Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-02 / 65. szám
ISesifionksfietiik é^lcSyani, 65. e-iásn. Kedd* 1921. augusztus 2. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY tEtc&retcsi ár citli-sr.fovák értőkben: Helyben es vidékre postai bzétkliidés&el: Sipes* évre 89 Ji, félévre 49 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 80 fillér. a centralisták veszedelmesnek tariják a köztársaságra nézve és azt állítják, hogy az csak a nemzetiségeknek l'og kedvezni. Van olyan nyilatkozat is, mely egyenesen kimondja, hogy az autonómia a magyar szabadságot fogja biztosi tani. A szlovák néppárt önkormányzatra való törekvése irigy féltékenységgel tölti el azokat a szlovákokat,' kik a köztársaság egyedül üdvözítő Mekkáját Prágában és a cseh centraiisztiku-i kormányzatban látják s bizonyos, bogy a most elkészült autónőm-törvényjavaslat erős ütköző pontja lesz nemcsak a fajlestvéreknek, de a vértestvéreknek is. Nemcsak a c-ehek impeiialiszlikus nagyzolásával helyezkedik szembe ez a törekvés, de szlovák és áziovák közölt is mélyíti azokat az ellentéteket, melyek a demokratikus köztársaságban annak összekovácsolása óta. oly nagyszámban keletkeztek. Szlovák t.ec tvérei tik szabadságának igazi vezérei teljes horderejűben átérzik a j Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. nincs okunk titkolni, hogy Szlovenszkó autonómiája legalább reményt nyújt az ide csatolt magyaroknak arra, hogy az ezer év óta egymás mellett békében élő két nemzet gyermekeit az autonómia közelebb fogja hozni ahhoz a megértéshez, mehet harmadfélév óta hangoztatnak a hivatalos körök, de amely felé eddig egyetlen egy lépést sem tettek, dacára annak, hogy nyugodt, békés munka enélkül el sem képzelhető. A magyarokra esküdt ellenségei részéről rászórt ráfogások nem fogják az autonómia kérdését késleltetni. Napról-napra tisztább e tekintetben a kép s a magyarok vannak oly jó polgárai ennek az uj államnak, mint más ntmzeliségbeliek. A Szlovenszkó életére oly fontos és szinte végzetszerü kérdés megoldását a nemzeti érdekek fogják eldönteni. Meg fog nyilatkozni a nép maga, mely meg tudja Ítélni, hogy kik az ő érdekeinek hivatott és igazi képviselői. És határozni fog arról is, hogy nemzeti érdekei az itt éíd magyarokkal a legteljesebb egyetértést kívánják meg. cseh testvéreik által megígért önkormányzatnak a szlovák nép egész éleiére, jövendő sorsára kiható fontosságát és képesek ha keli, a dualizmus határáig elmenni ebben a föltétlenül jogos kérdésben, mert tudatában vannak, hogy a szlovák nép teljes függetlenségét csakis a széles alapokra fektetett önkormányzat biz tód thatja. Ezért van az, hogy azok a szlovák hon-alapitók, kik a centralizmus hívei, ideges nyugtalansággal szeretnék megakadályozni Hlinkáék, Jurigáék törekvését, mely ha sikerül, Srobár és társainak Prágában gyökerező s a szlovák népre ráoktrojálni kívánt politikája a fegleijesebb vereséget fogja szenvedni. Hogy az autonomisták munkáját gyöngítsék, persze rémképeket látnak és festenek s a szlovák nyelvet féltik, mint amely az autonómia esetén nem lesz többe államnyelv Szlovenszkóbun sem teljesen, mert a magyarok lakta területeket a magát függetlenítő Szlovenszkó nem fogja elbírni és az irredentizmussal, meg a bolsevizmussal fog meggyűlni a baja. Az autonómiát mi, jogtalan magyarok, mini a szabadság és függetlenség legszentebb jogát, örömmel üdvözöljük tót testvéreinknél. Meg tudjuk érteni az ő mai helyzetüket, mely az egész világ előtt meghurcolt magyar »elnyomáshoz« viszonyítva is, a saját bevallásuk szerint nagy visszaesést jelent. Bár a törvényjavaslatban nincs szó a magyarokról, sem más nemzetiségekről, mégis őszintén kívánjuk, hogy mielőbb megvalósuljon az. Mert As ügyvédi gyakorlat. A kormány az ügyvédi rendtartás uj javaslatát terjesztette elő, amelyet a képviselőház el is fogadott. A szenátus bizonyos változtatásokat eszközölt rajta és azokkal a javaslatot visszaküldte a képviselőháznak. Egyszersmind határozatot is fogadott el a szenátus, amely szerint az igazságügyminiszter haladéktalanul tegye meg az intézkedéseket, hogy Ruszinszkóban önálló ügyvédi kamarát állítsanak fel. Ismertetésünk alapját a szenátor! határozat Szövegezése képezi. Az érvényes joggal megegyezően ügyvédi gyakorlatot csak az folytathat, aki egy ügyvédi kamara jegyzékébe fel van véve. Az ügyvédi jegyzékbe csak azt lehet felvenni, aki 1) állampolgár, 