Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-07-23 / 61. szám
2. oldal. „Komaromi Lapok 1921. julius 23 szlovák nyelvű ? Az erre irányuló törekvéseket már látjuk. De jegyezzék meg maguknak az oktatás intézői, hogy a Vág, a Garam, a Nyitra, az Ipoly előbb folyik Cseh föld felé, mint ez sikerülni fog nekik. Mert ha a törvénybe iktatott kisebbségi jogok nem rendelkeznének is intézményesen kulturális intézményeinkről és nem adnának is teljes jogot magyar iskoláinkhoz, az itt elő magyarság akkor is egy emberként szállna sikra azért, hogy gyermekei továbbra is magyarul tanulhassák az ábécét és a magasabb tudományokat. De ez nemcsak jogunk, hanem önmagunkkal,, kultúránkkal és fajunkkal szemben fennálló kötelességünk. Azért követelünk a magyarság számarányának megfelelően magyar tanítóképzőket, sőt tanitónőképzőket is, mert az az egy tanitónőképző sem elég. Ha az egész csehszlovák államban a múlt évben működhetett összesen 68 képző, abból, az arány szerint, legalább is 6 a magyarságot illeti meg. Nem állanak a csehszlovák köztársaságban magyar fémipari, technológiai, elektrotechnikai, erdészeti stb. szakiskolák sem a magyar ifjak rendelkezésére. Technológiából lehet vizsgázni Nyitrán, de csak vizsgázni. Vájjon annak a magyar fiúnak a számára feltalálták a nürnbergi tölcsért, hogy minden iskolai oktatás nélkül odaállhasson vizsgázni ? Hiszen éppen a multkorokban becsültek le annyira bennünket, hogy még bizonyos talpakat is föléje helyeztek a magyar koponyáknak. Nos, hát ha olyan keményfejűek vagyunk, legalább a módot adják meg nekünk, hogy a tudományokból valamicskét elsajátíthassunk. Mert Írva vagyon valahol, hogy aki pedig igyekezik, annak adassák alkalom, nehogy megcsalatkozzék az ő nagy igyekezetében. Már pedig vannak még, ha nem nagy számmal is, de vannnk magyar 'polgári iskoláink is, amelyek évenkint bocsátják ki a végzett növendékek rajait bocsátják a semmibe, mert onnan már nincsen tovább. Az 5 magyar gimnázium végzett negyedikesei nem tudják mit csináljanak, jórészük szeretne szakpályára lépni, különösen napjainkban, amikor a tovább tanulás nem kecsegtet valami rózsás reményekkel. Azonban nagyon megcsalatkoznak az ő igyekezetükben, mert igazán nem tudják, merre forduljanak. Így a középiskolák sem tudnak a gyengébb anyagtól megszabadulni, mert mindenki ott marad továbbra is, amig csak teheti — kerékkötőnek. Ez pedig amellett, hogy a szülőknek is nagy gond, az eredményes továbbképzés sikerét is veszélyezteti. Mert a természetes kiválasztódás nem jöhet létre, megmarad a felsőbb osztályokban is a ballaszt. Ezért, de meg az egyenlő elbánás elve miatt is követeljük, hogy a magyar gyermekeknek tegye lehetővé a tanügyi kormányzat a szakpályákra való lépést megfelelő magyar szakiskolák felállításával. Jól látjuk, hogyan folyik a magyarság visszaszorítása minden téren. Mi azonban nem leszünk hajlandók másod osztályú állampolgárokká degradálódni. Ha a magyar polgár adója ugyanolyan jó, mint a másé, akkor a jogainak is ugyanolyanoknak kell lenniök, különösen egy demokratikusnak mondott államban. ____________Pedagógus. Modern, 5 szobás ::: szép 3 szobás lakással. Cím a kiadóhivatalban. ■■ 319 Kihajolni veszélyes. Amikor még Ko^nárom valóságos vasúti góczpont volt, amikor Budapest, Bécs, Pozsony, Esztergom, Érsekújvár felé tetszés szerint utazhattunk és a MÁV. látta el a szolgálatot, ha ez ablakon kinéztünk, ott figyelmeztetett bennünket az intés, hogy „Kihajolni veszélyes !