Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-02-23 / 23. szám

2. oldal. «Komáromi Lapok 1922. február 23 közös érdekét hathatósan, tömegerőre támasz­kodva megvédeni tudja. Panaszkodások nem hoznak javulást, a panaszkodónak elkophatik a nyelve a sérelmek hangoztatásába, elkophatik a lába a munkáért futkosásban, s megőrlődik minden munkaereje az ajtaján hova hamarább mind gyakrabban kopogtató nyomor láttán. Örömmel halljuk ezért, hogy a helybeli iparosság is lábra áll s kívánságait a többi, az ország összes iparosságával együttesen kívánja a legfelsőbb fórumoknál is hallhatóvá és teljesitendővé tenni. A Komáromi Iparíestület választmányának megbízásából a Szlovenszkói és Ruszinszkói Országos Iparosszövetségbe való belépés tár­gyában múlt vasárnap az Ipartestület székha­zában tartott értekezlet, melyen résztvettek: Kelemen Ferenc, Dosztdl Gyula, Bakos Károly, Milus János, Kiss László, Kvatek Ferenc iparos mesterek választmányi tagok, Ivánfy Géza ipar­hatósági biztos — foglalkozott a szövetségbe lépés ügyével. $ fcCzike Dénes ipartestületi alelnök ismer­tette a szövetség alapszabályait, rámutatott azokra a szomorú jelenségekre, amelyek a kis­ipart végveszéllyel fenyegetik. A keletszloven­­szkói Iparosszövetségnek még nyáron Poprádon tartott gyűlésén képviselvén a Komáromi Ipar­testületet, módjában volt betekintést nyerni a szövetség működési körébe. Bár örömmel vette tudomásul a Szövetség létesülését, mert útját látta abban egy országos szövetséggé való ki­fejlődésnek, minden eredményt azonban csak a két szövetség egyesüléséből az Országos Szö­vetségtől remél. A helybeli iparosság sem ma­radhat elzárkózva, mert — bármennyire is igyekszik az Ipartestület tagjainak érdekeit meg­védeni — a mai gazdasági életben magára­­maradottan nem fog tudni megbirkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek a kisipar fennmara­dása és fejlődése elé gátat vetettek. Minden iparos társának nyugodtan ajánlhatja az Orszá­gos Szövetségbe való belépést. Ha az össz­­iparosság tömörül, Szlovenszkó valamennyi iparosa egy táborban lesz, remélhetjük, hogy a magunk sorsát magunk és a jelennél nagyobb eredménnyel intézhetjük. A megjelentek helyeslőleg vették tudomá­sul az előadottakat és a Szövetség alapszabá­lyait, s Czike Dénes elnök indiiványára több hozzászólás után elhatározták, hogy a testület­nek a belépést javasolni fogják. Az értekezletnek a Szövetség ismertetése és a belépés elhatározása egyedüli tárgya lé­vén, elnök az értekezletet berekesztette. Remélhető most már, hogy valamint az Ipartestület választmánya, úgy a legközelebb megtartandó közgyűlés is a tömörülés mellett foglal állást, amely minden bizonnyal csak iparosainknak fog hasznára válni. (i. g.) Rágalmak. A „Slovensky Vychod,“ a „Kassai Hír­lap“ és a „Szabadság“ következetesek iparkod­nak maradni ahhoz a tiszteletreméltó misszió­jukhoz, hogy a szlovenszkói magyar politikában minél több vizet zavarjanak. Teszik ezt több­kevesebb ügyességgel és diplomáciai érzékkel, de — jogosan hihetjük — semmi eredménnyel. Mert ha el is tekintünk ez egyöntetű akció alapmotívumaitól, hogyan is lehetne hatása például az olyan tájékozatlan és lelkiismeretlen cikknek, mint amilyen a „Slovensky Vychod“­­ban tegnap reggel látott napvilágot, í Érdemes leközölni, hogy mit ir a „Slov. Vychod.