Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-07-30 / 64. szám

„Komáromi -Lapok“

1921. julius 30.

4 s!dai.

1960 év végén va ú \ i iszafizeléssei 540 8, nyílt hitel a postatakarékpénztárnál 455, Bankszövetség egy kölcsönnyel szemben 1036, kölcsön bankoknál 500, tartozások az értékmegállapitásból kifolyólag 8161, államkölcsön arany és idegen valutákban 250, Csehszlovákia részesedés Ausztria-Magyarország háború előtti adósságain 4460, részesedés Ausztria-Magyarország háborús' tartozásain 4500 millió korona.

Külföldi tartozások: Részesedés Ausztria- Magyarország háboruslötli tartozására 1950, a jóvátéíeli bizottságnak 975 millió korona.

A szövetségeseknek tartozunk: Francia-; országnak 140 millió frank és 1149212 dolíárrai j Olaszországnak 186 millió lira. Angliának 406920 I fon! sterling. Egyesült Álllamoknak 90354370 dollár.

Ebbőt a kimutatásból megállapítható, hogy a csehszlovák köztársaság 21700 millió cseh koronával tartózik1, de az is megállapítható, hogy ebből az adósságból a köztársaság területén iakó 13 millióból egv-egy lélekre, bele értve a csecsemőt is, 1920 december 31-én 1669 korona'23 itttér jutóit, amely teher persze még máig is fennáll.

Mit követelünk ?

Bábeli zűrzavar uralja a közönséget a ! gabona ellátás kérdésében.. A kisgazda ugyan . megelégedett, mivel gabonáj íval szabadon rendelkezhet, s magasabb áron tudja értékesíteni egész évi fáradságának gyümölcsét ;

Da .felforr a vérünk, amidőn látjuk azt a rettenetes árfelhajtást, melyet tervszerűen hajtanak fel lelketlen kuíárok. A spekulánsok és vérszivó pióczák hala ezrével lepi el gabonatermő vidékünket. Minden muuka és fáradság nélkül nehéz ezreket vágnak zsebre tisztességtelen lánczolási műveleteikkel, lefütyölve az uzsorát üldöző hatóságokat.

Mit szóljon a szegény fogyasztó? Mit szóljon a havi 8—900 koronáért görnyedő hivatalnok ; az ezrekre menő s munkanélkül tengődő iparos, kereskedő ? A nemkülönbsorsban levő munkás ? Mit szól ehhez a magas kormány? Azt hiszi, hogy már is rendezte ezen kérdést? Azt hiszi, hogy kibírjuk a 10—12 k-ás liszt árakat? S koplalunk Prága jóvoltából, mely ilyen rendelettel elkeseríti s lehetetlenné teszi az amu^y is sivár megélhetésünket? Ilyen balkezű rendelkezés, mely létünket támadja s csak arra jó, hogy a siherek és láuczosok rövid iijő alatt százezreket harácsoljanak össze, a kormány rövidlátásának a bűn«, mely nein hogy az uzsora letörésére, a lánczosok megbüntetésére törekedne, hanem azt rendelettel segíti, támogatja.

Itt sürgős intézkedést követelünk ! Addig inig nem késő! Nem akarjuk az Obilny Ustav hasznos működését tovább fentartani; azok csak tűnjenek el, s legyenek a múlté. Hanem igenis követeljük

1. ) A gabona azonnali ár alá vételét; minden néven nevezendő vásárlás rögtöni beszüntetését. •

2. ) A gabona árának szabályozását, olyformán, hogy a gazda na legyen kényszerítve azt potom áron adni, de a fogyasztó is meg legyen védve az uzsora tigris karmainak támadásaival szemben.

3. ) A megállapítandó maximális áron a gazdától való felvásárlást a helyi szövetkezetekre bízni, mely tisztességes, megengedhető haszonnal egyedüli kapocs leune az eladó és fogyasztó között.

4. ) S végül követeljük a siberek, és

vásárlásra jogos engedéllyel nem rendelkező lánczosoktól az általuk vásárolt gabonának maximális áron való átadását ezen szövetkezetek részére. P. J.

A Wiener Welten-féle uradalom felosztásaellen.

A szlovenszkói magyar kisgazdapárt küldöttsége a minisztériumban.

