Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-13 / 70. szám
RagyvÉnkatlidiii évfolyam. 79. lián* Szombat, IMI. au|iaostua IS. KOM A RO M MEG Y El KÖZLÖNY Elitlzetésl ir cteh-ulovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: isréss érre 80 K, féléire 40 K, negyedérre 20 K. Egyes uim árat 80 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: ÖARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nader-u. 29., horá úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak slb. küidenduk. Kéziratokat nem adunk rima. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Memento! (Hozzászólás a határkiigazitáshoz.) A jóvátételi bizottság tagjai egymásután, lassanként érkeznek meg Budapestre s nemsokára megkezdődik úgy a jóvátétel, mint a végleges határ megállapítása. Természetes, hogy az itt élő magyarság feszült érdeklődéssel várja a fejleményeket dacára annak, hogy a határinegáliapitás ügyében Brünuben tartott első tanácskozáson a csehszlovák kormány a magyar kívánságokkal szemben a merev uegátió álláspontjára helyezkedett. fínick, Marienbad, Brünn — mindeddig semmi eredmény. Osüggedés fogná el lelkünket, ha a világpolitikában párhuzamosan nem játszódnának le olyan események, melyek megérdemlik, hogy kissé bővebben és tüzetesebben foglalkozzunk velük. Finnország és Svédország között a keleti tengerben majdnem nagyitó üveggel kell keresnünk egy kis szigetcsoportot, az Aland szigeteket — lakosságának száma mintegy 25 ezer — 1809-ig Finnországgal együtt Svédországhoz tartozott, amikor a friedrichhammi békiben Oroszország fenhatósága alá k-rölt, A cári birodalom összeomlásával, Finnország függetlenségének kikiáltása után 1917-ben az Aland szigetek sorsa is aktuálissá vált. A 95 százalékában származására és nyelvére svéd iakosság népszavazást tartott és Svédországhoz való csatlakozás mellett döntött. Egyidejűleg a döntés elismertetése Végett a svéd királyhoz és a nagyhatalmakhoz fordult. Az ügy a népszövetség tanácsa elé, mint legfelsőbb fórum elé került. A népszövetség tanácsa egy bizottságot küldött ki, hogy helyszínen megtartott vizsgálat alapján tegyen jelentést a tanácsnak. Amint ismeretes, a bizottság tagjai báró Beyens (Belgium), M. Calonder (Svájcz) és Mr. Elkus (amerikai egy. áll.) azt javasolta, hogy a szigetekből nem lehet külön államot csinálni, hanem a finn szuverénitást kell fenntartani, ellenben a finn országgyűlés által 1920. máj. 7-én jóváhagyott autonómia törvényt bizonyos garanciákkal kell kibőviteni. A Tanács nyilvános teljes ülésben a múlt hetekben foglalkozott az Aland szigetek hovatartozásának kérdésével. Az érdekelt feleket képviselték M. Brantiug (Svédország) és M. Euckell (Finnország). Az elnöklő Ishü vicomte kérte a feleket, hogy az engesztelődés szellemét gyakorolják azért, hogy megfelelő megoldás található legyen. M. Branting, Svédország képviselője, attól fél, hogy a kérdés még nem érett meg a megoldásra. Erős a meggyőződése azonban, hogy az egyetlen mód, amelyen itt a kérdés állandó megoldását lehetne találni, az, hogy igazságot kell tenni azzal a lakossággal, amely »bizottság rokonszenvét megnyerte, bár ennek tagjai annyira ellenzik a lakosság kéréseit. Nem hiszi, hogy e jelentés könuyiteui fogja a Tanács munkáját. A svéd kormány már beható kritika tárgyává tette ezt a jelentést, amely nem foglalja magában a magvát'a kielégítő megoldásúak, — de még a kielégítő megállapodásnak sem. Nekik úgy tetszik, hogy az előadók, akik az egyik fél álláspontját elfogadták, erőszakosan igyekeztek oly érveket találni, amelyek teljesen távol esnek magától a tárgytól. Az egyik ilyen érv az, hogy „nem volna feltételezhető, hogy Finnország valaha belenyugodnék az Aland-szigetek fölött való szuverenitásról való lemondásba.“ S ekkor folytatta Branting heves ékesszólással: Világos, hogy ha az ilyfajta érveknek még a legkisebb fontosságot is tulajdonítanánk, akkor komoly következmények volnának, amelyek a nemzetközi igazság és méltányosság ama magasztos elveit veszélyeztetnék, amelyeken a Népszövetség egész exisztenciáfa és működése nyugszik." — Hozzáfűzi, hogy nemrégen egy iuterview-bau, amelyet soha sem cáfoltak, azt olvasta, hogy az egyik előadó az egész kérdést. *bagate!le“-uek tekinti, — ezt a kérdést, amelytől mégis függ 25.CÓ0 derék ember boldogsága és az Északi Államok jó viszonya, ügyauaz — állítólag — úgy találta, hogy az eml)8iek száma és a gazdasági érdekek súlya sokkal kisebb, semhogy a Tauács idejét igény-be vehesse. Meg vagyok győződve — folytatta Branting — hogy ezen álláspontjában nem osztozik két kollégája: azonban, ha egy előadó „bagatellc“-nMí minősiti a reá bízott ügyet csak azért, mert nem több miillő emberről; vagy — gazdasági értelemben — „milliókról“ van szó, ő maga véleményének tekintélyét jelentékeny mértékben kisebbíti.