“ Azt irja, hogy a kassai magyar pártok között kitört a viszály, olyannyira, hogy az egységes front megtartása a jövőben nagy áldo­zatokat követelne. A viszály éles világot vet a magyar pártok kulisszái mögé s állandó tárgya a politikai tényezők élénk megbeszéléseinek. A demokraták nem akarnak tovább a keresztény­szocialistákkal együtt dolgozni, mert reakcio­­nárius a programjuk és a szocialista vezetők nézete szerint a keresztényszocialista párt közel áll Horthy rezsimjéhez, mely már három éve fenyegeti Középeurópa békéjét? Az utolsó ülé­sen a keresztényszocialisták annyira ráoktro­jálták az egyesült pártokra a programjukat, hogy a demokraták teljesen elégedetlenek. Az ellentét első oka az egyház és állam elválasztásának kérdése volt. Az ülés a demok­raták akarata ellenére az elválasztás ellen dön­tött. A földreform kérdésében ellentét támadt a kisgazdák és a keresztényszocialisták közöt. A kisgazdák a földreform végrehajtását kívánták, amely ellen a keresztényszociálisták szót emeltek. A kulturális kérdésekben is nagy diffe­renciák varnak a magyar pártok között. A demokrata tényezők fölfogása szerint a keresz­tényszocialistáknál nem arra megy ki a dolog, hogy egész Szlovenszkóban egységesen lépjenek föl a kulturális kérdésekben, hanem arra, hogy a magyar nemzetre a katholikus kultúra bélye­gét üssék. így van ez Magyarországon is s azóta minden más kultúrának a külföldre kellett menekülnie. Hogy ebből a válságból kiutat találjanak, javaslatot terjesztettek elő, hogy a demokrata párt lépjen ki a koalícióból. A szociáldemokra­ták ezzel szemben azt javasolják, hogy az ö-z­­szes kassai pártok egyesülését demokratikus \ alapon csinálják meg, miáltal a keresztényszo­cialistákat arra kényszeritenék, hogy lépjenek ki a koalícióból. így harcolnak a magyar poli­tikai pártok egymás között s a viszály oka a Horthy-akció kérdése. Igazán kár lenne a helyért és a nyomda­­festékért, ha a „Slovensky Vychod“ cikke nem ; lenne klasszikus dokumentuma a szlovák sajtó í magatartásának a magyar kérdésekben. Ahány j sor, legalább annyi ferdítés és valótlanság. Nem igaz, hogy az ellenzéki biokban vi- ; szály tört ki a szociáldemokraták és a kérész- j tényszocialisták között, egyszerűen azért nem, ; mert a szociáldemokraták a blokkban benn [ sincsenek, de benn sem lehetnének, mert tud- j valevő, hogy munkáspártok elvi okokból nem koaleálnak polgári pártokkal. De nem igaz általában, hogy az ellenzéki pártok bármelyike viszálykodnék egymással, mert a szövetkezett pártok egységes frontja i változatlanul és rendíthetetlenül áll ma is a magyarság összes kérdéseiben. Nem igaz az sem, hogy a keresztényszo­cialista párt közeláll a Horthy-rezsimhez, mert a párt kassai képviselője épen a közösbizottság legutóbbi ülésén minden közösséget megtaga­dott az álkereszténység magyarországi prog­ramjával. Valótlan az az állítása is a „Slov. Vyc­hod“- nak, hogy az állam és egyház elválasztá­sának kérdése ellentétekre vezetett, mert erről a közösbizottsági ülésen érdemben szó sem volt s hasonlóképen valótlan, hogy a földreform kérdésében is ellentétes fölfogás alakult ki a kisgazdák és keresztényszocialisták között. Sőt ellenkezőleg, e kérdésben is teljesen egy aka­raton van a két párt a magyarság érdekeinek védelmében. A további blöffökre kár szót is pazarolni. Ha azonban a „Siovensky Vychod“ igényt tart rá, hogy komolyan figyelembe vegyék, akkor helyi pártok életéről, viszonyairól lelkiismere­tesebben kell tájékozódnia, mert az iiyen dajka­mesékkel még azt a kevés hitelét is megrontja, amelynek magyar részen örvend. A „Kassai Hírlap“ már jobban van tájé­kozódva, csak épen elégedetlen mindennel, ami a magyar politikában történik. Prága és Po­zsony felé alig van kritizáló szava, ő csak a magyarsággal és a magyarság politikájával szemben foglal el ellenzéki álláspontot. Az el­lenzékiségnek ez a módja magában hordja az ítéletét is. És azt hisszük, kitűnő laptársunk „homokórája“ gyorsan le fog peregni. HtREÜ — Simor Janis hegedűművész hangver­senyére, amely márc. 4-én a komáromi kultúr­palotában lesz, jegyek már előjegyezhetök a Spitzer-féle könyvesboltban 20, 15,10 K árban. — A Dalegyesület farsangi estélye iránt, melyet szombaton, február 25-én tartanak az egyesület Nádor-utcai helyiségében, a hagyo­mányos nagy érdeklődés