“ de ott volt mellette mindjárt a többi táblácska is, amely az összes Magyarországon élő nemzetiségek nyelvén ugyanerre figyelmeztette a más anyanyelvű utast. De nemcsak a vasúton, hajón, de mindenhol figyelmes volt a magyar éra a nemzeti kisebbségek iránt. És most? Az egész vonalon mellőzik a magyar nyelvet. A vasúti kocsikról azonnal levették a magyar felirásu táblákat, figyelmeztetéseket, a vasuli állomásokon is ugyanezt cselekedlék. A szinmagyar területekre is cseh nyelvű hivatalos nyomtatványokat küldenek a postákra, a vasútállomásokra és újabban a községi elöljáróságoknak is. A hivatalos nyelv persze még a magyarlakta területen se magyar. A magyar nyelv az egész vonalon mellőzve van. A postai űrlapokon egyetlen egy betű magyar nyomás sincs. Még intelligens embernek is fejtörést okoz az utalvány, vagy szállítólevél kitöltése. A hivatalos helyiségekben látható feliratokon, hirdetményeken mindenhol mellőzve van a magyar nyelv. Például a pöstyéni postahivatalnál a lávirda és telefon osztály ajtójára ki van irva tótul, csehül, németül, franciául és angolul, csak magyarul nem. Pedig a fürdő vendégek 80°/o-a magyar, de se a törvényekben biztosított jogi érzék, se tapintat, se udvariasság, de még okos üzleti szellem sincs azokban a körökben, amelyek most uralkodnak, de nem megértéssel, hanem magyargyülölettel. A jól fizetett agitátorok annak idején telekürtölték a világot, hogy Magyarország elnyomja a nemzetiségeit. Minden józan politikus tudta és tudja, hogy ez hazugság volt és mi szívesen vennők, ha a csehszlovák kormány csak úgy nyomná el az itt élő magyarságot, mint a magyar éra alatt el volt nyomva itt a szlovákság. Ugy-e lót nemzeti viseletért, tót színekért senkit se inzuitáltak, renkit se tartóztattak le? Senkinek se görbült meg a hajaszála se, ha azt énekelte, hogy Isten áld meg a szlovákot? Ugy-e sehol se volt kiplakátozva, hogy üssük agyon, ha az utcán szlovákul mer valaki beszélni 1 Ugy-e a külföldi szlovák lapok, könyvek szabadon jöhettek szlovák testvéreink közé? Ugy-e még egy szalmaszálat se tettek az útjába senkinek, ha ide oda utazni akart? Ugy e senkit se akasztóit meg az életpályáján az a körülmény, hogy szlovák? Ugy-e a szlovák származású Csernochból is lehetett bíboros hercegérsek? Ugy-e kémekkel, besúgókkal, L agant provokatőrökkel, kancellária propagacs! csal, levélcenzurázással, statáriummal, megfigyej lésekkel, letartóztatásokkal és hasonló jókkal í nem molesz.tálták szlovák testvéreinket a magyar : éra alatt pedig: legutolsó politikus csizmadia is tudta, hogy a felvidéken micsoda nagy csehszlovák testvériségi propaganda folyik. Ugye...? De ne folytassuk, befezni úgyse tudnók. így festett az elnyomó Magyarország és igy fest a szabadság, testvériség és egyenlőség uj köztársasága, Az uj éra vegye csak kölcsön a régi magyar éra állítólagos elnyomási módszerét és az itt élő magyarság — ismételjük — nagyon boldog lesz, ha a cseh-szlovák kormány csak úgy nyomja el a magyarságot, amint a magyar éra elnyomta, mellőzte szlovák testvéreinket, az a magyar állam, amely a szinmagyar területeken járó legutolsó vicinális vasút ablakjaira szlovákul is kiíratta, hogy „Kihajolni veszélyes!