Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-12-17 / 101. szám

1921. december 17. „Komáromi Lapok.“ 3. oldal. sek-s«k játékony akció válik szükségessé, amely akciók azonban éppen az elnémított s*jó miatt meddők maradnak. A munkásság részéről Steiner Gábor nyomdász szistén a betiltó rendeletek vissza­vonását kérte. Mindkét helyen biztató ígéretekkel bocsá­tották el a küldöttséget. Lapunk betiltását az alábbi értesítéssel tudattuk olvasóinkkal: A Komáromi Lapok igen iísztelt Olvasóihoz 1 A teljhatalmú miniszter lapunkat, a Ko­máromi Lapokat továnbi intézkedésig betiltván, lapunk egyideig nem jelenhetik meg, amit ez­úton hozunk igen tisztelt Olvasóink b. tudo­másara. A Komáromi Lapok szerkesztősége és kiadóhivatala mindent el fog követni, hogy a hivatalos köröket meggyőzze, hogy erre a be­tiltó rendelkezésim nem adott okot a Komáromi Lapok és hogy «z a rendelet hatályon kívül helyeztessék. Amig ez megtörténhetik, addig is kérjük igen tisztelt Olvasóink jóindulatát és bizalmat.-; Kérésünket ismételve, maradtunk Komárom, 1921. október 31. őszinte tisztelettel A Komáromi Lapok szerkesztősig® és kiadóhivatala. Lapunk hiánya különösen érzékenyen érintette a jótékonyságu akciókat, gyűjtéseket, tudományos, ismeretterjesztő, jótékonycéiu elő­adásokat, műkedvelői szinielősdásokat, hang­versenyeket, stb. De súlyosan érintette magát a hatóságo­kat is, hiszen nem volt módjukban a közérdekű Vendeleteket olyan széles körben nyilvánosságra hozni, mint a Komáromi Lapok megjelenése idejében. Ha a szerkesztőség valamelyik tagja, végighaladt az utcán, száz és százfaiöl fel­hangzott feléje a kérdés: — Mikor jelenik már meg a Komáromi Lapok ? A lapbeliltás első napjaiban, amikor a mozgósítás» és az esetleges háború miatt az emberek idegesebbek voltak, az első kérdésük rendesen az yolt hozzánk: — Nem tetszik tudni, lesznek-e interná­lások ? ügy erre, mint az előbbi kérdésre persze nem tudtunk határozott választ adni. Ami az internálást illeti, erre nőm került ser. Komáromban és Komárom megyében egyet­len egy internálás se történt. Pozsony megyében Dunaszerdahelytől kezdve már voltak letartóz­tatások, internálások elég sűrűén. Közben telt, múlt az idő. A betiltó ren­delkezés visszavonása csak egyre késett. Végre 1921 december 12 én a következő rendelkezést kapta a kiadóhivatal: 320/21 prés. Zsupáni Hivatal Komárnóbau. Tárgy: „Komáromi Lapok“ politikai lap beszüntetésének visszavonása. Valamennyi főbírói uraknak, rendőrfőkapitány uraak és komáméi polgármester úrnak Helyben. A szlovenszkoi teljhatalma miniszter ur 11778/21. odd. Adm. számú rendeletével a „Komaromi Lapok“ beszüntetésére vonatkozó rendelkezését visszavonta és megengedi a lap további raogjslenését. Tudomás vétel végett. Dr. Folkman, zsupán. Ezen sz alapon hét heti szünetelés után újra bekopogtatunk kedves olvasóinkhoz. Amikor megjelentek Komárom utcáiü a hirdető táblákon a plakátok, amelyek hírül adták, hogy a „Komáromi Lapok“ e héten ismét megjelenik ; ez amburek sugárzó arccal olvasták e rövid f szövegű, de sokat jelentő falragaszt. Az a nagy érdeklődés, féltő aggódd*, | szeretetteljes kérdezözködések, amelyekké al­­j halmoztak bennünket a szünetelés alatt, arról győztek meg bennünket, hogy sikerült meg­nyernünk olvasóink szüreteiét, ragaszkodását, bizalmát. És az a tudat fog nekünk erőt és kitartást adni a további munkában. Újra oda állunk, ahová a magyarság parancsoló szava rendel bennünket: a toll har­cos** sorába, az Íróasztal mellé, elindulunk a nehíz, köves, tövises