Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-06 / 67. szám
1921. augusztus 6. 8. oldal. „Komáromi Lapok* aak alap köve és egyik legerőssebb tényezője, jogosan megkövetelheti tehát azt, hogy existeneiáját az állam védje meg. Jogos és méltányos volt tehát kérésünk a Pénzügyig izgató úrhoz Í3. Hiszen annyi cimen kitalált adókkal sújtja az állam az iparosokat, hogy annak nehéz súlya alatt ezen társadalmi osztály össze fog roppanni. Hány meg hány iparosra — kiknek évek óta segédmunkása nincs, egyedül dolgozik — kiróttak óriási Magasságú kereseti adót. Soknak annyi keresete sincs, hogy a mostani gabona árak mellett kenyerét be tudja szerezni. Itt vannak az épitő iparosok közel 70 en, kik ezelőtt mintegy 1200 épitőmunkást alkalmaztak. Mennyi azok száma, kiknek keresete az épilőipar megmozdulásától függ. Es ma munka nélkül van úgy az iparos, mint a munkás is. A komáromi iparosság pusztulásra van ítélve a hid és a határzárlat miatt. Nincs egyetlen iparág, mely megélhetését nem a túlsó félen levő összeköttetései és piaca után találta aeg Azért mindaddig, míg a helyzet ebben a tekintetben meg Lem változik, javulás a munka alkalom terén nem remélhető. Közben azonban az iparosság végképen kimerül, s leszegénykedik, a melytől adót követelni teljes lehetetlenség lesz. ! Engedjenek bennünket kenyeret keresni a a túloldalra. Tessék a hid- és határzárt megszüntetni. Mi pedig megyünk, dolgozunk, korántól későig és eleget teszünk adófizetési kölelességeinknek végrehajtás nélkül. Tessék a hatalom kezelőinek és szerveinek a végrehajtás körül emberi érzéssel, nem pedig a törvény zord §§ ai szerint eljárni. Ezek az iparosok legsürgősebben elintézendő bajai és kívánságai és kérjük a tek. Pénzügyigazgalóságot ez utón és alkalommal is, hogy mindezeket megstivlelni és az iparos osztály súlyos helyzetét figyelembe véve, az adóvégrehajtásokat ezeknél felfüggeszteni, vagy tz iránt illetékes helyekre előterjesztést tenni méltóztassék. Komárom, Í921. aug. 3. •Boldoghy Gyula, ipart, elnök. fi kormányzati tudatlanságról és lelkiismeretlenségröl mi már számos alkalommal irtunk. Hogy miféle emberek ülnek a kormányhivatalokban és mi a műveltségük, azt elképzelhetjük, ha elolvasunk egy egy kormányrendeletet. Hihetetlen lazaság és tájékozatlanság halmozódik ezekben össze amihez nehezünkre esik hozzászoknunk. így van azután, hogy egy alaprendeletnek három négy módosítása, javított és bővített kiadása kerül napfényre, mire azt végrehajtják. Lehet-e most már csodálkoznunk azon, hogy ilyen körülmények között a közigazgatás is a legingatagabb talajon jár, helyesebben bukdácsol és a hatóságoknak lassankint nem lesz semmi tekintélye sem. A hivatalnokok egy része cseh, aki csak az osztrák közigazgatásban ismerős, ezek foglalják el a legfőbb hivatalokat Szlovákiában. A szlovák hivatalnok elem még kezdő, a magyaroktól tanult valamit, de azokat már a legnagyobb részben mindenütt szélnek eresztették. Tehát ezek gyakorlat nélkül szűkölködnek és igazán nem lehet csodálkozni, ha a rendes vágányokról ki-kisiklanak. Kormányzati rutin és tudás, ami elengedhetetlen velejárója a legfelső fokú közieazgatásnak, abszolúte ismeretlen fogalmak. Hol is sajátíthatták volna ezt el a főhivatalokban levő ifjú ügyvéd jelöltek és egy két alapvizsgás jogászok, akik ma bennünket közigazgatnak ? A pozsonyi egyetem vizsgatermeiben magasállásu közigazgatása egyéniségek adják egymásnak a kilincset. És ez még megbecsülendő dolog, mert a demokratikus szabadság mai korában ettől el is lehetne egyszerűen tekinteni. Tndnnk-e valamit a lisztellátásról augusztus elején ? Semmit. A szomszéd államokban a verebek is erről