Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-10-11 / 94-95. szám
legvidámabb hangul«'ban lelolyt banketten magyar ruhás leányok szolgállak föl és bankett alatt sok sok lelkes felköszöntö hangzott el, Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő magyar, Koczor Gyula németayelven köszöntötte föl a vendégeket, Patrel József (Kabzbád) Putinger Ferenc, Bobeck Emil Reichenbergből és még több német szenátor és képviselő mondott lelkes, gyújtó, szellemes felköszöntöt. Az utóbbi a magyar leányokat éltette. E^y-egy felköszöntő atán a lelkesedés leírhatatlan volt. Végűi a gömörmegyei Dudás bácsi, az egyik halászlé főzője, köszöntötte föl a vendégeket, akiknek nyárson sült hallal kedveskedett. A cigány közben húzta a német és magyar nótákat, majd asztalbontásra kerülvén a sor, táncraperdült az ifjúság. A tátiéból a német v ndégek is kivették a részüket és a csárdást olyan tűzzel járták, mintbacsak a magyar Alföldön ringott volna a bölcsőjük. A hangulat olyan lelkes, emelt deit volt, hogy mindenki sajnálta, hogy az indulás ideje «lérkezett. Meleg, szívélyes bucsuzás utáu távoztak el német testvéreink, akiaek itt tartózkodása szétszakithatatianuá tette közötíünk a barátságot és ez a nap éltünk alkonyáig visszatér szivünkbe egy szép, egy lélekemelő emlék képében. Rabindranath, a híres hindu költő, mint az egyik genfi lapból olvassuk, nemrég beutazta Nyugat-Európát: Angliát, Franciaországot, Németországot és Svájcot. Barátaival a következőkben közölte impreasióit. „Ázsiából jöttem — úgy mond — s el voltam rá készülve, hogy Európát könynyek közt, a bánat és nyomorúság pusztájában találom. Tíz millió ember elvesztése, kik bombák és gránátok áldozatai lettek, kik leszakad fcak családjuk kebléről és eltűntek a világ színpadjáról, minden érző szivü emberrel felteteleztette, hogy gyászrukás Európát talál, egy olyan Európát, hol még a gyermek ártatlan mosolya is érthetetlen könnyelműség jelévé alakult át. — D,* Európa nem könnyezi! Elvetette gyászruháját és a legbizarabb és a legragyogóbb piperékkel halmozta el magát. Férfiúi elfeledték már elhunyt testvéreiket és a legönzőbb módon iparkodnak a szokatlan s szabálytalan gazdasági életből hasznot huzni. Hát a nők ? Szép és értékes szövetekbe öltözködnek, majmolják az idegen divatokat, ellenségeik nyakába vetik magukat és a tánc fariájának hatalmába estek. — Tiz millió halott, akik ma már porrá lettek! Tálán ez a tiz millió volt Európa egyedüli okos, komoly n4pe ? S csak a személyi nyereség szomjtói elkábultak és az egoista élvezeteknek óvakodás nélkül hódolók élték túl őket? Avagy az az Európa, mely felszabadult őrületében saját koporsója körül táncol, esze-veszett házzá lett-e, melynek lakói bezáratást és megkötözfcetést érdemelnének ?“ A szerencsétlen Európa még mindig nem akar észre térni, nem veszi észre tenger baját. A naponkénti erkölcsi sulyvesztés, a lesorvadt tagok, az amputált nemzetek kétségtelen kór csalhatatlan jelei. Da ezeket nem tudja megismerni, bár előtte feküsznek az aggasztó bulletinek, vágyba igen, nem tud bajára orvosságot találni. Addig nem is fog tudni találni, mig delirálva saját koporsója körül táncol s az általános bajok fölött szemet hunyva minden erejét egy mesterségesen létre hozott békének erőszakos keresztülvitelére fordítja. A hindu költő frappáns megállapításai kigyógyithatnák betegségéből annak az eszeveszett háznak a lakóit. Itt egy cikkünket a cenzúra toroké, Városi közgyűlés. — 1921 október 10 — Végre valahára sikerült a Zsupánt rábírni arra, hogy a városi közgyűlést összehívja. Ez elé tudvalevőleg több akadály merült fel éppen a zsupán részéről, akinek