Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-02 / 26. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok“ 1922. március 2. saját címere van, amely vörös mezőn 3 hegyből és a középső hegyre helyezett apostoli keresztből áll, továbbá saját fehér-piros-kék zászlaja. Belügyek: 6. Saját belügyeiben Szlovenszkónak külön országos önkormányzata van, és pedig tekintettel úgy a törvényhozói, mint a végrehajtóhatalomra. Belügyek: közigazgatás, iskola, kultusz, kereskedelem, igazságszolgáltatás, földmives (mezőgazdaság), közmunka, szociális népjólét és az ezekre vonatkozó pénzügy és törvényhozás. 7. Belügyeinek igazgatására Szlovenszkónak saját országos kormánya van élén a miniszterelnökkel. Kinevezi az elnök azon állampolgárok sorából, akik Szlovenszkón bírnak illetőséggel és ez az ő kezébe teszi le a fogadalmat. 8. A belügyeket a szlovenszkói kormány illetékes miniszterei igazgatják, akik kinevezik az ő osztályukba tartozó hivatalnokokat a VII. fizetési osztályig, a többi fizetési osztályba tartozó hivatalnokokat az illetékes miniszter előterjesztésére és ellenjegyzése mellett az elnök nevezi ki. 9. A szlovenszkói országos kormány erősiti meg Szlovenszkó valamennyi választott hivatalnokát és alkalmazottját és gyakorolja felettük a legfőbb utasítási és fegyelmi jogot. 10. A szlovenszkói országos kormány Szlovenszkón végrehajtja úgy a közös, mint a szlovenszkói országgyűlésen hozott törvényeket. Szlovenszkó igazgatásának további részleteit külön törvény szabályozza. 11. A szlovenszkói országos kormány felelős a szlovenszkói országgyűlésnek. A felelősségre és a kormány bűnvádi üldözésre vonatkozó részleteket külön törvény szabályozza. 12. Szlovenszkó belügyeire vonatkozó törvényhozást Szlovenszkó önállóan igazgatja Szlovenszkó országgyűlésén, amely az 1920 febr. 29-én kelt törvénycikkben megállapított választási rend alapján van összeállítva. 13. A szlovenszkói országgyűlés Szlovenszkó székhelyén ül össze. Ezt az elnök .hívja össze két ülésszakra, a télire januárban és az őszire szeptemberben. A szlovenszkói országgyűlés által alkotott törvénycikket az elnök szentesíti és a szlovák kormány miniszterelnöke ellenjegyző Az elnöknek jogában áll a meghozott törvény szentesítését megtagadni és ezt visszaküldeni, ha a visszaküldés esetén a törvényt a szlovenszkói országgyűlés 3/6 többséggel újból elfogadja, a törvény érvénybe lép. 14. A szlovenszkói országgyűlés egy kamarás és annyi tagból áll,- amennyi a szlovenszkói szenátorok és képviselők száma a közös nemzetgyűlésen. Képviselővé csak Szlovenszkón illetőséggel biró egyén választható. A választási időszak 6 esztendő. A közös országgyűlés feloszlatásának esetén a szlovenszkói országgyűlés is fel van oszlatva, az utóbbit egymagában feloszlatni nem lehet. A szlovenszkói országgyűlés tárgyalási rendjét külön törvény állapítja meg. 15. Szlovenszkó hivatalos nyelve a szlovák. 16. Az önkormányzat költségeit Szlovenszkó saját bevételeiből fedezi, melyek a Szlovenszkón fekvő országos vagyonból és vállalatokból, tovább az adókból, illetékekből és vámokból állanak, amelyeket a szlovenszkói országos, illetőleg a közös országgyűlés vetett ki. Közös ügyek. 17. Az egész köztársaság közös ügyei: a katonaság, külügy, közforgalom, közjog, az elnök választása és az ezekre vonatkozó pénzügy és törvényhozás. 18. A közös ügyek élén az elnök által az állampolgárok sorából kinevezett közös miniszterek állanak, akik közül egyharmadnak szlovenszkói illetőségűnek kell lennie. 19. A külügyi hivatalokban a hivatalos nyelv úgy a cseh, mint a szlovák is. 20. A közös ügyek hivatalainál elhelyezett személyzet egyharmadának szintén szlovenszkói illetőségüekből kell állania azzal azonban, hogy Szlovenszkón szlovákokat és a többi országokban cseheket alkalmazzanak. A prágai központi hivatalokat arányosan szintén szlovenszkói illetőségüekkel kell betölteni. 