2j teijeskoru, 3) jogtudományi tanulmányait valamely csehszlovákiai egyetemen, illetőleg legkésőbben az 1918—19. tanév folyamán valamely- a volt monarchia területén fekvő egyetemen fejezi e be. A szenátus méltányosaab, mint a kép- j viselő ház, az utóbbi ugyanis úgy az absolutoriumra, mint a doktorátusra vonatkozólag azt követelte meg, hogy azokat 1918 október 28 után feltétlenül valamely csehszlovákiai egyetemen szaezte meg légyen a folyamodó, 4) jogtudorrá avatták, itt ugyanazon időpontok érvényesek, 5) hat évi gyakorlatot folytatott és pedig öt évet ügyvédi irodában, a hátralevő egy esztendőt pedig akár ügyvédi irodában, akár a bíróságnál, az államügyészségnél, közjegyzőnél, közigazgatási vagy pénzügyi hivatalnál, vagy önkormányzati testületnél. A hat esztendei gyakorlat kimutatását csak 1924 jan. 1-ig követelik meg, azután elegendő öt évi ügyvédnél töltött gyakorlat. Ezen gyakorlati időben csak a jogtudori cím megszerzése után folytatott gyakorlatot számítják be. A hadikedvezményeket a javaslat nem érinti, b) az az ügyvédi vizsgát csehszlovákiai bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 2ö., borá úgy a lap szellemi részét illető Közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat uem adunk vissza. Stegj&nih berkiül háromszor: kedden, csBiírtSkSa és szombaton. előtt, vagy 1918 október 28-a előtt a monarchia területén felállított bizottság előtt tette le. Azon ügyvédek, akik 1918 október 28-a után más állam területen folytattak gyakorlatot csak az esetben jegyezhetők be, ha az igazságügyminiszter (Szlovenszkóra való letelepedésesetén a teljhatalmú miniszterrel egyetértőleg) ezt megengedi. Ügyvédi vizsgára bocsátható az, aki három esztendei gyakorlatot már folytatott. Bejegyzés előtt a kamarai elnök kezébe szóbeli fogadalmat kell letenni, amely igy szól: „hü leszek a csehszlovák köztársasághoz, betartom a törvényeket és a törvényes rendeleleteket és kötelességemet lelkiismeretesen fogom teljesíteni.“ A javaslat tehát szakított a nagy port felvert előbbi fogadalommintával, amely szerint a>: ügyvédnek a kormány iránti engedelmességet is meg kellett volna fogadnia. A mostanáig bejegyzett ügyvédeknek is a törvény életbeléptetésétől számított három, hónapon belül írásbeli fogadalmat kell tenniük. Ha azon idő letelte után felhívás dacára egy hónapon beiül azt a fogadalmat le nem tennék, az ügyvédi lajstromból kitörülik őket. Az ügyvédjelöltek lajstromába való bejegyzés előfeltétele a végbizonyitvány és jogtudori cim. A gyakorlatidé beszámítandó bírósági gyakorlathoz elegendő az^ elméleti jogtudományi államvizsga letétele. Társasbiróság előtt csak az a jogtudori cimmel biró jelölt tárgyalhat, akinek már három esztendei gyakorlata van, melyből kettőt ügyvédnél töltött. Ügyvédi gyakorlatra nem bocsátható, illetőleg ügyvédi jogát elveszti 1. aki büntető bírói Ítélet szerint nem bir az ügyvédséghez szükséges képességgel. 2. akit fegyelmi határozattal az ügyvédek, vagy ügyjelöitek lajstromából törültek. 3. aki a tanítói állás kivételével állami állást elfogad. 4. aki az ügyvédi hivatással s annak függetlenségével össze nem egyeztethető foglalkozást üz. 5. aki tárgyalásaival a bizalomra méltatlan lett. 6. aki csőd alá került. 7. állampolgárságát vagy önjoguságát elveszti. 8. aki hivatalának helyéről távozití és a kamara felhívására egy éven belül vissza nem tér. Ruszinszkóban addig is, míg ott külön ügyvédi kamarát fel nem állítanak, az ügyvédek és ügyvédjelöltek lajstromát az igazságügyminiszter által kijelölt törvényszék elnöke vezeti és ugyancsak ő végzi az ügyvédi kamara teendőit. A fegyelmi jogot a kassai Ítélőtábla fegyelmi tanácsa gyakorolja és a kamarai ügyész teendőit a kassai főállamügyész látja el. 1863-1921. A magyar tudományosság gyászt öltött és siratja egyik munkását.: dr. Bódiss Jusztint. A magyar irodalom gyászában osztozik a komáromi Jókai Egyesület is, melynek a boldogult irodalmi osztálya élén állott, telítve nemes idealizmussal, ügybuzgósággal és fajának izzó szeretet ével. A tragikus sors, mely Bódiss Jusztinnak jutott osztályrészül, mindenkit megdöbbeutett, aki csak ismerte az ő kiváló, rendkívül érdekes egyéniségét, hatalmas tudását és ismert traktárának szinte határtalan készleteit. Bódiss Jusztin egy ismeretlen eredetű fertőzésnek lett áldozata, mely lején lépett fel és az ismételt sebészi beavatkozások ellenére, a kórokozó anyag a
