Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-12-29 / 105. szám

Xegywenlsitedik évfolyam. 105. szóm Csütörtöki 1921. december 29* KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cseb-axtovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: <?**■ évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. j Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA. dr. Szerkesztő: bAranyay József dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádcr-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldené t. Kéziratokat nem adunk vissza. lipicnüi tieteakint braszor: keddsa, csütörtökön és szombatac. Itt uolna az ideje, hogy Csehszlovákia az összes szomszéd­­államokkal fölvegye a kereskedelmi és gazdasági összeköttetést Az utóbbi idők­ben kötött szerződések ugyan két újabb államot, vontak a köztársaság érdekkörébe, a lengyel és osztrák szerződések szoro­sabb összeköttetést teremtettek az érde­kelt államok között, de a mi köztársasá­gunknak jól felfogott létérdeke követeli meg az', hogy nemcsak az ugy nevezett utód­államok, de a régi kettps monarchia or­szágaival is keresse és megtalálja a szük­séges összeköttetést. A Né méta usztriával kötött egyezség homloktérbe állítja a magyar királyság­hoz való gazdasági viszony rendezését is. Számtalanszor rámutattunk arra, hogy Csehszlovákia és Magyarország között a minél élénkebb összeköttes írnár csak azért is szükséges, mert. Magyarország elsősorban agrárában), Csehszlovákia pedig iparor­szág, tehát a két ország egymást kölcsö­nösen kiegészítheti. A két állam közti gazdasági érintke­zés alapjai ezidőszerint a trianoni béke­­szerződés megállapításaiban vannak lefek­tetve. Persze ezek a megállapodások csupán az általánosság határain beiül mozognak s a kölcsönös érintkezés, ke­reskedelem és forgatom éíénkebbé tétele múlhatatlanul megkívánja, hogy a rész­ietek is mielőbb szerződés alakjába fog­laltassanak. A podorosei konferencián a két ál­lam között egy lépés volt a közeledés felé s ha e konferencián hozott határozatok bizonyos kérdésekben megértést eredmé­nyeztek, meg kell találni a módját an­nak, hogy a szorosabb gazdasági kapcso­lat mielőbb létrejöjjön. Nem hinnők azt, hogy Magyarorszá­gon akadálya volna annak, hogy a cseh­szlovák köztársasággal élénkebb gazda­sági összeköttetés nyerjen lebonyolítást. A kölcsönös egymásrautaltság követeli, hogy egyik állam a másikat gazdasági érdekeinek kielégítésénél támogassa, any­­nyival is inkább, mert a trianoni szer­ződés bár igazságtalan földrajzi határai semmiképpen sem állíthatják el a helyi elszigetelés kínai falát, mert hiszen azok a területek, melyek uj elnevezés alatt képezik most Közép-Európát, a háború előtt közös gazdasági érdekkei -bírtak. Ez a. közös gazdasági érdek most még erős­sebben nyilvánul meg s ha a politikai vonatkozásokat egyszer végre már kile­hetne kapcsolni a konszolidáció megte­remtésénél, akkor igazán meglehetne ala­pozni a szükség követelte összeköttetést hosszú időkre. Természetes azonban, hogy a köz­társaságnak a kereskedelmi szerződésyneg­­kötésére szintén meg kell tenni a szük­séges lépést s ha ennek semmi sem áll útjába, akkor meg kell kezdeni mielőtt a tárgyalásokat Hogy ez alapos munkát, megfontolást igényel, az nem késleltetheti azt az akctót, mely végeredményben a teljes konszolidációhoz vezet. Ä kereskedelmi szerződés keretében sok függő és exisztenciáliserdeket érintő kérdést megoldani. És ez a jövő év programjába beilleszthető és mégis valósítható. Ez nem­csak .a kormánynak kötelessége, de ma­gának az államnak is evidens érdeke, melynek népei elvárhatják vezetőiktől, hogy végre megszabadítsák attól a bé­nító nyomástól, mely mai közgazdasági életére nehezedik. — £gy szerződés három féle szöveggel. Az U. K. írja: A csehszlovák parlament külügyi bizottságban ismételten szóvá tették a cseh­szlovák lengyel szerződést. Benes küíügyminiszler erre közteseket tett, melyek szerint a szerződé sek eddig közzé tett szövegei nem fedik a való­ságos szerződést. Közölte továbbá, hogy a szer­ződés öt évi tartalommal bir es hogy bizonyos kérdések még tárgyalás alatt állanak. Elmon­dotta, hogy a-szerződés érteimében a bét ország nem adhat hajlékot az egymás ellen irányuló politikai agitációnak vagy csoportoknak. Ennek megfelelően oszlatta fel a csehszlovák kormány az ukrán légiót. Lengyelország pedig a magyar­­íengyel