Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-07-23 / 61. szám
4. oldal. * Komáromi Lapok * 1921. julius 23. mel“ félő, hogy mind kivándorol Csehországba. Nem sajnáljuk tőlük sem, de az mégis absurdum, hogy év-év után éppen ez a gabona^idék marad megfelelő gabona nélkül. Tudomásunk szerint a város vezetősége látván a helyzetet, maga kivan gondoskodni liszt beszerzéséről. A dicséretes előrelátás azonban rizikós üzlet lehet, mert ki tudja, nem jön-e rendelet, amely a végén mégis csak rendezni fogja az ellátást. Ha a város maga szerez be gabonát vagy lisztet, kénytelen®a napi áron vásárolni, kénytelen a spekuláció által felhajtott árakat elfogadni, mert a lakosságot nem hagyhatja éle- | lem nélkül. £z a lelkiismeretes gondoskodás pedig ma már nem is lenne kötelessége a vá- j rosnak, mert az ellátás biztosítása nem városi, j hanem állami feladat. S éppen mert a kormány I nem gondoskodik az ellátásról, a város nyu- I godtan elháríthat minden felelősséget magáról, j a közellátásban beálló zavarokért. Az esetben, : ha a város az uj termésű gabonából szerez be | lisztet, annak ára 5—8 korona között lessz, s j vájjon meg fogja-e tudni fizetni ezt az árat az, ! aki eddig 1.20 K-ért kapta a kenyérlisztet, s \ 2.10 K-ért a főzőlisztet, de meg tudják-e fi- j zetni azok is, akik eddig kedvezményben nem j részesültek, pedig jobban rászorultak volna, í mint akárhány a kedvezményezettek közül. Nem egy főtt csirke, de egy falat kenyér is j aligha fog kerülni a lakosság felének aszta- ! Iára. A lakosság eddig el volt látva, s jobban, j mint bármelyik városa Szlovenskónak, jobban, ! mint Pozsony, a kinevezett főváros, külön j kedvezményeket szerzett a város a munkanél- 1 küliek részére, ami ugyancsak nem volt egy más városban sem. A városon tehát nem múlik a folytatólagos ellátás bizonytalansága. Az igazságnak tartozunk annak kijelentésével, hogy a helybeli gabonahivatal vezetőjének nagy érdeme van ebben, de most úgy látszik az ő tudománya is felhagyott, mert csak oly bizonytalanságban van, mint ma mindenki. De ezzel a bizonytalansággal élelmezést rendezni nem lehet s bármely áldozatba is fog kerülni, a város lakosságának inkább meg kell vennie a drága lisztet, minthogy anélkül maradjon s várja a szent Petka kinyilatkoztatásait. A város vezetősége helyesen cselekszik, ha tovább nem vár a kormányintézkedésre, hanem maga gondoskodik a lakosság ellátásáról addig is, mig rendelet ebben a kaosban meg nem jelenik s főleg, mert rendeletből nem lehet kenyeret sütni, mig a gabonahivatal lisztet adni nem tud. Nagyobb megnyugvást kelt a lakosságban, ha van liszt a városban, ha drágábban, mintha éhesen, kimerültén, elkeseredetten élő lakosság más, veszedelmesebb módját kezdi élelmezésének biztosítására. 0- g ) Komáromi levelek „A Komáromi strandfürdőről“ még nem irt maga kedves Faun — írja „egy kékszemű komáromi olvasónönk“ Igaza van ennek a kedves kékszemünek, bizony még nem Írtam, de ez a figyelmesztetés parancs és ime Írok a komáromi lidóról. írok ! — ezt könnyű elmondani%de hát hogyan? Ha elitélem az ottani túlmesztelenségeket, akkor rám fogják, hogy raucsa vagyok és nem tudom, mi a modern. Ha pedig dicshimnuszt zengek a mezítelen lábakról, bokákról és (pardoD én már följebb nem merek menni, hát felülről kezdem) nyakokról, vállakról és (pardon lejjebb már nem merek menni), akkor azok a családok, akik engem, mint az erkélcsiség, tisztesség, megöszült lovagját tisztelnek és e réven disznótorokra, név és