Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-02-16 / 20. szám

2. oidaJ. „Komáromi Lapos 19*22. február 16 II megyei közigazgatási Misig ilése. — Interpellációk: a széna lopások, a gabona kontingens beszolgáltatása tárgyában. — A Komárom vármegyei közigazgatási bi­zottság február hó 14-én tartotta a bizottság tagjai által kevéssé látogatott ülését dr. Folk­­man István zsupán-kormánybiztos elnöklete alatt. Megnyitójában a zsupán ismertette a vár­megyei közigazgatásnak 1921. évi eredményeit. Megnyugvásul adta a bizottság tudomására, hogy a vármegyében a közigazgatás teendőivel megbízott tisztviselői kar a legteljesebb mér­tékben tett eleget kötelességének s hozzájárult ahhoz, hogy a viszonyok konszolidálódtak. Ugyan a mozgósítás bizonyos tekintetben erőket vont el a szorosan vett közigazgatás szolgála­tából, mégis, mint az elintézett ügydarabokból látható, — megállapítható, hogy a vármegye egész Szlovenszkóban a rend tekintetében az első helyre sorolható. Ismertette a népszámlálás eredményét, mely szerint a vármegye 131.581 lakósa közül: 120.483 magyar, 4382 csehszlovák, 343 német, más nemzetiségű 286. Tanköteles gyermekek száma 10.996, kik­nek számára 42 iskola és 13 kisdedóvó áll rendelkezésre. A csendőrparancsnokság alá tartozó csen­dőrök száma 175. A tüdőbeteggondozás terén a vármegyé­ben dispansérek felállítása van tervbe véve, melyhez a kormány már egy 10.000 koronás adományt juttatott a zsupáni hivatalhoz. Re­méli, hogy ez a fontos, a népegészségügyre ki­ható intézmény felállítása rövidesen lehetővé válik. A közigazgatás ismertetése után a napi­rend előtti interpellációra került a sor. Dr. Mohácsy János'm terpellált a katonaság által elkövetett szenalopások tárgyában. Nem akarja a katonaságot megbántani, de nem hagy­hatja szó nélkül azokat az egyre ismétlődő eseteket, amelyek a gazdák károsodásával jár­nak. Felfegyverzett katonák az éjszaka leple alatt állandóan kijárnak a határba és kímélet­lenül megdézsmálják a gazdák takarmányát. Felk.ri a zsupánt, hogy tegyen kellő és erélyes intézkedést, hogy ily panaszra ok a jö­vőben ne lehessen. Hikisch Károly bizottsági tag a gazdakö­zönségre kivetett gabonakontingens beszolgál­tatása tárgyában interpellált. Sérelmesnek tartja, hogy a gazdák megkérdezése nélkül Írják elő a kontingenst s a gazda kénytelen a megálla­pított alacsony áron átadni a gabonáját, holott azt jobban is értékesíthetné. A kontingentált és szabadeladásra meghagyott gabonaárak kö­zötti különbözetek megtérítésével lehetne a gaz­dákat a beszolgáltatással ért kár tekintetében kárpótolni. Csépi Dani bizottsági tag azonosítja ma­gát interpellálóval; a gabonakontingens meg­állapítása sablonszerüleg megy s a kivetés ab­szolúte nincsen figyelemmel az egyes gazda­ságok teherbíró képességére. Rámutat arra, hogy az elszaporodott varjak igen nagy kárt tesznek a vetésben. Ajánlja, hogy a varjak ki­­pusztitását segítsék elő azzal, hogy több fegy­vertartási engedélyt adjon ki a zsupáni hiva­tal, mert igy a gazda maga védekezhetik a varjak ellen. Javasolja, hogy a varjufészkek elpusztítását erélyesen kezdesse meg a zsupáni hivatal, a községek is felszóliltassanak, hogy e kártékony állatok kipusztitásához kezdjenek. Hikisch Károly második interpellációja az orvosok szlovák tanfolyama tárgyában hangzott el. Az orvosok kötelesek szlovák tanfolyamra járni s igy előfordul gyakran, hogy a község orvos nélkül marad. A közegészség érdekében kéri a zsupánt, hogy az orvosokat a szlovák tanfolyam látogatásától mentse fel. Dr. Folkman István zsupán az interpellá­ciókra mindhárom interpellálónak és az egész bizottsági ülésnek helyeslő tudomásul vétele mellett következő választ adta: Ami a széna és takarmány lopásokat illeti, maga is szükségesnek tartja, hogy erélyes in­tézkedést kérjenek a katonai parancsnokságtól hasonló esetek megismétlése ellen. A gabonakontingens tárgyában előadottak már szerepeltek a vármegyei közigazgatási bi­zottság előtt, sajnos, hatáskörén kívül esik e tekintetben a gazdák segítségére állni. Javasolja azonban, hogy egy bizottság alakittassék, amely a gabonakontingens beszállítása