Juíius 21-én délelőtt Lukovics Ferenc, a szlovenszkói országos magyar kisgazda-, földmives- és kisiparospárt igazgatója csallóközcsütörtöki Wiener-Welten-féle uradalom zsellé- rei megbizottainak küldöttségét vezette Szlovenszkó teljhatalmú minisztériumába a Wiener-Welten féle uradalom parcellázásának megakadályozása ügyében. A csailóköz-csütörlöki Wiener-Weiten féle uradalom 400 családos gazdasági cselédnek is ad kenyeret, akiket a parcellázás megfosztaná a megélhetés lehetőségétől. A gazdasági cselédek egyhangúan oda nyilatkoztak, hogy sőkkal jobban biztosítja megélhetésüket, ha a nagybirtokot fel nem osztják, mintha 10—15 holdas gazdák lennének. A birtok felosztását a rendelet éneimében már megkezdték és a- hegyes vidékről való szlovákok- j nak, légionáriusoknak osztják ki a parcellákat. [ A magyar gazdákat és a magyar gazdasági cselédeket, zselléreket, akik egész életüket a föld megmunkálásának szentelik és a földhöz a szó legszorosabb értelmében hozzánöttek, ezzel ismét nagy sérelem érné s újból kedvét szegné a hajnaltól napes ig robotoló gazdáknak A küldöttséget a tejhataimu miniszter távolléte következtében Ká’lay József dr. min. tan. a közigazgatási ügyosztály főnöke fogadta, aki előtt Lukov.cs Ferenc fejtette ki a Csallóköz-csütörtöki gazdasági-cselédek kéréseit,

Kállay dr., a miniszter helyettese kijelentette, hogy a földbirtokok felosztásáról törvény \ intézkedik, ö a törvényt meg nem változtat' \ hatja, de megígérte, hogy mindent el fog kö jj vetni, hogy a Csallóköz-csütörtöki gazdasági cselédek kérését s a Wiener-Wetten áradatom felosztásának kérdését a Csallóköz-csütörtökiek érdekének megfelelőleg intézzék el.

HÍREK,

Komáromi levelek.

Még egyszer a strandfürdőről

Írni — ugyebár — nagy merészség, kedves hölgyeim és uraim. Hiszen én niár megtettem a kötelességemet. A fürdőről irt cikkein részint nagy port, részint nagy hullámokat vert fölt Igen sok gratulációt, meleg kézszoritásoka. kaptam azok részéről, akik nagyon is ludasok a dologban és ezzel is mutatni akarták, hogy ők nem veszik magukra a dolgot, őreájuk nem vonatkozik, őnekik olyan csodaszép idomaik j vannak, hogy nekik szabad mu!ogatniok. Cik- j kém hatása alatt a szószékről elhangzott szent ; beszédben dörögték le azokat, akik a strandon visszaélnek a jó ízléssel és a nőiességgel. Azok a szigorú erkölcsbiró családanyák és család; apák, akik biztattak, hogy Írjam meg a clkke: met, most az ellenem föltárnád! közhangulathoz \ simulva, leghangosabban szidnak. A város egyik vezető embere hálásan szorongatja a kez*emet, j hogy ennyire szivemen viselem a város pénz; ügyi helyzetét, mert mióta a cikkem megjeleni, j a strand őrült látogatottságnak örvend, a város j bevételei hihetetlenül megnövekedtek; a város j bölcsei azon törik a fejüket, hogy hálából a I nevemet valahogy megörökítsék s Faunfürdőnek vagy Fáunátrandnak nevezzék el a strandol, j A városban élő komoly tudósok szorgalmasan \ bújták a könyvtárakat, hogy ellenőrizzenek, vájjon jól idéztem-e Festetiís: Az emberevők között cirnii müvéből a Szamoa- és a Funa- Futi szigetbeliekről mondottakat. Kénytelenek megállapítani, hogy igazam van, nagyon is jól idéztem.

Hét strandrajáró kisleány, gömbölyű metszésű betűkkel, levelet ir és ezt kérdezi:

„ . .. ugy-e, azért hoztam őket összefüggésbe az emberevőkkel, mert ők is ennivalók és igen pompás falatok az éhes férfi szemeknek?“ A komáromi rőföskereskedők egyesülete disztagnak akar megválasztani, mert cikkem hatása alatt az összes átlátszó kelmék elkeltek; a krepdezsin, a kongré, sőt a régi világ tülljei, molljai, organtültjei és tarlatánjai újra divatba ) jöttek. A fél és negyed méter maradékok a 1 legkapósabbak, mert igy a hölgyek azzal nyugj tathatják meg lelkiismeretüket és a férjüket, hogy az összes üzleteket bejárták, de csak azt a negyed métert kapták és abból is át kellett adni a barátnőjüknek.

A komáromi trafikosok nagyon panaszkodnak, hogy a vergoniát kereső dohányosok igényeit nem tudják kielégíteni, mert amióta azt Írtam, hogy egy számottevő politikus vergoniát szív a strandon, mindenki vergoniával megy ki a strandra, hogy a vergonia után őket is számottevő politikusoknak tartsák.

Kell e nagyobb siker egy újságírónak, mint amikor a cikke után ennyire megmozdul a közömbös Komárom. Mi, Faunok, annak örvendünk, ha minél többen boszankodnak a cikkeink miatt; mi nem tapsokért Írunk, hanem ázért, hogy minél többnek az elevenére tapinthassunk. (Szinten slrandbeli kifejezés.)