születésnapokra, kézfogokra, esküvőkre, keresztülőkre, paszitákra és nya ma- ra szoktak meghívni (árián mondja valaki, hogy Faun antiszemitét) igen ezek a családok boszankodni fogna«, hogy hát Faun is olyan. Aztán tudományos alapon Írjak a komáromi strandról vagy humorosán, mókázva ? Ez is egy nagy kérdés megint. Mintegy! Kezdjük el. Tehát, figyeljenek ide. A szigorú mamák és papák, öregnénik é* bácsik erősen kikelnek a strandon látható túl hajtott mezítelenségen. Mielőtt pálcát törüuk e túl dekoltált hölgyek toalettjei felett arra gondolok, hogy hátha ezek a hölgyek csupa erkölcsaemesités céljából mutogatnak magjukból oly lul sokat. Közismert dolog, hogy nem a mezítelenség ingerli az embereket, hanem a ruha, ami eltakar. Inkább látok egy selyergharisnyába bujtatott lábat, mint ugyanazt pusztán, amikor a megtágult visszerek, bolha és esetleg poloskacsipések is láthatók rajta, ami a strandon is elég gyakori. Szóval a ruha, a lepel, ami takar, az inkább ingerel, mert az motozkál a férfi fejében, hogy mit takar, mit rejt az Iá selyem blúz? Régi eimult gyerek korból maradt reánk ez az ingerlő kíváncsiság, hogy mit rejt a burkolat és ez ösztönzött bennünket, hogy a zseb és ébresztő órát szétszedjük. Ez a kíváncsiság megmarad a férfi korban is. Az erkölcsös anyak egy csapét se botránkoztak meg azon, amikor a Luxemburg grófja című operett divatja idejében ezt énekelték, vagy zongorázták a ieányatk : Gimbelem, gombolom! Légy enyém, angyalom. A félelemre nincs okod! Hiszen elveszlek, jól tudod! Pedig itt is a selyemblúz rejtekeire volt kiváucsi a szerelmes ifjú. Vannak a földnek részei és népfajai, ahol és amelyek között a komaromi strand fürdő kevéssé fölöitözött hölgyei és urai a legszigorúbb erkölcsbiró elismerését is megnyernék. Idézem itt mindjárt Festetits Arthur Emberevök között című művéből (114 lap): A szamoai előkelő asszonyok előttünk, a férfivendégek előtt, tiszteletük jeléül egészen mezéttelenre vetkőztek le. Da Isten ments, hogy szemérmetlenségnek tekintettük azt, hogy a Szamoa szigetbeli asszonyok levetették ruhájukat. A Csendes óceán szigetein a mezítelenség mindig szűzies. A levetkőzés mindig olyan jelentőséggel bir, mint amikor az európai hölgy báli ruhát vesz magára. Ha egy konzulátus báljára meghivják a szamoai asszonyokat, azok csaknem egészen ruhátlanul jelennek meg a bálteremben. És még igy ruhátlanul sem adnak rá okot, hogy megkockáztassunk velük, szemben olyan szemtelen megjegyzéseket, amelyek európai báltermekben, estélyeken olyan mindennaposak. De lapozzunk tovább ebben a könyvben (127 1.)' A Funa-Futi sziget a Fidzi szigetek l felett, az Ellice szigetek alatt elterülő korai 1 sziget. Lakosait egy misszionárius már meg- 1 téritette. Az itteni nők, dacára, hogy hithü ; keresztények, alig fedik be testüket. Csak vasár! nap templomba menet ökörnek fel kissé jobban. Festetits és neje elcsodálkozva kérdeztek a ; hittérítőtől,, hogy miért nem rendeli el a rendes í európai öltözetet, hiszen ő reá bizonyára hall! gatna a nép. A hittérítő erre elmondotta, hogy ! odajövetele első idejében, még az európai fogalmak hatása alatt fölakarta öltöztetni e vad nőket. Ennek az lett a következménye, hogy az erkölcsök rohamosan hanyatlottak. A ruha ; takart és ingerelt, a legények kíváncsiságát föl! keltette. Eddig az alig felöltözött nő, a megszokás \ hatása alatt egészen közömbös volt, de a ruha j által eltakart nő már nem. Amit ezelőtt láttak, azt csak most vették észre, amikor elvolt