csiripeltek május végével, pedig ez eléggé fontos és vérbevágó kérdés volna. Persze ennek & kormányzatnak nem az. Itt a fő dolog az, hogy Párisba szép jelentések m njenek a republika vívmányairól, az, hogy a nép nem tudja lisztjét beszerezni, mert a láncosok elviszik az orra elöl a gabonát, az mellékes epizód. Szegény város! ugyancsak rád jár a rúd a kormány részéről, mely kiéheztetni és ehhez hasonló fegyverekkel akar megpuhitani, „mert .nem jól viseled mayád'1, mint ezt egy bizottsági tag elárulta tévedésből egyik kiszólásában. Most csak a tisztviselők törvényeken alapuló államsegélye marad el, akik még a mai napig sem kaptak fizetést. De igy vannak a magyar iskolák államsegélyek dolgában és a város egyébb intézményei is, amelyeket mindig támogattak a magyar kormányok. Nagy garral hirdették, hogy a nyár folyamán minden munkáskéz foglalkoztatva lesz, mert megindul a kikötő építés, amire árlejtéseket is Írtak ki. A város is kapott volna ebből valami előleget és ezzel, mint kölcsönnel segíthetett volna magán, ezt beruházhatta volna, építkezésekbe és más hasznot hajtó vállalatokba. De úgy látszik, ezt is elhegedülte szent Dávid. Ellenben a állam odaküldte a városhoz állami végrehajtóját, ki könyörtelenül hajtja az adókat a város területén. Éppen a legjobbkor. Mert ugyebár most nagyszerűen megy az ipar, virágzik a kereskedelem és a városban nincsen munkanélküli kéz! A város kénytelen lesz elbocsátani alkalmazottai egy jélentékeny részét, mert nem tudja őket fizetni, már el is kezdte ezt a közélelmezési hivatalnál és folytatja a lakás hivatalon, az üzemeken és lassanként megindul az átmenet a falu felé, itt lassan-lassan megszűnik a kulturális élet, elviszik a hivatalokat és elterelődik a forgalom. Több, mint másfél millió a város fedezetlen pénztári hiánya, amellyel szemben követeléseit nem tudja megkapni az államtól. Itt a város semmi hivatalos támogatást nem remélhet sem idehaza, sem a kormánynál, sem Prágában. Ámbár Prágában hamarabb lehetne ilyesmit elérni, mint idehaza. Képviselőink! Önök feljárnak ebbe a nevezetes városba, tárják fel a helyzetet erről a városról a nemzetgyűlésen és mondjanak el mindent őszintén, ne tegyenek hozzá, de ne is vegyenek el belőle. Nem hisszük, hogy ne lenne sikere, hacsak nem süketek és vakok azok a miniszterek. Vagy azt várják talán, hogy mi mozduljunk meg adózó polgárok ? Mi is megjárhatjuk Prágát... fiz „önálló“ Slouenskó. • A „Slovensky Danik“ Írja. A néppárt vezetője Srobár a szlovák autonom törekvésekről. — A kisebbségek elnyomását kívánja. — A németek és magyarok ellen. A szlovák kultúra és a magyar városok. — „Harc a magyar nyelv és a magyar pökhendiség ellen“. Földet a szlovákunk. A magyar újságírók előtt kijelentette, hogy pártja az önálló S. követeli, hogy oly viszonyban legyen, mint voltak Magyarország és Ausztria a volt 0. m. monarchiában : a néppártiak S. államjogi viszonyát a köztársasághoz a „dualizmus11-ban, mint látják. A volt o. m. monarchiában Magyarország 20 millió népe állt szemben a birodalmi tanácsban képviselt tartomáuyok 34 milliónyi lakosságával: (németek, csehek, lengyelek, rutének, slovének, horvátok, olaszok és oláhok.) S.