Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-02-16 / 20. szám

p 20. szám. Csütörtöki 1922. február 16« KOMAROMMEGYEI POLITIKAI KÖZLÖNY Lí A IP. Negyvenharmadik évfolyam. Előfizetés! ár cseüi-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 8Ö fillér. tavonlí-, harc-, üli líiis. Az a, mondhatnék meddő küzdelem, amely a csehszlovák állam úgynevezett törzsökös megalapítói és az uj államkeretbe szorított nemzetiségek között immár a negyedik eszten­dejébe lép, az egyesült ellenzéki pártok szlo­­venszkói ágában s főként a keresztény szocialista pártban uj taktika inaugurálása felé terelődik. Taktikának mondjuk, mert az ellenzéki pártok legutóbbi kassai gyűlésén inkább tapo­­gatódzást emlegettek a magyarság jelenlegi vezetői s az uj politikai orientációhoz esetleg vezető utakat próbálták kijelölni, mint az uj orientáció útjára való lépés megkezdését is. Nemcsak a Csehszlovák államban, de látjuk az utóállamok valamennyiében, sőt a régi állami foglalatokban érintetlen nyugati álla­mokban is egyre tartó erjedést vehetünk észre, amely — bármennyire gazdasági okok szüle­ménye is — tagadhatatlan, hogy nacionalista szimpátiát visel magán. A csehszlovák államkeretbe tartozó ma­gyarság, mely az anyaország testéről megkér­dezése nélkül került az utódállamok népei és nemzetiségei közé, kell, hogy a reáipolitika terére lépjen, ha gazdasági és kulturális érdekeit megvédeni akarja. A háborúban kifáradt népnek nincs kedve ! további harcokra, keresni kell tehát oly metó- j dusokat, amelyek harc nélkül vezetnek a kitű­zött célhoz. Amint a háború alatt a meg nem szerezhető anyagokat pótkészítmények helyet­tesítették, az örökösen forrongó politikai élet is megsokalta a maga „Ersatz-Mitte!“-jét: a pas­siv resi.-tenciában, a streikben, a boykottban. Az állam keretében élő magyarság is utakat keresett, módokat formált politikai existenciája biztosítása végett, keresztülment a vissszavonu­­lás utján, jóidéig a békeíürésből meritett erőt, a józan belátásba és a népjogok sérteíhetten­­ségébe vetett hite volt minden cselekedetének, s passzív resistenciájának vezéi fonala. Nem ta­gadható, hogy e metódus valamennyire feléje és sorsa javítására fordította a hatalmat bírók figyelmét. Természetes dolog, hogy e metódusnak is megvannak a maga határai, a kertész nem akadályozhatja meg, hogy ültetvényei nőjenek azáltal, mert ő visszavonul kertje művelésétől. Indiában adófizetés megtagadásával, a tiszt­viselők munkabeszüntetésével igyekeznek a sé­relmekre figyelmet kelteni, mindenesetre jobb harci eszköz, mini a háború, de nem többre való, csak szimpátia keltésre. A magyarság a jogai kivívásának harcában — amint a jelek mutatják — átment a parla­menti harc utján is s hogy most uj utakat keres, nem lehet következetlenségnek minősíteni eljárását, sőt éppen most kell, hogy az uralkodó nemzetiségek a legújabb politikai fejlemények felé megértő, bizalommal forduljanak. A csehek és slovákok megtanulhatták három esztendei együtt élés után, hogy a magyarság nyíltan állt a harc­ban, s minden irredenta vádoskodásnak bátran | szemeközé mert és mer nézni: nem csinál pak-Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki ol-a csót vesz, az kétszer vesz. Raktáron tartok ■ férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg- ■ jobb anyagból, tag és szines különlegességeket ■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilin­der“ Singer-féle varrógép ELADÓI ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS. Főszerkesatő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u, 28,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m u a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőt Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. tumot pártokkal és pártok háta mögött állam­romboló munkára, s hogy szövetségeseket kere­sett, s most politikai érdekközösség tekintetében az együttműködés útjára kíván lépni, csak »vak, tegnapról mára nőtt politikai kurtizánok szemé­ben rejt aggresziv szándékot. Az igazi kon­­j solidációt kívánó, a folytonos hatalom-hangozta­tást kellő nívójára szállító, s nem kardcsörletés- i be bizó, de az állam külömbözö nemzetiségeit í egy táborba terelő józanok szemében komoly : megfontolás tárgyává való uj irány bevezetését jelentik a magyar politika vezető egyéniségeinek legújabb kijelentései. Hogy a magyarság az együttműködés terére lépjen, természetes dolog, igen is meg kell változni annak a szellemnek, amely a régi gyűlöletek szemüvegén keresztül a gyanakvás mételyétjjhintik azokba is, akik, kezdték már a magyarság helyzetét, politikai elhelyezkedését nagyobb türelemmel figyelni. A szlovák és cseh sajtó igen helytelenül cselekszik tehát, amidőn a magyarság e fontos és komoly eredményekkel kecsegtető uj orien­tációját csak túlfűtött nacionalizmusuk trombi­tájával igyekeznek egyrészt tulharsogni, más­részt abba oly tendenciákat beleeröszakolni, amelyek