utón tovább, amelynek végén ott biztat a jobb sorsa a magyarságnak. A cél olyan szem előttünk, hogy észre se vesszük az akadályokat, csak megyünk előre, mindig csak előre. Kacz Lajos 1844—1921, Nehéz megpróbáltatásokat kellett átélnünk I ebben a szomorú évben. A veszteségek és esa­­j pások, a szenvedések és fájdalmak könnyes j emlékei fűződnek hozzá, melyben közéletünk j legjobbjait egymásután ragadta el a kegyetlen f haiál... A komáromi ref. temető november 3 án | ismét gazdagabb lett egy kegyeletes sírral és mi ismét szegényebbek lettünk egy nemesen érző szívvel, melyhoöszu életen át a sok viszontag­ságon keresztül ment ősi városért dobogott, a szülőföld iránti feioithatatian ragaszkodó szere­tetnek meleg lüktetésével. Kacz Lajos, Komárom város nyug. tanác3- nokpoígármester-helyettese hosszú, de mély vallásos érzéséből fakadó türelmes megnyug­vással viselt szenvedés után folyó évi november hó l ón csendesen elköltözött az örökkévaló­ságba. Közéletünk érdemes alakjának haláláról csak most utólag emlékezhetünk meg, hogy fájó szívvel helyezzük el sírján elismerésünk kegye­lete» virágait és az emlékezet lobogó fáklyájával I megvilágítsuk az igaz embernek példás életét. Mert benne az igaz ember ideális alakját f gyászoljuk, ki féhzázados munkálkodása alatt í az egész férfi ragyogó példányképében tüodö- I kőit s a lelkiismeretességnek, köteie-sségtudásnak ; fényes erényeit gyakorolta. Az ő életét a puri­­í tán jellemek magasságából kell tekintenünk, i mert annak jellegzetes vonásai tűnnek elénk j földi pályája minden fázisában. Az ideális gon­­j dolkozásnak, az eszményi után való lőrékvés- I nek kevés oly rajongója volt. mint ő, s végig­­« tekintve hosszú életepályájáo, a horáciusi klasszi- i kus szavak jutnak eszünkbe, melyeknek értelmét I az ő egész éiete fényesen igazolta: Integer vitae j scelerbque purus. Valóban az 5 élete a legnemesebb érte­lemben vett, makulátlanul tiszta és becsű etes férfiúnak élete volt. Hova a bizalom állította, min­denkor talpig megállta helyét, fényes tehetségét, képzettségét és széleskörű ismereteit feníartás ; nélkül bocsátotta mindazon ügyeknek szo:gála-I lába, melyeknek yégzéséro elhivatott. Ideális j lelkét hidegen hagyta az anyagiasság hazugság­­; gal felt, múló külső csillogása, az ő egyenletes [ éietéuek harmóniája a becsületesen elvégzett i munka felemelő érzésében s az érte minden áido­­j zatra kész családjának szi ste rajongó szerete­­j tében olvadt össze. Ez tette őt boldoggá, meg­­| elégedetté. Lelkésznek készült, melyre fényes szónoki j tehetsége és komoly leiküíete predesztinálták, I de nagy sikerekkel kecsegtető pályáját édes­­j anyja iránt érzett fiúi szereletből föláldozta és | uj pályát választolt. Bár ő magát páíyatévesz­­! tettnek mondotta, mi mégis nem sértjük talán I meg a kegyeletet azzal, hogyha róla és pályá­­\ járói írván, megállapítjuk, hogy uj élethivatása­­\ ban szülővárosa érd kében kifejtett eredményes munkálkodása Komárom városának és lakóinak , nemcsak «liamerésére, da hálájára is érdemes ’ Ea«z Lajos neve övökre tisztelt marad e város ! történetében. Egyházi és társadalmi téren, a különböző | kulturális és közgazdasági intézmények ólén és I vezetésében kifejtett működése által külön is megörökítette nevét s a komáromi ref. egyház­megye, a ref. egyház, a polgári és községi is­kolák, a Népbank, Vidéki Hitelbank, a Dalegye- i sülét, Jókai Egyesület és más testületek áldóa j emlékeznek reája. Elmúlása mélyen érzett gyászt hozott a ! Komáromi Lapokra