Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-06 / 67. szám
2 oldal. « Komáromi Lapok« 1921. augusztus 6. is vili a inp ttli A Sulyok Júlia cikkét nem olvastam s igy annak szószerinti tartalmát nem ismerem. Olvastam azonban arra szóló s a K. L hasáb* jahv megjelent, minden szavában igaz, talpraesett választ s ebből következtetni vélek a fent nevezett hölgy cikkének tartalmára is. Gin. válaszát mindenben helyeselve még néhány szót kívánok a dologhoz szólni, abban a reményben, hogy az nem lesz érdektelen. Mindenek előtt csodálkozom, hogy Sulyok Julia külsőségekre vonatkozó kritikájával éppen akkor áll elő, amikor a magyar viseletről van szó. Feltételezem róla, hogyha már irni is szokott, meg is figyeli a körötte zajló életet s ha megfigyelése van, feltétlenül észre kellett vennie, hogy ma itt mindenhol ahol ünnepségek, mulatságok, nyilvános összejövetelek rendeztetnek a csehszlovák körök által, mennyire érvényre juttatják azokban nemzeti viseletűket. — Ismétlem — nem olvastam a Sulyok Julia Írását, de ha abban, csak a magyar viselet külsőségeit kritizálja, kérdeni bátorkodom miért mulasztotta azt el más nemzet külsőségeivel szemben ? Mert azzal, hogy elmulasztotta feltételezte, sőt a sorok között ki is mondta, hogy csak a magyarság nemzeti külsőségeinek mutogatása „máz“. Hogy mennyire máz, arra megfeleltek neki s ehez több szó nem is fér. Helyén való lesz azonban még egy kérdés: Miért legyen vagy miért lehetne a magyarság nemzeti viseletének használásában háttérbe szorítva ? Miért ne hordhatná büszkén ? Nemzeti viseletét mindenki büszkén hordja, akinek az sajátja, már csak azért is mert az mindég szoros, sőt elválaszthatatlan kapcsolatban áll az illető nemzet népművészetével, a .népművészet pedig kulturkincs. A nemzeti viselet a népviseletből fakadt, sőt vannak nemzetek, akiknek pusztán népviselete van csak s ezt vették át ünnepies alkalmakra is használandó nemzeti viseletnek. Így van az pld. a szlovákoknál is. A nép Ízlése, naiv, de ragyogó fantáziája, ügyes keze disziti a ruhát úgy, ahogy tudja, de mindég gyönyörűen. A szlovák népviselet festőiségét az azon alkalmazott kézimunkák technikájának bámulatos tökélyét is el kell ismerni s azt a magyarság mindég el is ismerte, megbecsülte, felkarolta. Ezt bizonyítják azok a — még ma is látható — fabódék Szlovenszkó fürdőhelyein, amelyekben az „Izabella háziipart védő egyesület“ a szlovák népművészet termékeit árusította. Tudjuk azonkívül, hogy a fent nevezett egyesület milyen hathatósan elősegítette a szlovák népipar és népművészet fejlődését. A magyar nemzetnek is van népművészete. Sárköz, Bakonybél,Törökkoppány, Mezőkövesd, Kalotaszeg, Torockó színekben pompázó leányai, legényei, asszonyai, a szegszárdi cifra szűrök, pásztortarisznyák, a bakonyi pásztor kispanyolozott kulacsai, tükrösei, a bánfihunyadi ingvállak, szegletes kötények, a palóc menyecskék aranycsipkés főkötői, a balogi lányaik himes fátyolai mind eleven tanúbizonyságai annak, hogy a magyar népnek is van ragyogó fantáziája, szin és forma érzéke, ügyes szorgalmas keze. S ha bár népművészetünk olyan felkarolását, amilyenben a magyar uralom a szlovák népművészetet részesítette, nem remélhetjük tehát, nem is várjuk, azt feltétlenül ki kell küzdenünk, hogy arra s magyar viseletűnkre gyanús szemmel ne nézzenek s abban nemzeti öntudatunk megnyilvánulását tiszteljék. Ezenkívül pedig vannak magyar voltunkkal szemben is kötelességeink. Nem csak a zsinóros pruszlik s a zöld kötény az amit hordanunk kell, hanem ki kell ásnunk a