ma már minden komolyan gondolkodó s politikai érettségéről tanúságot tenni tudó magyarság szemében sohsem fog látszani egyéb­nek, mint az igazi békés együttmunkálkodás ünneprontásának. A magyarság nem fáradt bele a küzde­lembe, nem érzi, hogy ereje csökkent, nem mankót kíván az uj orientációval szerezni ma­gának és nem fogja meg nem történtnek tekin­teni a rajta elkövetett sérelmeket, nem akar jogokokat feladni, sőt megnyirbált szabadság­­jogait akarja visszaszerezni, amit a hatalom elvett tőle, de bizik abban, hogy a csehszlovák állameszme a megértéstől eddig távol álló hor­dozói, nemcsak a kisebbségeket megillető jogok követelésének jogát ismerik el, hanem a ma­gyarsággal mim az államot alkotó s kultúréríék tekintetében is számottevő nemzetiséggel akkor is tárgyalni fognak, amikor ezt nem apró pót­érdekek, de az államrezon kívánatossá és köve­telővé teszi. Végre is egy uj állam nem járhat állan­dóan a meg nem érteni akarás utján, hanem kell, hogy az állam valamennyi polgárában azt a bizonyos ioyalitást, amelynek hiányát annyira érezték és hangoztatták, tettekkel igyekezzék a nemzetiségekbe is megteremteni, amelyek ezer esztendei uralkodás után teherhordó szolgaságba beletörődni soha nem fognak. (i. g.) = Újból elhalasztják a községi választá­sokat. A „Národni Politika“ értesülése szerint a községi választásokat ismételten elhalasztották éz pedig 1923-ra. = Mennyi az államadósság. A Národny Lisíy-ben a következőkben állapítják meg a cseh-szlovák köztársaság államadósságát. Bel­földi államadósság 9,627 millió K, külföldi ál­lamadósság: 1. Amerikának élelmiszerért 63 millió dollár, 2. Angliának élelmiszerért 2,417.431 ft. ster., 3. Amerikának a szibériai légiók részére felvett kölcsön fejében 29,300.000 dollár, 4. Olaszországnak az olasz légiókért 180 millió lira, 5. Franciaországnak a francia légiókért 128 millió frank s végül 6. Francia­­országnak a felszabadításért 750 millió arany frank. = A háború előtti magyar járadékköl­­csönök összeírása és letétbe helyezése. A trianoni békeszerződés 186 szakasz 2. bekez­dése alapján 1921. október 26-ig kellett az utódállamoknak a magyar járadékkölcsöneket összeirniok. A jóvátéteJi bizottság azonbau ezt a határidőt 1922. február 28 ig meghosz­­szabitotta, melynek alapján a csehszlovák állam pénzügyminisztere a következőket rendelte el. Háború előtti magyar járadékkölcsönkötvények tulajdonosai falhivatuak, íiogy amennyiben a jel­zett. kötvényeket az 1921 évi szeptember 25- éu kelt 355. sz. rendelet alapján még nem adták hatósági letétbe, ngy legkésőbb 1922. február 28 ig tegyék meg ezt. A Szlovenszkóa levő törvéuyek a pozsonyi vezérpénzügyigaz­­gatóságnál a ruszinkóiak az ungvári pénzügy­igazgatóságnál helyezendök letétbe. A kötvé­nyekhez három példányban kiállított jegyzék melléklendő, melyben a fél feltünteti az okot is, hogy miért nem tette letétbe a kötvényeket az első határidőn belül 1922. február 28 a után nem vétetnek hatósági letétbe a jelzett kölcsönkötvények, mivel az eddig beérkezette­ket a csehszlovák kormány beterjeszti a jóvá­­í tételi bizottsághoz, mely a legrövidebb időn belül fog dönteni azok sorsa felől. Nyomaté­kosan figyelmezteti a minisztérium a feleket, hogy a pénzügyminisztériumhoz közvetlenül beadott folyamodványok utólagos bejelentés céljából ezen rendelettel tárgytalanakká válnak s nem nyernek külön elintézést. Utólagos őri­zetbe való letételből kizáratnak azon kötvé­nyek, amelyek más utódállamnak a jelzésével vanuak már ellátva. A kötvénytulajdonosoknak jogában áll kérniök azt, hogy az őrizetbe letett járadékkölcsönkötvény ne Jegyen felülbélye­­! gezve a Csehszlovák állam bélyegzőjével. Az ily kötvények egy külön jellel lesznek ellátva, mely jel igazolja, hogy a kötvény tulajdonosa tiltakozott a kötvények felülbélyegzése ellen. Felülbélyegzés elleni tiltakozások oly kötvé­nyeknél, melyek már 1921 október 26-a előtt lettek letétbe helyezve, az Állami Adósságok Igazgatóságához (Prága III. Malostranské Nám. 2.) Likvidatura címre küldendők, mig az újonnan bejelentett kötvényeknél a kérvény a bejelentéshez csatolandó. (ESŐ.) = Az osztrák szociáldemokrácia muníciót szállít a következő háborúra. Az osztrák lapok híradása szerint Ausztriában állandóan rengeteg mennyiségű muníciót gyártanak, amelyet a a valutáris viszonyokra való tekintettel óriási nyereséggel adnak el Jugoszláviának és Cseh­szlovákiának. így fest a szociáldemokraták hír­hedt antimiütarizmusa. — Február hó 6-ától kezdődőleg A tej ára házhoz szállítva K 2.80. a nagyérdemű közönség szives meg­rendelését kéri Központi lejesarnok, Király püspök-utca 52. KOMÁRNO, mm hivatallal mii. Ügyeljen a cégre!!! ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle- ■ J teit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ ■ Berson gnmmi sarkod ...................... *** Cipók és csizmák I Ne mulassza el senki az alkalmat!

Next

/
Thumbnails
Contents