Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-10-15 / 97. szám
2 oldal. «Komáromi Lapok« tP21 október 15 mányi az indítja, hogy takarékoskodni kíván. { Már pedig minden újonnan szervezendő megye } uj hivatalnoki kart és ezzel kapcsolatban nagy kiadásokat tesz szükségessé. — Olasz-magyar szerződés. Bécsi politikai körökben arról beszélnek, hogy Olaszország és Magyarország között formális szerződés jött létre, amelyben Olaszország Magyarországot biztosítja, hogy vele szemben a lefegyverzés kérdésében a legmesszemenőbb előzékenységet fogja tanúsítani. — Népszavazás Sopronra és környékére. A velencei tárgyalások eredménye az lett, hogy ott a két állam képviselői megegyeztek abban, hogy Sopron és környékére népszavazást rendeljenek el. = Lemond a szerb király? Újra hire jár, hogy a szerb király lemond. Egyik amerikai újság jelentése szerint Pasics miniszterelnök Versaillesben hosszú ideig tanácskozott Sándor szerb királlyal, aki állítólag arra határozta el magát, hogy a trónról György herceg javára lemond. = Ráfizet a köztársaság Szlovenszkóra. A Slovensky Denník jelentése szerint Szlovenszkóban az állami kiadások ez évben 5 milliárd koronára rúgnak, mig az adókból csudán 150 millió korona fedezetre számítanak. Eszerint tehát az állam ráfizet Szlovenszkóra. = Az albánok jól fölvannak fegyverkezve. .Egyik jugoszláviai magyar lap, az újvidéki Délbácska Írja a következőket: Az albánok harci készülődései, melyek az egész jugoszlávalbáu határ mentén észlelhetők, annyira komoly formában jelentkeznek, hogy már háborús jelleget kezdenek ölteni. E készülődésekkel az országnak már cmk azért is kell komolyan számolni, mert nem hiányosan felszerelt bandákról vau szó, hanem oly csapatokról, melyek a modern hadviselés eszközeivel bőségesen el vannak látva. Az albánok ugyanis nagy tüzérség és számtalan gépfegyver felett rendelkeznek és még mindig érkeznek szállítmányok, melyek hadiszereiket kiegészítik és növelik. A eddigi kisebb jelentőségű harcokban csapataink néhány albán tisztet és kat.ouát ejtettek foglyul és ezeknek vallomásaiból is kitűnik, hogy az aibán hadsereg jól vau felszerelve és a' katonák legnagyobbrészt francia és olasz egyenruhát viselnek, amelyeket Olaszországból kaptak. Az egyik elfogott lisztnél az albán hadügyminiszter sajátkezű aláírásával ellátott levelet találtak, melyben a jugoszláv határ elleni támadásokra vonatkozó ütasitások voltak. = A dunai konföderáció tervét a franciák tovább szorgalmazzák. Komoly diplomáciai for- , rás szerint a francia diplomácia részéről Prágába-n lépé-ek történtek annak érdekében, hogy Csehszlovákia feladja merev álláspontját a dunai konföderáció tervével szemben és tegye magá ‘.vá a dunai konföderáció megalakítására irányuló francia tervet, amelybe nemcsak a kisautaut államai, hanem Ausztria, Magyarország és Bulgária is bekapcsoitassaoak. Prágában nagyfokú idegességgel találkozik a francia intervenció. -Megvannak győződve, hogy a terv visszautasításra talál Bukarestben és Belgrad ban is, de mert a prágai körök nem akarnak szembehelyezkedni a francia előterjesztéssel a visszautasítás ódiumát Bukarestre és Belgrádra igyekeznek áthárítani, a határozott állásfoglalást a másik két ailam döntésétől téve függővé. Súlyos probléma a köztársaságban a nemzetiségi kérdés, mely az uj állam alakulásával egyidejű és amelynek megoldása az állam egyik legfontosabb, de egyszersmind legkényesebb