feledés és enyészet sírjából azokat a régi magyar csipkéket, hímzéseket, amiket ott lep a por az ősi kúriák és kastélyok lomtáraiban. Elő velük! — ts ha ruhát rendelünk, ne a párisi divatlapok formáit, díszeinek kacskaringóit keressük és tanulmányozzuk, hanem alkalmazzuk a tulipánok, gránát almák, színes rózsák, nagy majoránnák s még Isten tudja hány száz más gyönyörű motívumait a magyaros ornamentikának, amely olyan gyönyörűen díszítette nagyanyáink magyar ünneplőjét. Terveztessünk magyar diszruhát itt élő iparművészeinkkel akik a régi motívumokat mindég ízléses és friss változatban fogják majd alkalmazni. A ruhánk nem lesz drágább, mint a divatos lim-lom halmaz, mert hiszen ilyen ruha soha sem megy ki a divatból s elég belőle egy s mennyivel szebb lesz, mennyivel nekünk illőbb. Sok mindenre megtanít majd ez a ruha. Megtanít az örök szép megbecsülésére, felismerésére.^Elfelejtjük benne a divatos nyegle modort, megtanít szépen, méltósággal mozogni, járni, láncolni. A magyar viselet kifogja zárni azt a ma napság utón útfélen látható Ízléstelenséget, hogy térdig érő, átlátszó lif-langot lobogtasson a szél még akkor is valakin, mikor ez a valaki a sváb közmondás szerint is megérett már arra, hogy benőjjön a fejo Jágya. A magyar viselet majd megtanít szépen nemesen megöregedni, mert magyar viseletben nem fognak járni festett hajú, kipingált arcú „vihar-anyák“, csak méltóságosan viselkedő „Nagyasszonyok“ szerény, piruló hajadonok és boldog, jó feleségek. A magyar viselet majd megtanít önmagunkba térni, a mások szivében a fájdalmat meglátni, simogató kézzel gyógyítani s szeretni mindenek felett egy vértanú fajt s annak minden tövissel koronázott képviselőjét. Egy magyar asszony. A város meg a falu. (Gondolkozzatok csak!!!) Miért szidjátok ti városiak a nagyon agyonirigyelt termelőt, a földmivelőt ? Mennyire szidják uzsorásnak, lelketlennek a földmivelőt, mivel ma a kontingensen felüli gabonáját elmeri adni 380 koronáért. Azok, akik igy gondolkodnak, ezek sem nem számítanak és azt sem tudják milyen fán terem a búza. A termelő progresszive leadja termése bizonyos részét 190 koronáért az ellátatlanok részére. Ezen 190 koronás kenyérmagból azok részesülnek, akiknek tiszta jövedelmük nem haladja meg az évi 10000 koronát. Ha tehát az állam szivén viseli polgárai sorsát, akkor a 190 koronás búzából adhat 17 kiló nullás lisztet 3.50 koronáért, 18 kiló I. lisztet 3.00 koronáért, 33 kiló kenyér lisztet 2.50 koronáért, 20 kiló korpát kilónkint egy-két korona árban, így ezen számítás mellett egy métermázsa búza kerül 233 korona 50 fillérbe. Mivel pedig az állam csak 190 koronát fizet érte, ezen számításba már benne van a kezelési költség és és pedig 100 kilónként 43 korona és 50 fillér s le van vonva 12 kiló vámőrlésre. Tehát ne a termelőt szidják, hanem követeljék az államtól, ki a termelőtől ezt elveszi. A második számítás a tízezer koronán felüli jövedelemmel rendelkezők részére a 380 koronás búza ár mellett. Egy métermázsa búzából kap 17 kiló nullás lisztet á 7.50 koronáért, 18 kiló I. lisztet 5.50 koronáért, 33 kiló kenyér lisztet 4 koronáért és 20 kiló korpát 2 koronáért, akkor a búza kerül 381 korona és 50 fillérbe. Tehát igy nyilván kiviláglik, hogy ily magas gabonaárak mellett mennyibe kerül a jó elsőrendű liszt. 