21. A katonaság az egész köztársaság védelmére szolgál. A szlovenszkói ezredeknél a hivatalos nyelv a szlovák. A szlovenszkói ezredeket béke idején csak Szlovenszkón kell elhelyezni, a cseh ezredeket a többi országban; a haza védelmének szükségessége esetén, úgy a szlovenszkói mint a cseh ezredek, akár a köztársaság területén, mint a köztársaságon kívül is bárhol felhasználhatók. A szlovenszkói tisztikart a szlovenszkói ezredekhez kell beosztani. 22. A közös ügyeket a közös képviselőház és szenátus intézi, a szenátusban Szlovenszkó 31 szenátorral és a közös képviselőházban 61 képviselővel van képviselve. 23. A közös országgyűlésen hozott törvényeket úgy cseh, mint szlovák nyelven teszik közzé és az elnök szentesíti őket. A közös országgyűlésen hozott törvények Szlovenszkón nem bírnak érvénnyel, ha a szlovenszkói országgyűlés 2/3 többséggel szembehelyezkedik velük. 24. A közös ügyek költségei az állami vállalatokból származó bevételekből, továbbá a közös országgyűlés által az egész csehszlovák köztársaság területére százalékos állami pótadókból fedeztetnek. Az állami bankjegyeket és az apró érmeket az egyik oldalon cseh, a másik oldalon szlovák fölirajtal kell ellátni. A vámokra vonatkozólag úgy Szlovenszkó, mint a többi ország is, önálló térületeket képeznek és pedig úgy a külfölddel szemben, mint egymás között a közös országgyűlés szabályozza azt, azonban mindig az illető ország külön számlájára. A 3. § II. 25—31. pontjai szóról szóra átveszi az alkotmány 3 §. 3—9. pontjait és csupán egy lényegtelennek látszó és mégis igen nagy fontosságú szócskát töröl az alkotmányból, nevezetesen törli a 3. §. 6. bekezdéséből a híressé vált „is“ szót, úgy hogy a javaslat értelmében a ruszinszkói kormányzó egyesegyedül a ruszinszkói szojmnak tartoznék felelősséggel. Kár, hogy a javaslat ugyanonnan nem törölte azt a kifejezést is, „a kormány előterjesztésére“ (. . . nevezi ki t. i. az elnök a kormányzót), mert igy a javaslatban is benne maradt az az ellentét, mely az alkotmány és a saint germaini szerződés 11. cikke között fennforog. A többi váltóztatás legnagyobb részt a harmadik szakasz tervezett közjogi változással függ össze. így az alkotmány 4. § hoz azon pótlás járulna, hogy „az állampolgárságnak Szlovenszkóban való megszerzésének, joghatásának és elvesztésének feltételeit ugyancsak a közös országgyűlés állapítja meg, azok elismerése, illetőleg elvesztése feletti legfelsőbb döntés joga kizárólag a szlovenszkói országos kormányt illeti.“ Az 5. §. értelmében „Szlovenszkó székhelye Pozsony.* A 6 ik §-hoz fűzött pótlás értelmében a prágai nemzetgyűlés csak „Szlovenszkó belügyeinek kivételével“ gyakorolja a törvényhozás jogát. A 28. §. értelmében a köztársaság elnöke a prágai törvényhozás két házát a tavaszi és őszi ülésszakra azonban csak az egyes országos gyűlések ülésszakainak befejezése után hívhatja össze. A néppárti javaslat az alkotmány 65-ik § -át avval kívánja kiegészíteni, hogy a köztársasági elnök „hivataloskodásának meghatározott időszakán belül Szlovenszkón is tartózkodjék. Az elnök oldalán szlovenszkói ügyek számára külön szlovenszkói osztályt kell felállítani.“ Az elnök jogairól szóló 64. § hoz ez a pótlás járul: „használja a közös állami és a szlovenszkói országos címereket, valamint a zászlókat is“. A szlovenszkói országgyűlés által hozott törvényeket is ő Írja alá. A 65. §-hoz fűzött kiegészítés értelmében a köztársasági elnök fogadalmat tesz arra, hogy „úgy a nemzetgyűlés, mint a szlovenszkói és a ruszinszkói országgyűlés által hozott törvényeket be fogja tartani“. A 66 § ba az a változás kerül be, hogy a köztársasági elnök cselekményeiért nemcsak a közös, illetőleg a szlovenszkói országos kormány felel. A 68. §. értelmében kormányzati tényeihez ugyanezek valamelyikének tagja által eszközölt ellenjegyzés szükséges. A 136 §. értelmében az uj alkotmányt 1926. végével léptetnék érvénybe és végrehajtásával az egész minisztertanács bízatnék meg. (ESŐ.) — Autók. Nagy megtakarítással érhetők el a „Pneus“-nak a Torpedó spezialis gőzvulkanizáló intézetben Pozsonyban (Bratislavában) Palacky Sétatér 19. történendő megjavittatásával. Lenen és lapisi; viszony. Angol szocialista híresztelés egy lengyel-magyar titkos szerződésről. — Pilz prágai lengyel követ cáfolja a híresztelést. — A magyar és lengyel nemzet szimpátiája. — A német orientáció változásokat okozott a politikai szimpátiákban. A „Daily Herald“ bécsi tudósítójának közlése alapján hirt adott arról, hogy Lengyelország és Magyarország között titkos szerződés jött létre, mely Csehszlovákia ellen irányul. Pilz prágai lengyel követ szombaton levelet intézett Benes miniszterelnökhöz, amelyben erélyesen mngcáfolja a lengyel magyar szerződés hírét, amelyet az angol szocialisták tervszerű aknamunkájának tulajdonit. Ezzel a híradással kapcsolatban a P. P, munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Pilz lengyel követtel, aki a lengyel-magyar viszonyról a következőkben nyilatkozott. — Magyarországgal való viszonylatunkban semmi olyas nincs, ami miatt szégyenkeznünk kellene. Viszonyunk egyszerű és világos: az egymás Pánti hajlam és rokonszenv kötelékei fűzik egybe ősidők óta a magyar és a lengyel nemzetet.. Sohasem viseltünk egymás ellen háborút. A kölcsönös rokonszenv legjobban az 1848-as magyar forradalomban nyilatkozott meg, amelyben a mi leghíresebb vezéreink: Bem és Dembinszki állottak a magyar seregek élén, továbbá az 1863-as lengyel felkelés idején, mely Magyarországon a legnagyobb rokonszenvet ébresztette. Röviddel azelőtt 1920 ban, midőn a bolsevikiek Varsót fenyegették, Magyarország késznek mutatkozott egy 200.000 főnyi segítség küldésére. Ezt az ajánlatát nem vihette keresztül, de abban az időpontban, amikor Franciaország kivételével az egész világtól el voltunk hagyatva, ez a segíteni akarás egész Lengyelországban a legmélyebb benyomást gyakorolta. De ezzel a kölcsönös nemzeti szimpátiával kapcsolatban tények állottak elő, melyek az úgynevezett politikai szimpátiák megváltozására I vezettek. Magyarország mind kifejezettebben Németország felé gravitált. Ez teljesen érthe; tetten dolog. Magyarország a háborút elveszi; tette, egy 23 milliós államból 8 milliós állammá j zsugorodott, a nem magyar területek veszendőbe mentek s a szomszéd államokhoz kerültek. Azt hisszük nincs magyar ember, aki ezekkel az állapotokkal megelégedett lenne. Az ! összes pártok, a kommonisták kivételével a restitution integrumra törtek. A magyarok meg vannak győződve róla, hogy az egyetlen állam mely őket ehhez a restitutióhoz segítheti: Németország. Ennélfogva a magyar politika Németország felé orientálódik s ezt az orientációját a j jövőben is meg fogja tartani. Ezért a felsősziléziai kérdésben Magyarország Németország mellé állott. A lengyel politikának ezzel éppen ellentétes orientációja van. Nem a nemzetközi szerződések megsemmisítésére törekszik, hanem fentartására és megerősítésére. Nincsenek támadó szándékai Németország ellen, de őrködnie kell abban a meggyőződésben, hogy a németek nem egykönnyen törődnek bele az egykori porosz provinciák elvesztésébe. Ezeknek a változásoknak következménye, hogy Lengyelország nem köthet szövetséget olyan állammal, melynek politikai hitvallása azoknak a nemzetközi szerződéseknek a felbontása, melyeken Lengyelország államisága is nyugszik. A lengyel szimpátiának poézise nem mindig egyezik az életbevágó lengyel érdekek prózájával. — De ezeknek a szimpátiáknak mégis meg van ar, értelmük. Amikor Lengyelország szövetséget kötött Csehszlovákiával, nem irt alá semmit, ami Magyarország érdekeit sértené. Ezt Bethlen gróf is megái lapította a magyar parlamentben. A Magyarországgal való kereskedelmi viszonyok szabályozása Lengyel- I országnak állandó kívánsága. Röviddel ezelőtt nevezett ki a lengyel kormány az eddigi delegátus helyébe meghatalmazott minisztert Budapestre. — A lengyel kormány nem hajlandó földl alatti munkát folytatni a szövetségesek ellen.