tárgyában ké­szítendő memorandumot dolgozzon ki s reméli, hogy a minisztérium e tekintetben a megindo­kolt kérelmet figyelembe fogja venni. Az orvosok tót tanfolyama kirendelésétől igen szívesen eláll, mert fontosabbnak tartja ma, a szinte járványszerüen fellépő betegségek idején, hogy az orvosok elsősorban orvosi te­endőiket elvégezni tudják. Megengedi azt is, hogy az orvosok a szlovák tanfolyamról fel­mentessenek, de természetesen magánúton szer­zett nyelvismereiükrő! egy a járás székhelyén tartandó vizsgálaton résztvenni tartoznak. A varjak okozta károk elleni védekezésnél inkább tartja helyes útnak a Csépi Dani biz. tag által ajánlott módot, mint azt, hogy fegyver tartási engedélyek adassanak ki. Eddig is több mint 600 személy kapott engedélyt fegyvertar­tásra. Ajánlja, hogy a varjufészek pusztítást jutalommal kössék össze, mert igy nagyobb eredményt érnek el. E célra a közigazgatási bizottságnak módjában áll a zsupáni hivatal alapjaiból bizonyos összeget kiutalni. Mindhárom interpelláló és a bizottság a zsupán válaszát megnyugtatólag és helyeslőén vette tudomásul. Az ülés további folyamán Gasparik János taníelügyelő helyettes az iskolaügyről, Mezey János dr. az egészségügyről Pazdr Miklós állam­­épitészeti főtanácsos az építési ügyekről, a gaz­dasági felügyelő a vármegye gazdasági állapo­táról, az uj vezető államügyész a fegyház sta­tisztikájáról ismertette a közigazgatási ülést, amely jelentéseket tudomásul vettek. Keszegfalva község képviselőtestületének uj tanerő kinevezése tárgyában hozott határo­zatát — Varjassy Géza és társai felebbezésével szemben, - a közigazgatási bizottság jóváhagyta. Egyéb kisebb tárgyalási pontok ismer­tetése után az ülés berekesztetett. — Városi mozgószinház. A Komáromban létesítendő mozgószinház ügyében döntő lépés történt. Szerdán, folyó hó 15-én, délután a városháza nagytermében dr. Folkman István zsupán-kormánybiztos elnöklete mellett tartott értekezleten a városi mozgószinház építésére alakítandó részvénytársaság alapítási tervezetét elfogadták és megalakították a szervező és propaganda bizottságot. Az értekezleten dr. Szilj Ferenc polgármester ismertette röviden a szinházkérdés történetét és fejlődését s be­mutatta a megjelenteknek a terveket, hathatós érvekkel mutatva reá a színház építésének kul­turális, szociális szükségességére, valamint a vállalkozásnak rentabilitására. A mozgószinházi jog végleges engedélyezésének előfeltétele az uj színház felépitésének biztosítása, amelyet a feb­ruár 28-ig lejáró határidőig okvetlenül be kell a mi­nisztériumnál mutatni, különben a jogot elveszti a város. Schleisz Gyula városi kamarás ismer­tette az üzemtervet, mely reálitásával minden­képen megfelelőnek mutatkozik. Fried Jenő és a zsupán-kormánybiztos felszólalásai után a polgármester előterjesztette és elfogadásra aján­lotta az alapítási tervezetet, mely szerint a színház építő részvénytársaság 1,500 000 K alaptőkével alakul, 7500 drb. 200 koronás névértékű részvény kibocsátása mellett. A tervezetet dr. Geöbel Károly felszólalása és a polgármester záróbeszéde után az értekez­let egyhangúlag elfogadta. Az értekezlet elhatá­rozta, hogy nyolc nap múlva megtartja a színház­építő részvénytársaság alakuló közgyűlését és a szervező és propaganda bizottságot megalakít­ván, a bizottság elnökének dr. Folkman István zsupán kormánybiztost, társelnöknek, dr. Szijj Ferencz polgármestert és Erdős Vilmos bank­­igazgatót, ügyésznek dr. Mohácsy János ügyvédet, pénztárosnak László Dezső mér­nököt, tagjainak pedig dr. Alapi Gyulát, Erdélyi Ernőt, Fried Jenőt, Fülöp Zsig­­mondot, dr. Mezey Jánost, Spitzer Bélát és dr. Tafferner Gyulát egyhangúlag megvá­lasztotta. Az értekezlet alatt megindult aláírá­sok 172.800 kor. részvény jegyzését eredmé­nyezték. A nagyfontosságu kérdés döntő fordu­latáról lapunk zárta miatt csak röviden emlé­kezhettünk ezúttal meg, de a kérdésre legkö zelebb visszatérünk. — Nagy hangverseny jótókonycélra Febr. hó 28-án kedden este, nagy hangversenyt tar­tanak a népjóléti és csecsemőgondozó egyesü­letek a vármegyeház nagytermében, amelyen Komárom város emberszerető