feladata lenne. A vezetőpoiitikusok a nagyhatalmak támogatásával létrehozott köztársaság különböző nemzetiségeivel szemben mindinkább szöruitabb helyzetbe kerülnek, annyival is inkább, mert a békeszerződésben biztosított kisebbségi jogok napról-napra el mérgesíti a nemzetiségi kérdést. Csehszlovákia, mely egyik legnagyobb területét kapta az összeomlott monarchiának, súlyos örökséggel megterhelten lépett az európai országok sorába. Ez az örökség a nemzetiségi kérdés, mely születésével egyidőbeu támadt s ha megoldása késik, olyan nehézségeket támaszthat, melyek nemcsak az állam kormányzását akasztják meg, de az egész köztársaságot súlyos válságba sodorhatják. Csehszlovákia legnagyobb nemzetisége a kultúrájánál és történelménél fogva legelső helyen álló németség, mellyel elsősorban kell számolnia a kormánynak. Ezt tudniok kell a legnagyobb sovinistáknak is, kik nem űzhetnek tovább struccpolitikát, hogyha az ifjú állam jövőjét biztosítani akarják. Az uj kormány kinevezésével egy időben újságcikkek foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az eddig folytatót nacionalista politikában gyökeres változásnak kell beállania, ennek szükségét érzi a köztársaság elnöke is, aki épen ezért állította az uj minisztérium élére Benest, az ő politikai felfogásának állítólagos letéteményesét. Maga a német sajtó is, kevés kivétellel, annak a felfogásnak ad kifejezés , hogy Benes kormánya a nemzetiségi kérdés megoldására van hivatva, a cseh sajtóban prdig lépten-nyomou olyan véleményekre bukkanhatunk, amelyek szintén a nemzeti türelmetlenséget ostorozzák és a eseh-német viszály békés rendezését sürgetik. Valósággal a békére hajló törekvés tünetei jelentkeznek és a csehszlovák állam megalakulása óta a kiegyezés lélektani előfeltételei soha sem látszottak oly kedvezőknek, mint épen a jelen napokban. Exponált németellenes név nem fordul elő a miniszteri listán, noha n-m taga dhatjuk, hogy az iskoli ügyi tárca élére olyan erős nacionalista érzésű férfi került, kinek eddigi szlovenszkói szereplése csak a legkeserübb emlékeket ébreszti fel bennünk. De a németek főtörekvését Srobár közvetlen nem akadályozhatja, mert ismeretes, hogy a németek legfontosabb követelése gazdasági: a hadikölcsön-kérdés rendezése. A némötakn-k e fontos kérdésben elfoglalt álláspontjához Masaryk elnök pozsonyi nyilatkozata feltűnő közeledést mutat. Az elnök álláspontjának érvényrejutása miatt nem lehetett e kérdésben intranzigensnek ismert politikust állítani a pénzügyi tárca élére s azért egy hivatalnokminisztert neveztek ki oda. Ezt a német közgazdasági körök megnyugvással fogadták. A németek részére tehát uj kurzus vau keletkezőben, 1 galább úgy remélik, de mi, magyarok, mikor jutunk annyira, hogy legalább a reményt ugarát pillanthatnók meg sorsunk jobbrafordulásáaak ? Mi is kisebbség, mi is nemzetiség vagyunk, egyforma sors jutott osztályrészül német testvéreinkkel és legalább is olyan forrón óhajtjuk a mi jogaink elismerését is mint a németek. ifiMt! Az esztergomi főegyházmegye főpásztorától elszakított részén 330000 magyar katolikus lélek él, akik két és fél cv óta egy érseki helyettes lelki vezetése alatt állanak. Ez a gyenge és félénk örégur egyrészt koránál fogva, másrészt pedig azért, mert az egyházi vezetésben is teljesen a tót nacionalizmus befolyása alatt áll, nem alkalmas arra, hogy a háromszázezer katolikus hivő egyházi kormányzását