is, melynes alapításától i kezdve munkatársa, a nyolcvanas években pedig szerkesztője volt. Kegyeletes, igaz megemléke­zésünk az ő feledhetetlen érdemei előtt őszinto szavakban rója le az eUsmeiós adóját és az igaz embert megillető mély tisztelet őrzi meg mindenkor az ő draga emlékét... Életrajzi adatok. Egyszerű, szegény szülők gyermeke volt Kacz Lajos. Atyja, Kacz István, édesanyja Tassy Teréz, kiknek házasságából 1844 november 9-én született a Kapitany-utcai családi házbaD, melyet később ő építtetett fei mai uj alakjában. Elemi iskoláifaz akkor még a Kollégiumban fenáltó református iskolában végezte, tanítói a jó eszű, szorgalmas fiút igen szeritték. Különös szere­tettel volt iránta Szűcs Sándor, az iskola szép képzettségű tanítója, kinek ösztönzésére adta fel 1856-ban édesanyja a helybeli hath, kisgimná­­zium első osztályába. Előzőleg egy évig már mint asztalosinas dolgozott Virágh József asz­talos mestercél, aki az ügyes fiút sokra becsülte. De az ő titkos vágya teljesü t akkor, midőn a kisgimnáziumba föladták, melynek első diákja lett. Majd Pozsonyba ment német szóra s az ottani líceumban végezte el a III ik osztályt. Pozsonyból Pápára került, hol négy évig tanult, onnan pedig Budapestre ment, hol a ref. teológiát í oly kitűnő eredménnyel végezte el, hogy Törők Pál akkori ref. püspök maga mellé vette segéd­­lelkészképen. A p pi pályára különös tehetséggel rende;kezö ifjú már ekkor mint kitűnő szónok tűnt fei s a nagy jövőjű fiatal lelkészt maga a püspök ajánlotta az utrechti egyetemen létesített Bernhordi alapítványra, melyet el is nyert. Teo­lógus korában Tóth Lőrinc fiainak volt nere­j lőíe-I 1869. év ősszén utazott el Hollandiába, í Ulrechtbe, ho! egy évet töltött. Itt tanult meg l franciául. 1870. június havaban szűkös viszo- i nyok között élő özvegy edes auyja levelébeu j arra kérte, hogy jöjjön haza, mert az ő segit­­| ségére van szükség, hogy az 1848-ban leégett ■ családi házat terhelő tűzkár köc.ün miatt el 1 ne árverezzék. Egyedüli reménye Lajos fiában f volt. Ez a levél oly hatással volt rá, hogy el­­j határozta, miszerint otthagyja a papi pályát és I hazajön édesanyját segíteni. Ugyanezen időben • megfordult Londonban, meglátogatta Amsterdá­­í mot, Haágát, Leydont és Rotterdamot. Hazaérkezvén, miután az ősi házat meg­mentette édes anyjának, állás után nézett és már az 187071 ik tanévben tanító lett Komá­­romban. 1873-ban Vasváry Nagy Sáudor í biztatására a jogi képesítés megszerzése végett j beiratkozott Pápán jogásznak. Ugyanezen évben ' április 23 án házasságot kötött Kiss Jozefa ur­­j hölggyel, kivel a legboldogabb családot alapította meg. E házasságból született Ilona leánya férj. Dávidházy Jánosáé, főszolgabíró neje és Endre fia, a magyar festőművészek egyik legkiyáióbbja (Komáromi Kacz Endre). 1873 dec. végén már a bírói vizsgát is' letette kitüntetéssel. A szükséges kvalifikációval aztán 1874-ben ■ a helybeli ügyészségnél mint gyakornok mükö­­| d&tt, egyúttal azonban a tanítói hivatását is I végezte. 1875. julius 13 án Farkas Géza helyébe I megválrsztották városi aljegyzőnek, majd egy j év múlva, főjegyző lett. 1886 ban gazdasági ta­­j nácmokká, majd 1907 ben elsőtanacsnokká és • helyettes polgármesterré választották, mely állá-Megérkeztek az őszi újdonságok térti, női és gyermek Ugyanitt egy „balkaras“ és egy ,^lin­deres“ Siager-féie varrógép eladó. Hagy választékiján kaphatók FISCHER JENÓ cipSkepesskßdAsefosäi Komäron;. Megye-u. iS. (Zsupáni hivaíaHa! ssestben}

Next

/
Thumbnails
Contents