közönségének módjában lesz városának nyomorát enyhíteni, a csecsemővédelrnet elősegíteni s a jótékony­kodása mellett elsőrangú élvezetben is része lesz a bizonyára nagyszámban megjelenő közönség­nek. A hangversenyen három kiváló komáromi művésznő, többek között R. Moly Margit szub­­rett ptimadonna, Barta Lajosné operaénekesnő és Ivánfy Gézáné zongoraművésznő fog szere­pelni. A Gondozó vezetősége a következő meg­hívót bocsátotta ki: A Komáromi Népjóléti Központ anya és csecsemő gondozó osztálya védettjeinek segélyezésére 1922. évi február hó 28-án, farsang utolsó napján, kedden este pont 8 órai kezdettel a Vármegyeház nagytermében és mellékhelyiségeiben zártkörű nagy müvész- I estéllyel egybekötött táncestélyt rendez. Belépő­­í dij: személyjegy 20 K., családjegy (3 személyre) i 50 K. Felülfizetéseket, tekintettel a nemes célra \ köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk, j Jegyek előre válthatók: Spitzer Sándor könyv­­j kereskedésében és a „Reggel“ kiadóhivatalánál. : A zenét Lévai Dezső kitűnő zenekara szolgál­­! tatja. A büffét Horváth István helybeli vendéglős látja el. A tánc reggelig tart. Műsor. Prolog: előadja dr. Kalvariszky Jenő; 1. Beethoven Sonata. Op. 57. Appasionata. Zongorán előadja Ivánfy Gézáné úrnő; 2. Puccini Tosca nagy áriája. Énekli dr Barta Lajosné úrnő, zongorán kiséri Friedner Béla mérnök ur; 3. Magyar és j francia versek, szavalja Faragóné Krasznay Lenke úrnő; 4. „Holland menyecske“ cimü operetböl „Este. ha felsüt a húd" Kálmán Imrétől, énekli Riszdorferné Moly Margit úrnő, zongorán kiséri Ivánfy Gézáné úrnő; 5. Klasz­­szikus solo tánc, Mészáros Aladárné úrnő. Szünet. 6. Dolmány Op. 11. No. 2 Vier Rap­­sodien, zongorán előadja Ivánfy Gézáné úrnő; 7. „Nagymama“ és „rettenetes egy eset“ Szir­­may Alberttól, énekli Riszdorferné Moly Margit úrnő, zongorán kiséri Ivánfy Gézáné úrnő; 8. Szavalatok, előadja Faragóné Krasznay Lenke úrnő; 9. Tánc duet, Mészáros Aladár ur és neje. Tánc. Dr. Krondlné zongoraművésznő szintén fellép, amennyiben németországi hang­­versenykörutjárói addig visszaérkezik. A hang­versenyre még visszatérünk. — A tanitói fizetések leszállítása ellen. A Besztercebányán megjelenő „Hronské Novyny“ szlovák hetilap, amelynek szerkesztője dr. Szi­­kora, kereskedelmi iskolai igazgató, aki előbb csehországi kereskedelmi iskolákon tanított, — február 6-iki számában vezércikkben foglalt állást a tanitói fizetések leszállítása ellen. A vezércikkben a többek között szemére veti a köztársaság kormányának, hogy miért nem kezdte az állami kiadások megtakarítását például a különféle minisztériumokban, ahol csak úgy hemzseg a sok és felesleges miniszteri és isten tudja mi mindenféle cimü tanácsos, akiknek pedig még tanulniok kellene előbb s amint azt J. Kalab cseh zsurnaliszta a „Lidové Noviny“ cseh napilapban találóan megírta, szolgálati éveik szerint legfeljebb a X. és XI. fizetési osztályban volna a helyük. A kormány tudta, hogy a tanítók, bár éhezni fognak, de nem fognak tüntetni,®se felvonulásokat rendezni, azért kezdte a tanítóknál, mert ez a legkevésbbé volt a kormánynak veszélyes és kompromittáló. S ez ennél a fizetési leszállításnál a legszomorubb. Továbbá, Írja a „Hronské Novyny“, tanúi vol­tunk egy csúnya komédiának, t. i. az összes parlamenti pártok képviselői a parlamenten kívül külön-külön rezolucióban állást foglaltak e törvény ellen és a tisztelt kormánypárti kép­­j viselők maguk voltak azok, akik e törvényt a j parlamentben megszavazták. — A Katolikus Piknik rendezősége felkéri | a közönséget, hogy a tolongás elkerülése cél* j jából belépőjegyeit csütörtök, péntek, szombat ! délután 5—7 óra közt vál sa meg a Kát. Le­­' gényegyletben. Figyelmezteti a piknik látoga­­; tóit a rendezőség, hogy a mulatság este 8 ötcl­­• kor kezdődik, ismerkedés és a vac-ora elköltése után 9 órakor a tánc veszi kezdetét. A piknik jótevőit kéri a rendező-ég, hogy felajánlott étel és ital adományait vasárnap d. e. 9 órá­tól kezdve jutás a el a Legényegyletbe. A vi­déki résztvevők szives adományaikat ugyan­oda küldjék. A rendező bizottság naponta

Next

/
Thumbnails
Contents