“ Az állam munkásairól. Az állami hivatalokban, hol eddig a megelégedés hangján hallottuk beszélni a tisztviselőket, mikor fizetéséről esett szó, az utolsó napokban már kétségbeesve tárgyalták fizetéseikre vonatkozólag a kormány ujabbi intézkedését. Azt a szót használtuk, hogy megelégedés. Igen, az állami tisztviselőnél a fizetésére nézve a megelégedés fogalma abban áll, hogy kenyérből eleget ehessen. De akkor, amikor különféle címeken levonásokat rendel el a kormány, számolt-e azzal, hogy azután alkalmazottjának kerül-e abból a fizetéséből mindennapra annyi, hogy a most éppen 9—10 koronáért megszerezhető kenyérlisztet megtudja e vásárolni, s naponta csak egyszer is kenyérből jóllakhasson. Örülni kellene a kormánynak, hogy a folyton napirenden volt tisztviselői kérdést rendezni tudta. Azzal az intézkedésével, hogy a drágasági segély 100°/°-kára való leszállítását, az egy-két hónap múlva a jó drágán megvásárolt szövetek árának lefogásával az állami tisztviselőinket abba a helyzetbe fogják hozni, hogy a sok címeken eddig élvezett fizetéséből annyi levonás lesz, hogy a számfejtés végén azt veszik észre a tisztviselők, hogy: „nekem majdnem semmi sem jár.“ Felhívás a gazdákhoz. Kénytelen vagyok vele, hogy én is a községeinkben tett tapasztalataimat a nagy nyilvánosság elé tárjam. Ugyanis a mint tudjuk, az idei termésnek egy része szabaddá van téve olyképpen, hogy például mindenki, akinek a saját szükségletét fedezni kell és tndja, szabadon vehet, természetesen annyit, a mennyire szüksége van. Azonban a községekben nem úgy történik, mert a mai nappal olyan őrült láncolás fejlődött ki, hogy a forradalom alatt, a midőn a tetőpontján tombolt ; a láncolás, nem volt olyan nagy, mint ma. És mindezt senki más nem csinálja, mint egy nagy sereg vigéc, akik mint megállapítottam, Dunaszerdahely és vidékéről jönnek sáskák módjára és ellepik a falut, kilincsről-kilincsre mennek, egymásra tervszerűen rá Ígérnek, de természetesen egy sem komoly v*vő és csak azért .veszik meg, hogy másnap máris tovább adják kellő haszonnal. Ez most igy megy a végtelenségig. Természetesen a hatóságnak kellene sürgősen közbe lépni, és ezt megakadályozni. Szerintem azt csak úgy lehet megoldani, hogy kizárólagosan csak azoknak szabadna gabonát venni kereskedési célokra, a kik megbízható kereskedők és gabonakereskedési iparjoggal el vannak látva. Ugyancsak felhívjuk a gazdáink figyelmét is, hogy vigyázzanak, mert könnyen megtörténhetik az is, hogy az a gabona, a mit eladtak, a mire az átadásra kerül a sor, már ötödik kézben lesz és ha véletlenül bekövetkezneék az áresés, természetesen senki nem jelentkezne a gabonát átvenni. Itt Csallóközben, a hol a jó Isten az idén egy kis jobb termést adott, meg fogjuk érni azt, hogy kénytelenek leszünk külföldi lisztet venni 9 koronás árban, mert ezek a . hiénák széjjel fogják hordani 2 rövid hónap alatt az egész termésünket. Már is annyira meg vannak tévesztve gazdáink, hogy maguk $em tudják, mit tegyenek. Tehát akinek eladó gabonája van, az csak forduljon bizalommal a pártjához, a Magyar Kisgazda párthoz, vagy a Komáromvármegyei mezőgazdák szövetkezetéhez Komáromba, ahol szívesen kap felvilágosítást. Gesztes Árpád szövetkezeti igazgató. Hoffmann Simon gépáruháza Komárom, Kossuth-tér 3 szám. ....= ===== Telefonszám : 184. Raktárról szállítok : Benzin-motor és járgányos cséplő-garniturákat. Gépolaj, gép-zsir, gép-szij és zsákok nagy raktára. Vétel előtt kérjen árajánlatot! Kerékpárok nagy választékban. Ipari és családi varrógépek 2 évi jótállás mellett. Mindennemű gummik és géprészek kaphatók. Pontos kiszolgálás!