nyilvánul meg nem­csak az egyesület tagjai, de a nagy közönség körében is. Az estély minden izében kellemes­nek ígérkezik s a Dalegyesület vezetősége a tőle megszokott dicséretes buzgalommal készíti elő a mulatságot. A farsang utolsó szombatját sokáig emlékezetessé akarja tenni a rendezőség s nemcsak nívós műsorral kedveskedik, de gondoskodik arról is, hogy lelkes és kitartó táncos gárda álljon készen a táncoshölgyek mulattatására. A műsoron a legkitűnőbb mű­kedvelők szerepelnek ezúttal is, kik közül Ger­­gelyi Alisz, Joó Leonka, Kádár Ilus, Kovács Edith, Wánkay László, iff. Gergelyi József, Bindernics László és Prágay István előadásában fog gyönyörködni a közönség. A Dalegyesület ez estélye újabb sikerrel fogja gazdagítani régi jó hírnevét. — Nemeslelkü adomány. Búcs község közönsége a komáromi diákmenza és az elbo­csátott megyei tisztviselők javára 700 koronát adományozott. — Könyvnyomdatulajdonosok gyűlése. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamarai kerület könyvnyomdatuiajdonosainak grémiuma folyó hó 19-én, Pozsonyban Angermayer Károly szö­vetségi elnök vezetése mellett rendkívüli köz­gyűlést tartott. Az elnök jelentése foglalkozott a szlovenszkói nyomdaipar krízisével, melynek gyors orvoslása úgy volna elérhető, ha a szlo­venszkói összes hivatalos nyomtatványokat a szlovenszkói nyomdákban állítanák elő. A régi magyar ipartörvény alapján, mely nem köti a nyomdaipart képesítéshez, — felállított szám­talan uj nyomdáknak nincs létjogosultsága. Ezek­ben a fontos kérdésekben március 4 én ankét lesz. A jelentés elvárja, hogy a minisztérium részéről a nyomtatvány pályázatokon a szlo­venszkói nyomdaipar még akkor is előzékeny elbánásban részesüljön, ha netalán a köztársa­ság egyéb tartományai nyomdáinak árajánlatainál drágább árakat szabna, meri Szlovenszkóban magasabbak a munkabérek és a munkateljesít­mény sem éri el az ottanit. Az általános he­lyesléssel fogadott jelentés után a tisztikart választották meg. Elnök Angermayer Károly lett, a választmány tagjai sorába Komáromból Spitzer Bélát választották meg. Március 5-én, Pöstyén­­ben szövetségi közgyűlést tartanak. — Eljegyzés. Bischilz Böskét eljegyezte Besenbach Károly. — Ismét emelkednek a lisztárak. Rövid ideig tartott az öröm a lisztárak olcsóbbodása hírére. Az élelmiszerek árainak csökkenését néhány nap óta emelkedő irányzat váltotta fel. Az áremelkedés legfőképen a lisztnél észlelhető, amely a tőzsdén egy hét alatt valóságos rekor­dod ért el. A nullás liszt kilója például rövi­desen 5 és fél koronára emelkedett, ami egy vagon lisztnél tizenötezer korona különbözetet tesz ki. A lisztárakkal párhuzamosan emelkedik a gabonaára is. A lisztárak e váratlan nagy­mérvű emelkedését elsősorban az idézte elő, hogy Románia megtiltotta területéről a liszt kiszállítását azzal az indokolással, hogy nem rendelkezik több felesleggel. — Halálozás. Őszinte részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják, hogy a felejthetetlen jó nővér, sógornő és rokon Gregosits Anna folyó évi február hó 21 én délután 4 órakor életének 27-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után visszaadta lel­két a Mindenhatónak. A megboldogult hült tetemét f. hó 24 én délután 3 órakor fogjuk a róm. kath. vallás szertartása szerint a temető kápolnájából örök nyugalomra tétetni. Az en­gesztelő szent mise-aldozat a megboldogult lelki üdvéért f. hó 25-én d. e. fél 8 órakor lesz a szent András templomban a Mindenha­tónak bemutatva. Komárom, 1922. február 22. Pihenése legyen csendes és felejthetetlen em­léke áldott 1 Gregosits Géza, özv. Molnár Gyu­láné szül. Gregosits Jolán, Gregosits József, Gregosits Margit, Gregosits Ilona mint testvé­rei. Gregosits Gézáné szül. Cseresnyés Mária, Gregosits Józsefné szül. Ehmann Irén mint só­gornői.

Next

/
Thumbnails
Contents