1920-ban a kenyér liszt volt, amit nem lehetett megenni 4 korona és 30 fillér. Miért szidják tehát a termelőt ? Mert nem számítanak, hanem felülnek izgató alakoknak, kik a társadalmi osztályok között a harcot hirdetik. Untudatos iparos, tisztviselő és munkás nem ül fel ily bujtogatásoknak. A termelőtől elveszik a gabonát elég olcsón, 190 koronáért. Minden hold után kell beszolgáltatni gabonát, még akkor is, ha nem gabonával van bevetve, még ha nyáron, parlagon hever is a föld, azért is behajtják a gazdától a gabonát. Ne szidja tehát senki a gazdát, a termelőt, mert az egyesztendei verejtékes munka után jut a jól megérdemlett munkája gyümölcséhez, míg ellenben a gabonával siberölő, láncoskodó pár perc alatt, minden munka nélkül egész vagyont szerez. Elvégre a nincsteleneket, az ellátatlanokat nem egy osztálynak kell eltartani, hanem az kötelessége minden rendű osztálynak, a gyárosnak ép úgy, mint a bankoknak. Vásároljon az állam gabonát és vesse ki annak különbözetét a nagy ipari vállalatokra és egyéb ily nagy üzemekre is. A gyárak, kereskedők, a nagybankok, mit nyújtanak a nincsteleneknek jutányos árban? Talán cipőt, vagy szövetet? Semmit, de földmivelőknek mindenki parancsolni akar és árakat szabni. Az igazság az, hogy csak osztálygyülöletből fakadhat kirohanás a termelőkkel szemben. A tények ismerése nélkül ne ítéljenek, mert ez a veszedelem csiráját rejti magában minden társadalmi osztály ellen. Lukovics Ferenc az Országos Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt igazgatója. fiÉíÉjtft és 32 IpaMét tagjai. Ipartestü'etQnk elöljáróságának határozata folytán az elnökség beadványt intézett a városi Tanácshoz, melyben kérte, hogy — mivel az önálló iparosok legnagyobb részének semmi, vagy csak annyi munkája, illetőleg keresete van, hogy abból alig képesek magukat és családjukat fentartani, annál kevésbé adójukat befizetni és hogy addig mig munkaalkalom nyílik és keresete lesz az iparosoknak, melyből fizethetnek — függessze fel a tanács az adóvégrehajtásokat. A végrehajtások arra a -szomorú és jóvá nem tehető eredményre vezetnek, hogy a kisiparos osztály tönkre megy. Mert hiszen elárvereztetni a keservesen megszerzett és nélkülözések között megtakarított valamicskéjét az iparosnak legegyszerűbb, de ezzel nem csak az illető iparost, hanem magdt az adó alanyt is tönkre teszik. Ez nem lehet célja a város vezetőségének, amint nem is az. A városi Tanács az iparosoknak, illetőleg az ipartestületnek kérelmét az adóvégrehajtások felfüggesztése iránt a legjobb belátással intézte el; válaszában azonban megjegyezvén azt, hogy adóvégrehajtásnál az államadók is behajtás tárgyát képezik, elhatározását a pénzügy igazgatóság határozatától teszi függővé, melyet az ügyben meg is keresett. Az Ipartestület elnöke ezen válasz után a Pónzügyigazgatósághoz is kérelmet intézett; sajnos azonban innen még válaszra sem érdemesítették testületünket. Ellenben ott látjuk a Pénzügyigazgatóság kiküldöttjét a városi adóhivatalban, aki irgalom nélkül küldözgeti szét a városi végrehajtókat olyan adók behajtására, melyeket ebben a nehéz időben egyáltalában nem képesek még részben sem befizetni az iparosok. S talán más adófizető polgár sem. Vártunk türelmesen eddig, kértünk elégszer, eredménytelenül, nem lesz tehát hibánk, ha most a nyilvánosság előtt tesszük ezt. Az iparos társadalom mindenütt az állam-Hoffmann Simon gépáruháza Komárom, Kossuth-tér 3 szám. Telefonszám : 184. Raktárról szállítok: Benzin-motor JSglgg^—, Kerékpárok nagy választékban, és járványos cséplő-garnitúrákat. Gép- yBMMRHMr Ipari és családi varrógépek 2 évi olaj, gép-zsir, gép-szij és zsákok nagy jótállás mellett. Mindennemű gummik és raktára. Vétel előtt kérjen árajánlatot ! ^ géprészek kaphatók. Pontos kiszolgáld» 1