Mi is voltunk balatoni és tengeri strandfürdőn, ott is láttunk elég rövidre szabott fiiidőruhákaf, mert elvégre a fürdőruha mégis csak tompítja a viz és a napfény hatását es nevetségesnek tartjuk a fürdőcipőben, harisnyában és füligérő ruhában való fürdőzést, de engedetmet kérünk, - a rövid női úszónadrággal összevarrott dekoitálí b’uzocskábah is lehet szolid nőhöz r!!3 módon viselkedni és meg lehet mutatni, hogy az illető azért jött oda ki, hogy. fürödjék, nem pedig azért, hogy az. éhes fér fi szemeket még ékesebbekké tegye.

Mi nagyon jól tudtuk, hogy a mi cikkünk hatása a!aU nein fognak porköponyeghez hasonló hosszú talárban fürödni ezentúl a nők. Mi sokkal jobban ismerjük a nőket. Csak nem fogja egyik is eltakarni a karjait, a lábait, hogy reásüssék a Kain-bélyeget, hogy annak bizonyára karikalábai, pipaszárkarjai vannak, Faun ráolvasott, most mar néni meri mutogatni.

Mindenki olyan ruhában fürödjék, amilyen neki tetszik, de fürödjék, minden cselekedete, minden lépése azt mutassa, hogy csak fü.ödni ment oda ki és nem mutogatni magát.

így aztán rátértünk arra a közös itlra, amelyen együtt haladhatunk azokkal, akik levélben kerestek föl bennünket és részint dicsérnek, részint pedig gáncsolnak. Ezek közül rövid kivonatban léköziünk egyet. Mielőtt ezt tentiök, kijelentjük azok számára, akik cikkünket néhol tulerősnek tartották, hogy a leközölt beszédek mind elhangzottak ott. Hogy kiknek a rózsás ajkai mondották, azt mi tudjuk, följegyeztük, de mi diszkrétek vagyunk és az ausztráliai szigetek emberevőiről mondottaknál a forrást megnevezhetjük, de a strandfürdő emberevőinél ezt nem tehetjük.

Most pedig lássuk az egyik levelet:

„Kedves Faun, valamikor, régen, „a régi jó világban“, ilyenkor nyáron, az uborkaszezon idején, mikor honatyáink is a Lídón, Cirkvenicán strandoltak, kedves újságjaink még kedvesebb szerkesztői ujságíöíteléluil körkérdésekkel kedveskedtek olvasóiknak, úgy, mint a fürdőhelyek a szépségversenyekkel. Ugylálszik, -kedves Faun is ilyenformát akar, mert hogy a strandot le- s megszólta, kiidvánkozik egy-két szó az ott fürdőzőkből. Mit gondol, kedves Faun, nem leit volna e jobb, mielőtt e hosszú leszóíást útra bocsátotta, először az „erkölcstelenségéről értekezett volna? Mondja, nem ült maga még vendéglőben vagy kávéházban, szolidan, s’zinjózanul egy pohár sör vagy fagylalt mellett és a szomszéd asztalnál, mindég több és több pezsgőfogyasztás után, olyan emelkedett hangulat támadt, ami a maga szolid, józan, erkölcsös fölfogását sértette? — s ezen látvány miatt a szolid Faun fölkelt s hazament azon szent elhatározással szivében, hogy: na, ide sem teszem többet a lábamat s meg is tartotta ezt. Hát kérem, ha maga ilyet megtett, akkor útra ereszthette e cikkét, mert nézze, ha a nap forrósága elől a strand vize olyan kedves enyhülést nyújt, miért ne élvezzem én azt, ha a távolabbi szomszédom (mert itt mehetek messzebb, mint a szomszéd asztal) „erkölcstelenül“ viseli magát. H szén bálba is szoktunk járni s az egyik alaposan dekoltált ruhában van, a másik nyakig gomboltan (ha az divat) feszeng s egyik botrányosan flörtöl, a másik szendén (?) lesüti a szemét. Vagy pl. azv Erzsébet-szigeten (pedig az jó hely, sőt egyes helyei a felső tízezer találkozó helye is) is akadnak párok, akik nyilván botanizálás végett tévednek el a gyalog utak’a, hát ezért senki se menjen a szigetre? Hát ne járjuuk bálba se, ahol egy hónaljtól térdig terjedő krepdessim öltönyben (ez az összes női báli öltöny, a harisnya s cipőn kívül, — node ezt jobban tudja maga, Faun) vanzteppeznek, hát ez helyes? Vagy amikof a télen a város oly kevés gázt adott s a házi bálok már 10 órakor elsötétedtek, de azért folytatódtak reggelig. Ott bizonyára bunda volt a hölgyeken s bizonyosan nem csinos maszkok vagy báli ruhák ? Ha nem ismerném magát, kedves Faun, azzal vádolnám, hogy a nők vették rá magát, hogy leszólja