. Pius pápa nem hajlandó a szlovenszkói egyházmegyek uj beosztásához hozzájárulni. = Magyarország kikötőigénye. Magyarország legközelebb feliratot fog intézni a párisi nagyköveti konferenciához, amelyben hivatkozni fog arra, hogy mivel Csehszlovákia is kikötőt kap az Adna tenger* n, Magyarorszaguak is meg van ugyanaz a joga, hogy tengerentúli exportját maga bonyolítsa le. Magyarország a nagyköveti konferenciától adriai kikötőt kér. A magyar memorandum szerint Magyarország évtizedeken át milliókat fektetett be a fiumei kikötő fejlesztésére. Magyarország meghajol a békeszerződés rendelkezései előtt, azonban az elvesztett adriai kikötök helyett arra kéri a uagyköveű konferenciát, hogy részére az Adriai tenger pártján, de lehetőleg Fiúméban kikötőt jelöljön ki a nagykövetek tauaesa. Magyarországnak szüksége van arra, hogy hajózását Fiúméból minden akadály nélkül és idegen állam ellenőrzésétől függetlenül bonyolítsa le. Szlovenszkó autonómiája. — A szlováknéppárt autonómia javaslata. — Most jelent meg nyomtatásban a szlovák néppárt 12 képviselőjének autonómia javaslata, vagy amint a címe .mondja: dr. Labay, Hiinka, Böbék, dr. Gazik, dr. Kubis, dr. Buday, dr. Juriga, Ondorco, Haneko, Tománek, Vrábec’ és Tomik képviselők és társainak indítványa a cseh-szlovák köztársaság 1920. február 29-én kelt alkotmányievelénck megváltoztatására, amellyel Szlovenszkó önkormányzata becikkelyeztetik. A javaslatot aláírták dr. Petersilka, dr. Luschka, Bohr, Schernagi, Schalsky, Mark, Bobok és Búdig német keresztényszociálista, Böllmann és Fischer német agrárius, valamint Wenczel német nemzeti szocialista képviselők is és ily módon lett meg a képviselőház tárgyalási rendjének értelmében az indítvány beadásához szükséges 21 aláírás. Az alábbiak megérthetése végett megemlítendő, hogy a javaslat az alkotmány bizonyos szakaszainak megváltoztatását célozza, mig a többiek érvényét törvényerőre emelkedése esetén nem érintené. Megváltoztatni pedig csupán a 3—7, 28, 63—66, két formális §§-t fűz. Alkotmányjogi tekintetben alapvető a 3 §., amely igy szól: 1. „A cseh-szlovák köztársaság területe áll a volt Szent Vencel-féle királyság országaiból, tehát Csehországból, Morvaországból és Sziléziából, továbbá Szlovenszkó területéből és Ruszinszkó területéből, amelyek együtt egységes és oszthatatlan államot alkotnak. 2. ügy Szlovenszkó, mint Ruszinszkó a csehszlovák köztársaság egységével összeférő legszélesebb önkormányzattal bírnak. I. Szlovenszkó: 3. Szlovenszkó, mint közjogi személyiség azon terű étből áll, amely a trianoni szerződés folytán a volt magyar államból a csehszlovák köztársasághoz csatoltatott. 4. A Szlovenszkón fekvő országos vagyonok és vállalatok Szlovenszkó tulajdonát képezik. 5. Szlovenszkónak