-nak a köztársasághoz való viszonya 3:11, Magyarországé 2:34. volt. Magokat csak a tótokat véve figyelembe, e viszony 2:11 4 volna De a néppártiak tábora nem foglalja magában az össznemzetet. Hogyan akarja a néppártiak: nak ez a kis töredéke a dualismust kik iudeni, hogyan akarja erre rákényszeríteni az összes cs. sz. pártokat? Törvényes utón ezt a programot nem lehet megvalósítani, micsoda ut marad hát hátra? Lázadás polgárháború. Erre az útra akar rátérni a néppárt? Hiszem, hogy nem. Először is, erkölcsi okokból. Nem tudom jól elképzelni, hogy a kath. papjaitól vezetett párt véres harcokba menne bele, hogy a vezetők kardot kötnének az oldalakra és vezetnék a nemzetet a testvérgyilkosságba. De a nemzet sem menne ezen az utón. Felemelné szavát, hogy a dualizmus szavazó cédulákkal, n> m pedig puskákkal és kardokkal legyen kitűzhető. Egészben véve tehát nagy értelemmel és konzekvensen követelik a néppártiak, hogy a nemzetgyűlésbe a választások ősszel, vagy pláne, közelebb fekvő időben történjenek meg. A választások kiírását azonban a néppárt nem tud-; ja keresztül vinni, kierőszakolni sem a mostani országgyűléstől, sem a mostani kormánytól. A néppárt a választógytilések sikereivel áll elő, melyek pedig sohasem jelentik egy vagy másik páit fejlődésének pontos mértékét. Minden vasárnap látjuk: nálunk S.-ban minden pártnak sikere van, amely a saját választóit hívja össze gyűlésekre. Mert a mi népünk szívesen megy a gyűlésekre és szívesen hallgatja meg a nemzet vezetőinek beszédeit. A néppárt 1920-ban a választások előtt kijelentet te, hogy az egész nemzet utána megy. É* csak 25%-a a szavazóknak követte. Ez pedig az államalkotó párt részére aránytalanul nehéz idő volt, — éhség és rekvirálás, rémes drágaság és munkanélküliség. A demagógia triumfált f De mondjuk, hogy meg lesz a dualizmus. Kinek a részére készítjük e dualizmust? Nemszlovák van Sz.-ban 31%. Tehát minden harmadik ember nem szlovák. Ha ezen arányt az egész államra visszük át, úgy a nemszlovákok arányszáma 7% hoz. Sz.-ban a néppárt jogért. tüzel, a szabadságért és pedig nemcsak a szlovákok, de amaz % résznyi nem szlovákok szabadságáért is- A mi embereink panaszolják, hogy Sz. újból a nemszlovák elemek provokációjával van tele, ma, amikor az államban csak 7%-ot tesznek ki. Hogyan viselkednének ezek az elemek, ha S. t elválasztva azokból az országgyűlésen, a hivatalokban, az iskolákban, az adminisztrációban %-a a lakosságnak volna képviselve! A néppárt nem a szlovák jogért küzd, hanem a nemszlovák lakosok jogáért. Győzelmük kivívása után — ebben maguk a néppárti urak sem hisznek — azok léphetnek majd fel nagyobb erővel és hatalommal, kik a szlovák nemzetet leigázták, megkinozták, megszégyenítették . . . Ma mindene meg van a szlovák népnek, amit az állam polgárainak adhat, — állami nyelv, szlovák adminisztráció, szlovák iskolák, szlovák posta és vasút. A dualizmus esetében a szlovák nem lesz államnyelv sem Csehországban, sem Morvában, de még Szlovenszkóban sem. Azt hiszik a néppárti urak, hogy Komárom, Losoncz, Rozsnyó, Bratiszlava és Kassa és Lévá?-nak majd urai lehetnek? Hogy ők az ó szlovákjaikkal valakinek is fognak imponálni, hogy az ipar és kereskedelem az ö kezükbe megy át? Bizonyára a szlovák nyelv megmaradna tartományi nyelvnek valahol a Vágvölgyén és S. északi egyharmad részében, különben mindenütt másutt kitörne a „magyar szabadság.“ És mit kezdenénk el az irredentizmussal és bolseyizmu8sal ? A néppárt vezetői a nemzet sorsával játszanak. Rámatatnak arra az ismert dologra, hogy a németek szorongatják a cseheket, hogy velük egyenlőkké lehessenek és hogy ez a két nemzet vegye át a vezető szerepet az államban. Ha ez a terv megvalósul és a szlovákok Uü&AÜ F1SC.HER jenö cipőkereskedése M Í 1- KOMÄROM, MEGYE-U. 16., A ZSUPÄNI HIVATALLAL SZEMBEN Nagy választék mindennemű vászoncipőkben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktára! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók. Pontos ás figyelmes kiszolgálás! Márták utáni rendelések és javítások 24 órán bőiül készíttetnek. Cipőkrém és eredeti „PALMA“ gumtnisarok kaphatók.
