Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-02-23 / 23. szám
I negyvenharmadik évfolyam. 23. szám. Csütörtök» 1922. február 23 KOMAfiDU LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár c&eb-.zlQvák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: j CYre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K« j Egyes Mám ára ? 80 fillér. ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m j a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőt Kéziratokat nem adunk vissza. Meplsnik teáid háromszor. kedden, csütörtökön és szombaton. fii édes apja sem szereti Poincarét. Deschanel Pál az ő politika őse. Deschanel a francia boszszupolitika Álmos vezére, akinél annyival szerencsésebb vagy szerencsétlenebb, hogy nem állott meg a gyűlölet csúcsán, hanem megérte, hogy népével együtt lerohanhatott a véráztatta csatasikra és a negyvennégy éven át szomjazott bosszú gyönyörét is kiélhette. A gyűlöletnek és bosszúnak ez az óYz apostola nemrég azt irta Poincarénak, az uj francia miniszterelnöknek, hogy módszerével végzetes útra viszi nemzetét. Ő mondja, aki ezt az utat évtizedek előtt megnyitotta. De az utak évtizedek alatt megváltoznak, elkopnak, felvágódnak és járhatatlanokká válnak. A gyűlölet és megsemmisités útját pedig ezen kivül is felszagatták a nehéz iövegek és szakadatlanul felvonuló trénoszlopok. Ezeken az utakon nem lehet tovább járni. Cannesban, a hatalmak őrhelyeiről ki akarták mondani, amit a nyomorok és zavarok mélységeiben szenvedő népek három éve tudnak és mondanak, hogy az erőszak utjai járhatatlanokká váltak. És akkor egy kis termetű, de nagyharagu francia képében újra támad ez a végzetes szenvedély, az elborult és vak, amely nem látja az ut végében tátongó szakadékot. Amit eddig Poincare mondott és ahogyan mondotta, az más körülmények között már magát a háborút jelentené. Ma a háborúnak anyag lehetetlensége védi meg a világot attól, hogy a kis francia sűrű egymásutánban odadobott kész gránátjai fel ne robbanjanak. A Cannes-ban fogant és megérlelődött újabb békeakarat tovább halad és egyelőre a francia kormány ellenére is megkiséreli az európia gazdaság tanácskozások utján való feltámasztásának nehéz munkáját. A francia kormány ellenére. Mert hál Istennek, Franciaország nemcsak Poincareból és a kormányból áll, hanem a népéből is és azokból a politikusokból, akik másképpen gondolkodnak, mint Poincare és a kormány. Maga Deschanel is másképpen gondolkozik, maga az erőszak és gyűlölet sem tud már gyűlölni és erőszakoskodni. De a megbuktatott Briandról sem tehető fel, hogy nyugodtan szemlélje politikájának az ellenkezőjét a francia kamarában. Briand nagy parlament-szakértő. Többség, kisebbség, támogatás és buktatás, a világboldogitásnak eme fenkölt eszközeinek régi és gyakorlott kezelője és mestere. Deschanel jobbról megtámadja az i erély kormányát ma és Briand meg fogja támadni balról holnap. Az újraépítés és továbbrombolás iránya ; között folyó küzdelem Franciaországban | is a béke javára dőlhet csak el. A béke i minden küzdelem célja. Úgy is mondhatjuk, hogy minden küzdelem győz, mikor a békéhez elér. Poincare legfrissebb küzdelme is győzni fog egy uj békében és nem fog elbukni más mint ő maga, akit nem lehet szeretni és akit nem vállal a saját politikai nemzőatyja sem. = A magyar-csah megegyezés mellett. A Daily Telegraph egyik cikkírója igen érdekes megjegyzéseket fűz a kis ententenak a genuai értekezlettel szemben tanúsított magatartásához. A cikkíró rámutat Csehország, Magyarország és Ausztria kölcsönös függőségére. Kifejti, hogy a magyar kormány állandóan tudatában van mostani elszigetelt helyzetének s minden tekintetben hajtandó a csehekkel elfogadható megállapodásra. A másik részről a cseh vezérek szintén beláthatták, hogy a két államot a pénzügyi és gazdasági szálak egész serege kapcsolja össze. A megegyezés egyetlen akadálya a kölcsönös bizalmatlanság légköre. A magyarok és csehek megegyezése nagy lépést jelentene Közép Európa összekeveredett nemzetiségi viszonyainak szabályozása felé. A megoldás nagy nehézségekbe ütközik, de annál több ok van rá, hogy létrejöjjön. Mivel a Prága és Budapest közti légkörben nagy a feszültség, a lap azt javasolja, hogy elsősorban kíséreljenek meg valamilyen diplomáciai lépést az egyik entente fővárosában, például