a zsidópárti városi bizottsági tagok nem feleltek meg és kicserélte őket, majd pedig sikerült neki egyezséget létesíteni a szocialista és kommunista pártok között közös lista benyújtására és igy ezt a pártot is kicserélte a városi bizottságban. Azt is tudjuk, miért. Az uj bizottság hétfőn délután ült először össze. A jobboldali asztalnál a szociáldemokrata párt képviselői, utánuk a csehszlovák pártok, végén a kommunista párti bizottsági tagok foglalják el és melléjük ülnek az uj zsidópárti képviselők is. * Az ui pártokban Hacker Richárd a vezérszónok, a kommunistáké Steiner Gábor. Nagyobb emóciók nincsenek, csak az elmaradhatian interpelláció özön, melyben még a póttagok sorából is résztvesz egy újdonsült városatya-jelölt, bár ehhez nincsen joga. Az interpellációkra nem válaszol a polgármester, hiszen akkor a tárgysorra nem is kerülhetett volna a sor. Majd a következő közgyűlésen. Majd a zsupán válaszait olvasta fel az elnöklő Moravek tanácsos. A zsupán a szokolók talpa ügyében nem ad választ, mig a parlamenti interpelláció elintézve nincsen. Az Urnapi körmenet megakadályozása és a vallás szabad gyakorlata megháboritása ügyében kijelenti, hogy ez „politikai" jellegű tüntetés volt és ezt a jövőben is megakadályozza. Küiömben tiszteli a vallásszabadságot. A bírósági kilakoltatás ügyében pedig kijelentette, hogy tévedett és a bíróság hatáskörét tiszteli. A közgyűlés tudomásul vette a válaszokat. A közvélemény azonban nein veszi egyiket sem tudomásul, mert ezek nem válaszok. Az uj törvényhatóság. Egy kis kavarodás támadt az uj bizottsági tagok kinevezése körül. Egy titkos paktum körvonalai bukkantak ki a homályból, melyet a zsupán tudtával a szocialista párt és a kommunista párt kötöttek. Ezek a pártok megegyeztek a 12 bizottsági helyre és azt testvériesen megfelezték. Egy bizottsági tag, Tarcsi Sámuel azonban a kinevezést megköszönte és ennek a helye az első póttaggal lett volna betöltendő. Ez ellen a kommunista párt nevében Szabó Gyula tiltakozott, a szociálista párt némán hallgatott, még Hacker Richárd sem találta meg szavait. A tanácshoz intézett értesítésében a zsupán csupán szocialista párti kinevezésekről beszél, más iratot küldött a szociáldemokrata párthoz .és nujs iratot a kommunista párthoz, akiket „a munkásság többi képviselői“ néven irt körül, holott a kommunista párt ragaszkodik párt voltához. Mivel azonban azon bizonyos minisztériumi rendelkezés szerint a zsupánnak csak az 1920. évi választásokban résztvett politikai pártok számaránya szerint lenne szabad kinevezéseket eszközölnie, ebben pedig kommunista párt tudvalévőén nem szerepelt, e rendelkezést akarta a zsupán megkerülni, azonban az első lépésnél máris belebotlott. Ezt az ügyet majd eligazitják a két párt között a zsupáni hivatalban. A kommunisták beadványa. A szeptember végén megtartott kommunista népgyülés, melyen mintegy százan vettek részt, kemény pontokat fogalmazott határozatában, amelyet a polgármesterrel közöltek. A népgyülés bizalmatlanságát fejezi ki a közgyűléssel szemben és azt szétkergetni kívánja, (utóbb azonban mégis belement a párt ebbe a társaságba. Szerk.) bizalmatlan a tanáccsal szemben, a polgármesterrel, zsupánnal és a kormánnyal szemben az élelmezési politikáért és az áruuzsoráért. Követeli a lakások és élelmiszerek rekvirálását, a tőkéseknek építésre való kötelezését a munkanélküliek részére, szóval a magántulajdon elvének szögreakasztását. A tanács napirendre térést javasolt, mivel a kommunista pártnak a törvényhatóságban módja van ezen kérdéseket tárgyálni. Hacker Richárd a politikai kérdéseket kikapcsolni kívánja, mert a városi törvényhatóság