“ Különben is, ha egy tartomány úgy mint Aland, földrajzi egységet alkot — lm határai kijelölhetők anélkül, hogy bármely komoly nehézség merülne fel — ha a történelem és a múlt — csaknem minden lapján és különösen az összes nagy politikai válságokban — bizonyítják a lakosság érzelmeinek és érdekeinek közösségét azon országéival, amelyhez való ujracsatohisát kívánja, s amelytől csak a fegyverek erejével lett elválasztva, — ha annak bi/toklása nem alkotja egyáltalában azon ország védelmének szükséges elemét, amelytől el akar szakadni — rossz politika, a lakosság kívánalmaival ellentétbe jutni akarni, a lakosság akaratát ellenezni, egy politika, amely szükségképpen állandógerjedelmet fog okozni és újabb konfliktusok csiráit propagálja M. Branting igy fejezte be nagyhatású és hatalmas beszédét: „Ha igazságot tesznek, uraim, az Aland-szigetek lakosaival, nem kell félniük attól, hogy múló érzelmekkel állanak majd szemben. Itt vannak az elmúlt századok; és a lakosság fáradhatatlan ragaszkodása mutatja világosan, hogy mennyire komoly az akarata. A mindenütt tartott üléseken tiltakozott ez a lakosság erélyesen és egyhangnlag az előadók javaslatai ellen, amint számtalan alkalommal egyhangúlag kifejezte azon óhaját, hogy igazi hazájához csatoltassék vissza. Elhiszike, uraim, hogy bávmily nagy is legyen hatalmuk, képesek-e uralkodni (nem mondhatok mást) magán a természeten ? Azonkívül, azt kérdezem, vajon milyen benyomást fog kelteni az egész világon, ha az első me* goldása egy politikai konfliktusnak, amelye6 a Népszövetség talál, azt eredményezné, hogy egy egész lakosság akarata ellenére olyan országhoz legyen láncolva, amelyhez semminemű jogi kapcsolat nem fűzi és amelyet lelkének teljes energiájával utasít vtssza ?“ Finnország képviselője, M. Énekeli, {ordítva érveb Dicsőíti az előadókat és visszautasítja a jogtudósok véleményezését. Finnország a népszavazást tisztán öeliigynek — és pedig finn belügynek — tekinti, Finnország is fontosnak tartja az Alandszigetek birtoklását — sztratégiai szempontból. Néprajzi szempontból — úgymond M. Euckell — egy ország lakosságának egyik részének nincs erkölcsi joga ahhoz, hogy az általa lakott terület elszakitassék — a többi rovására. Meg vagyok győződve, hogy, ha a szemvedélyekuek ideje elmúlt, maguk az alandiak el fogják ismerni annak lehetetlenségét, kogy Finnország teljesítse kérésüket és lemondjon egy tartományról, amely hozzá földrajzilag, történelmileg és jogilag turtozik és amelynek elszakitása nem történhetik anélkül, hogy az egész szenvedjen A tanacs visszavonulva olyképen döntött, hogy az előadó-bizottság véleményét fogadta el s a szigeteket a finneknek Ítélte. A legapróbb részletekre menő garanciákat nyernek, azonban az alandiak, hogy nyelvük használatában nem lesznek gátolva, sőt a finn nyelv az iskolákból törvényileg ki van zárva, valamint esetleges telepítések ellen, melyeknek célja tenne a sziget svéd karakterét megváltoztatni ugyancsak törvényes garanciákat nyernek. Legérdekesebb az indokolás azon része, mely azt mondja, hogy egy kisebbség területe csak abban az esetben csatolható egy másik államhoz, ha az ott élő nemzeti kisebbség üldöztetésnek van kitéve. A népszövetség tárgyalásának ezen lapját az itt elkinzott és elgyötört magyar kisebbség nevében illő tisztelettel ajánljuk a külügyminiszter úr és az augusztus 15-én tárgyalásra összeülő vezérpolitikusok figyelmébe. A sorok önmaguk eleget mondanak s nekünk csak annyi hozzátenni valónk van, hogy ne tévessze meg az urakat a kis entente összekovácsolásának, Magyarország bekerítésének pillanatnyi diplomáciai sikere. — A francia boszn politika csatlósaivá szegődtek, nem számolva azzal, hogy a köztársaságban élő lakosságnak 55 százalékát oly kisebbségek alkotják, melyek mögött 60 milliós és 10 milliós ezeréves kulturnamzetek, fajtestvéreik állanak az Adriától a Tiszáig, két ölelő karjukba zárva a járni tannló alig két esztendős köztársaságot. Ne felejtsék el, hogy nem 25 ezer, hanem másfél, illetve öt millió derék dolgozd ember lett a fegyverek erejével -testvéreitől akarata ellenére elszakítva, kiket ezeréves történelem és múlt, földrajzi egység és vérségi kapcsolat fűzött össze. Ne felejtsék el, hogy a germán óriás csak le van'teperve, de nincs megsemmisítve, hogy a magyarokon nem fogott erőt sem török se tatár, se német, s a mai válságpolitikai iráuyzat forszirozásának eredményeképen Ausztria Milus Iá nnc ruhafestő és vegytisztító Jf WlIV» Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket) függönyöket stb. fest és tisztit»