Londonban. = Evangélikus zsinati törvények. A múlt évben tartott zsinat által megalkotott törvényekről az egyházi szakközlöny írja a következőket: „A zsinati törvények mindeddig nincsenek megerősítve, oka annak nem az, mintha volna valami kifogás azok tartalma ellen, mert sajnos a legfőbb doigokban a magyarországi evangélikus zsinati törvények kerékvágásában haladnak, hanem más ok és pedig az a magas, Jákob lajtorjánál magasabb bürokratikus létra. Hogy ha ilyen gondosan, lassan fogják beterjeszteni, mint mennek felfelé, eltart jó ideig, mig eljutnak a legalsóbb helyre. Mindaz azért, mert Prágában nincsenek emberek, akik ezen dolgokhoz érlenének. Pozsonyban pedig van teljes hatalom, minden hatalom nélkül. — Mindez ] azt bizonyilja, hogy amint a bécsi centralizmus ! elkopott, úgy elkopik a prágai is.“ Iparosaink szervezkedése — Az Országos Iparosszövetségben tömörülnek.— Hosszú idő óta vajúdik már a természetes kapcsolataitól elszakított szlovenszkói iparosoknak egy országos szervezetbe tömörülése. A háború következtében beállott termelési pangás, a pénztelenség, a közönség vásárló erejének csökkenése majd teljesen tétlenségre kárhoztatta a kisiparos osztályt. Hogy a kisiparos j ma is dolgozik s annyit keres, hogy legszüköj sebben megélni tud, s nem hajtotta züllésbe a j majdnem teljes kereset-hiány, csak szorgalmának s józan polgári gondolkodásának tudható ! be. A nyomor a legnagyobb kerítő, de a mi j derék iparosainkat nem tudta még a nélkülö| zés sem belekergetni semmiféle „világmegváltó“ s alapjában véve csak elégedetlenséget és nyo: mórt szülő szektákba, amelyek a forradalmi időkben s a háborút követő esztendőkben túlontúl sok áldozatot nyeltek el s hajtottak a kétj ségbeesésbe. Az iparosságnak egy nagy országos szervezetbe való tömörítésének terve nem uj keletű. < Megpróbálkoztak ezzel már több mint egy ' esztendeje Pozsonyban és Kassán is. A próbál! gatásoknak lett is eredménye, mert valamint Pozsonyban, úgy Kassán is megalakult az ipa; rosok Nyugati, illetve Keleti Szövetsége. Az eredmény azonban, amit a tömörüléstől az Ipa! rossäg várt, igen efemer értékű volt, amelynek j teljes magyarázatát megadja az erőszakos parj tikuláció, amely Kelet, illetve Nyugat Szlovenszkói Kerületek elnevezése alatt vált ismeretessé. Hogy mennyire egészségtelen gondolat vöd az iparosságnak ez a kettészakitása, s menynyire elodázta az iparosság egész tömegének tömörítését, mi s»m mutatja jobban, mint az, hogy a komáromi Ipartestület, mint a helybeli iparosságnak — mondhatjuk érdekképviselete I — mindezideig válaszúton járt s nem tudta nyugathoz vagy kelethez csatlakozzék-e. A pozsonyi kerülethez csatlakozást kevésbbé ajánlatossá tette az a körülmény, mert félő voll, hogy a fővárosi mellett a vidéki iparosság érdekei másodsorban fognak csak figyelembe vétetni. Nem bizalmatlanság volt ez a pozsonyi kerülettel szemben, csupán a régi tapasztalatra hivatkozni tudó aggodalom, mert a forradalom előtti magyarországi, Budapesten székelő, Magyar Iparos Szövetség védő karjai is nehezen nyúltak ki mindig a vidékek felé. . A keleti kerülethez való csatlakozást pedig az tette kérdésessé, hogy a forgalmi távolság nem biztatott kellő garanciával a helyi érdekek megvédését illetőleg. Bármennyire is igaz és gyakran követendő a régi közmondás: segits magadon, Isten is megsegít, ma, midőn mii den téren az egy kereseti, közös érdekű egyének, sőt egyesületek, testületek, kereskedelmi társaságok szervezkedése nemcsak divattá, de szükséggé vált, ma, midőn az iparossal, mint munkaadóval szemben a munkásság országos, sőt világszervezetekben tömörült, ma igenis túlontúl sietős kötelessége az iparosságnak saját jól felfogott érdekében oly szervezetbe tömörülni, amely ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki ol- ■ ■ csót vesz, az kétszer vesz. Raktáron tartok ■ ■férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg-* ■ jobb anyagból, lag és színes különlegességeket ■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilinder“ Singer-féle varrógép ELADÓ! FISCHER JENŐ KOMÁRNQ, mm lialallal szenten. Ügyeljen a cégre!!! ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle-■ ■ teit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ ■ Berson gnmmi sarkot.! Cipők és csizmák! “Pl Ne mulassza el senki az alkalmat!