takarva szemük elől. És a csábítások, a szerelmi vétkek hirtelen annyira elszaporodtak, hogy a szegény hittérítő haját tépte kétségbeesésében és kénytelen volt visszahozni a regi szokást, a test csaknem egész mezítelenségét. A Funa-Futi szigeteken egy, sőt több dollárral sújtják azt a nőt, akire ra bizonyul, hogy eltakarta a keblét. Ezt, mint szeméremsértő viselkedést — nagyon elitéli az ottani közvélemény és a Funa-Futi-i kávétracscsokon ugyané-ak megszólják az ilyen köny nyeimüséget. Ugyanis kávétraccs nemcsak Komáromban van, hanem Funa-Futiu is. No most már célnál vagyunk. Ki tudja, hogy a komáromi strand fürdő tuldekoltált hölgyei nem attól félnek e, hogy a Funa-Futi törvények szerint nem fogják-e őket is egy, vagy több dollárral megbüntetni azért, mert nem fedték be kebleiket és ugylátszik — bár Funa-Futi ide nagyon messze van — ettől a büntetéstől nagyon sokan félnek, mert igen sokszor és tálán egy kicsit tulambicióval is, nagyon is betartják a Funa-Futi rendszabályokat és a Fuaa Futi-i közvélemény éppenséggel nem botránkozna meg legtöbb komáromi strandbeli hölgy toalettjén. Azoknak, akik nagyon eülélik ezeket a hölgyeket, jussanak eszükbe a fönt elmondottak. Talán a Számoa- vagy a Funa Fűti szigetbeli erkölcsök szállták meg a komáromi strandot is. És aztán — hiába irok én itt erkölcsi prédikációt — a fürdőkosztümök nem lesznek fölfelé és lefelé hosszabbak és nem lesznek átlátszóbbhatatlanok. Pedig hát, ha tudná nagyon sok nő, hogy mennyire kár az illúziókat elrontani ezzel a Számoa- és Funa-Futibéli szokásokkal, inkább nyakig érő kámzsában fürödne csak, mert igazi szép, plasztikus idom csak ezredik nőnek adódott, mást pedig kár mutoga'tni. De hát ez a joga mindenkinek meg van és akinek a morális érzése lázong ellene, az fürödjék délelőtt vagy a zsibajtól messze; de a világért se vasárnap délután, mert akkor Számoa *és Funa-Futi beliek ugyancsak le vannak pipálva. Vagy tessék az uszodába járni. Ha a strandfürdő Számoa-sziget, akkor az uszoda egy karthauzi zárda. Szeretem én az olyan erkölcsös föiháborodást, hogy az egész Komárom szidja a strandot és az mindig nyüzsög a fürdőzőktől, az uszodába meg csak jó magam járok. Szavakkal nem lehet megjavítani a világot, hanem tettekkel. De hát lássuk közelebbről a strandot. Ott egy politikai vezér, vergóniát szíva, fürdőruhában; mint a kamocsai gólya az irtásban, szemlét tart, hogy hová heveredjék napfürdőt venni. A homokban, az iszapban, mint emßeri yorkshirik, hevernek a napimádók, akik erőltetve, forszírozva süttetik, égetik le magukat a napon. Ezek nem élveznek, csak a lebarnitott arcszin divathóbortjának az áldozatai, az erős napon úgy elkábulnak, elszédülnek, mintha gebuiát ettek volna. Némelyik az iszappal a füle hegyéig bekeni magát és nem gondol arra, hogy a tavasszal ott naponta tehenek is járnak. A tulmodern párok kétségbeejtően szűkre és szűkén szabott, botrányosságig áttetsző fürdőruhában vanszteppet táncolnak. Sokan a büffében verseny ivást rendeznek s amikor már megtelnek, visszamásznak a vízbe és ott lobicskolnak, amig érzik, hogy újra le tudnak nyelni egy-két »vágást*. A nagyon kövér férfiak itt nagyon népszerűek és »víziló* becéző névvel kedveskednek nekik. A soványokat »keszeg«-nek tisztelik. A nőkre kellemes és kellemetlen megjegyzéseket tesznek hangosan, hogy ők is meghallják. A kellemes megjegyzéseket a szemtelen meg-Schicht-szapp'an a legjobb! Illllllllllliil ,A Schlcht-cég nyllv&no» pályázatának* 6. hirdetése.