ellássa. Eddigi intézkedései heves ellentmondásra találtak nemcsak a katolikus hivek, de a papság körében is, amely ma egyházjogilag még mindig az esztergomi érsek juriszdikciója alatt áll. Ennek az állapotnak a tükörképét adták az esperességi gyűlések határozatai, amelyek a helyzet tarthatatlanságára mutattak rá. A papság nem akart semmiféle változást a vezetésben, csak az érseki helyettes olyan kijelölését kivánta, aki magyar legyen és akihez az egyházmegye magyar hivei bizalommal fordulhassanak ügyeikben. Mert most, sajnos, ezek az ügyek vagy sehogy, vagy irtózatos késedelemmel nyernek eliníézést. Megható módon nyilatkozott meg ebben az ügyben az egész egyházmegye magyar papsága, mely Érsekújváron 1921. aug, 10-én gyűlést (artolt. Ezt a gyűlést az utolsó percben a nyitrai zsupán belilfotta ugyan s igv nem hozhatta meg határozatát, de a papság hangulatára jellemzően — imádság formájában — de mégis kifejezésre jutott az elfojtott fájdalom Az eucharisztikus értekezlet egyik szónoka, Tyukoss János pozsony-püspöki esperes mondott gyönyörű beszédet és ebben erről a kérdésről a következőket: „Nyilvános szükségünkben nyilvános imákhoz folyamodunk papok és hivek együtt, mert az egyház és az egyházmegye nem csak a papoké, hanem sokkal inkább a hiveké. Azokkal együtt fogadunk most akár nemzeti imádságul fájdalmas olvasókat az Oltáriszentséghez, hogy azok egyházunk fájdalmait tolmácsolják s azt a katolikus követelést, hogy az egész itteni mai kereszténységünk bölcsőjének a mai magyar és szlovák katholikusok hogy a lelki fej mellett olt volt a szív is, az egyházi kormány mellett egy központi kegyhely, kegyelem kincstára, ahonnan a keresztségeink, bérmálásaink, uíolsó keneteink. papszenteléseink számára a szentolajokat nyertük, a mig rendesen nyertük. Mindez hiányzik most; mint mikor az édes anyát még nem ugyan a temetőbe, de már kórházba vitték operáimra, amputalióra s a műtét esztendőkig tartja ott élet-halál közt. A mi egyházunkat ugyanis egyetemesnek, katolikusnak rendelte az isteni bölcsesség, büntetlenül sohsem vehetett «rajta erőszakot, szűkkeblű emberi bölcsesség. Mustárnak mondatott az, melyet csak saját életereje és életszükséglete fejleszthet, de külső erőltetés idomító nyeséseibe belepusztul Az a célunk és intenciónk, hogy itt is, a magyar részeken a nép véréből való papjaink és főpapjaink legyenek, tehát a magyar nép számára magyar helytartó legyen itt, de. püspöki charismákkal, hogy bérmálhasson, s magyar papokat nevelhessen, mivel hogy ezek épen' kihalásra lettek kárhoztatva. Döntő küzdelmeket vívnak fölöttünk, rólunk, nélkülünk, lehet-e közömbös ránk, mi lesz a sorsunk ? Sorsunkat csak Isten kezében látjuk biztonságban, s azért kell azt oda visszatennünk, mert sokan abból már is kiemelték azt, vagyis azt kell kiimádkoznunk, hogy ne mások akarata, hanem „fiat voluntas tua‘legyen meg a te akaratod! Ebben megnyugszunk, ennek fejet hajtunk!“ A papság után a katolikus hivek mozdulnak meg arra a hírre, hogy a nagyszombati érseki helyettesi állás helyett tót érsekséget szerveznének és erre Hlinka Andrást szemelik ki. Egy tót érsek magyar ^rseki helyettese felettese akaratának volna Megérkeztek az őszi újdonságok térti, női és gyermek Ugyanitt egy „balxaros“ és egy „Cilin- n]«iiln deres“ Singer-féle varrógép GluUU* Uagy választékban kaphatók FISCHER JENŰ cipőket*eakedésében Komárom Megye u. 16. (Zsupáni hivatallal szemben)