légiót. A «cseh lengyel szerződéssel kap­csolatosan tudósítónk arról értesül, hogy a közvéleményt nyugtalanítja a szerződésnek egy állítólagos pontja. £z a pont úgy szólna, hogy Csehszlovákia és Lengyelország kölcsönösen tartoznak őrködni afelett, hogy a versaillesi és trainooi szerződés minden pontjában megtar­tassák. Amennyiben ezeknek a szerződéseknek a betartása veszélyeztetve lenne, mind két állam mobilizálni tartozik. Tudósítónk továbbá arról is értesül, hogy a cseh lengyel szerződésnek három szövege van. Ezek közül az egyiket már nyilvánosságra hozták, a másikat még nem hozták nyilvánosságra, a harmadikat egyáltalán nem fogják nyilvánosságra hozni. = Ha a Duna, vagy az Ipoly kiárad és a medrét megváltoztatja. A „Narodui Lisly“ úgy értesül, hogy f. hó 14 én Szlovenszkó telj­hatalmú minisztériumában informativ tárgyalások voltak, melyeken Kállay József dr. zsupán, a közigazgatási ügyosztály főnöke, a vezérpónzügy­­igazgatóság szakemberei és a mezőgazdasági intézmények képviselői vettek részt. Ezeken a tanácskozásokon a Magyarország és a cseh­szlovák köztársaság közötti végleges határmeg­­ailapitas került megbeszélésre. Ez a határ tud­valevőleg a Duna és az Ipoly mentén halad. Árról vau szó, hogy a hatart kitűzzék e, vagy pedig alkalmazkodjék az e folyóknak esetleges mederváltozasaihoz. A tárgyalások befejezése •után Kállay dr. zsupán állítólag Prágába fog menni, hogy mint sziovák szakértő szerepeljen S további targyaásokon. tad ült) is i li. A nemzeti kisebbségek hathatós védelmé­nek a bennük rejlő erők tervszerű összefog­lalásán, a belföldi politikai, gazdasági és kultu­rális életben való céltudatos fellépésén kivül másik ie nem kicsinyelhető eszközei a külföldi közvélemény segitsege. A külföldi közvélemény irokonszenve, támogatása bizonyos körülmények köpött már önmagában véve is kényszerítheti a kormányt elnyomó politikájának felhagyására. Sőt. a nemzetköziJtözvélemény a múltban még tovább is ment A cseh nemzet azokat az ered­ményeset, amelyeknek a gyümölcseit most él­vezi, nem legutoljára Sooctus Viktor és Erest Denis érte kifejtett munkásságának és a kül­földi közvéleménynek ennek folytán bekövetke­zett érdeklődésének köszönhette. Amint a béke­­szerződésekben lefektetett elvek alapján a nem­zeti kisebbségek Kérdése a nemzetközi jog al­kotórészévé és a népszövetség ellenőrzésének tárgyává vált, amikor a kisebbségi védelem úgy theoretikus, mint praktikus tekimetbeu a tudo­mányos irodalom egy uj ágának megállapítására vezetett és amikor a nemzetközi közvélemény társadalmilag is érdeklődni kezd ezen eddig kevéssé ismert kérdés iráut, még fokozottabb mértékben kézenfekvő lesz az a tétel, hogy a nemzeti kisebbségeknek a külföldi közvélemény­­nyel való sürü és gyakoii érintkezést ápolniok és a szövetségben rejlő, ha nem is az óhajtott j mértékben, de mégis csak meglevő erkölcsi erőket haszoositaniok kell. A népszövetségi tanácsnak 1920 okt. 22-én és 1921. junius 27-en hozott határozatai foly­tán, az a kedvező helyzet állott elő, hogy a kisebbség a maga politikai vagy társadalmi szenei, sőt magánosok utján is előterjesztheti a panaszait a népek szövetségének. A hivatalos népszövetség eszméit és ezek keretén belül a kisebbségek védelmének elvét több társadalmi egyesület szolgálja. Ezek kö­zött különösen kettő bir nagyobb jelentőséggel: Az egyik az Union of Demokratie Controlle (röviden U. D. C.), a másik pedig a Ligue of Nations Uuion (röv. L. N. U.) mintájára európa­­szerte keletkezett ligák brüsszeli uniója, a L. Union des Associations Nationales pour la So­­: eieté des Nations, amelynek ezidei elnöke Ador Gusztáv, Svájc volt államfője (rövidség kedvé-Nagy uj^vi vasát*! Ne mulassza el senki az alkalmat Cipők és caizmá9' ! ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki ol-* ■ csőt vesz, az kétszer vesz. Raktáron tartok! “férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg-“ ■ jobb anyagból, lag és szines különlegességeket ■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilin­der“ Singer-féle varrógép ELADÓ! Ügyeljen a cégre!!! ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle- ■ Jjteit, ak ajándékul kap egy bármily nagyságú g "Bersou g Timin i sarkot. » BlfllllBIIIIIIIIDIIIIBBIIIIIII I ■■■ jí: A n. ó. közOossö szi­ves pártfogását kéri Kománis, nm bivatalialszeaibra 1

Next

/
Thumbnails
Contents