nem politizálhat. Dr. Alapi Gyula konstatálja, hogy a törvényhatóság igenis politikai testület és kívánja a politikai kérdések tárgyalását is, mert ez a közigazgatási bizottságnak törvényen alapuló joga, ez a törvény pedig életben van. A szavazásnál a szavazatok egyenlően (15—15) oszlottak meg, de az elnök nem döntött. A polgármester indítványa szerint a legközelebbi közgyűlés foglalkozik a határozati javaslattal. A kikötő ügyet és a fatelepek bérbeadását leveszik a napirendről. Hacker Richárd tesz indítványt a szocialista és kommunista párt nevében, hogy a kikötő ügyet az uj bizottság is tárgyalhassa, kéri azt a pénzügyi bizottságnak kiosztani. Ehhez a törvényhatósági közgyűlés hozzájárult. Előadói jelentések. A városi tiszti főorvos, a tanfelügyelő, pénzügyigazgató, államügyész és az államépitészeti hivatal tették meg havi jelentéseiket és csak a pénzügyigazgató jelentésénél támadt vita, aki azt állítja, hogy a város 2 millió korona adóhátralékban van, ennek behajtására állami végrehajtót küld ki a városhoz. Dr. Szijj polgármester válaszol az előadásra és konstatálja, hogy nem a behajtásban van a hiba, hanem a közönség zsebében, amely üres. A pénzügyigazgatótól nem végrehajtót kér, hanem olyan személyzetet, amely az adókat előírja és az adószámlákat lezárja. Alkalmazottak beszerzési segélye. A városi alkalmazottaknak október hóra rendkívüli beszerzési segélyt szavazott meg a közgyűlés, de erre más fedezetet, mint kölcsönt kijelölni nem tudott. Az egyesületi alapszabályok. A zsupán a minisztériúmnak egy törvénybe ütköző rendeletének végrehajtására utasította a helyi rendőrséget. Elrendeli, hogy az egyesületi alapszabályok ezentúl öt példányban csehszlovák nyelven adandók be. A komáromi összes egyesületek állást foglaltak az ellen és tiltakozásukat a nyelvtörvényre alapítják, mely kifejezetten elrendeli, hogy a hatóságok kötelesek elfogadni a kisebbségek nyelvén a beadványokat és ezeket a kisebbségek nyelvén is elintézni. Ez alapon a törvényhatósági bizottság panasszal fordul a közigazgatási bírósághoz és kéri a kormányrendelet megsemmisítését. A többi ügyek. Majd a többi kisebb jelentőségű ügy került tárgyalásra, kérvények, Rovács Albin főlevéltárnos és Kiss Zsigmond Írnok nyugdíjazása, a tanító választás és községi kötelékbe leendő felvételek, melyeknek elintézése után este 7 órakor ért véget a közgyűlés. A Jánosik olvasmány hatása. Az elemi iskolai tankönyv olyan, mint a kalendeárium; az egyszerű családoknak téli mindenesti barátja. Éppen ezért a legnagyobb gonddal szerkesztendők. Azok az olvasmányok, melyek ezekben vannak, sokkal maradandóbb hatásúak, mint a legjelesebb Íróknak a legelterjedtebb folyóiratokban megjelent müvei, melyeket legtöbbnyire csak egyszer és talán futólag olvasnak el a müveitek. Rengeteg panasz volt már olvasható és hallható a szlovenszkói tanügyi és nemzetmüvelődésügyi minisztériumnak a magyar nyelvű, íankönyvbizoltsága által kötelezően elrendelt tankönyvei ellen. Raktáron tartok; saját gyártmányú, többféle méretű cement- kutgyürüket, cement-«söveket, színes és egyszerű cement-lapokat. s| Alapítva 1983-bao. Komárom, Gazda-utca 23. (Víztorony mellett.) Mapitva 1900 ban. Elvállalok mindennemű építési munkákat, u. m.: csatornázást, hidmunkálatokat, magas és mély építkezést, cement-jászol, fürdőszobák és konyhák padlóburkolását, betonirozást, terrazzo- és velencei mozaik-burkolást helyben és vidéken a legolcsóbb árak mellett. — Szives pártfogást kér Polvar János, beton-mester. Raktáron tartok: tetőfedő-cserepet, sírköveket, sikereteket, mükő-lépcsőket, valamint butor- és kávéházi már-, vány-lapokat stb.
