Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-27 / 89. szám
Äög?w©nk«tfe«f3k éwfolymm* 88* sásám. Keddi« 1323. szeptember 27. —nrnmmm. - ... »'*■■■■■■ ■ ' ~~U LATOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY ar c«ehHixi«yáb értékben : Helybe« és vidékre postai szétküldéssel: í%és* évre 80 ft, félérre 40 K, negyedévre 20 lí. Egy«« ssám ara: 80 fiSíér. OLITIKAI TL,-A. P. ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAfyWYAY JÓZSEF dr. Szerkesztősé^; és kiadóhivatal: Nátíor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küidoadák. Kéziratokat nem adunk vissza. ßiesiolenik hetenkint háretnszor: keiden, csütörtökön és szombaton. Láziíás folyik itt a hatóságok ellen, a polgárság ellen A kommunista párt által szombaton rendezett népgyülésről leszen szó, melyet a zsupán csak azzal engedélyezett, hogy ott politikáról nem lehet szó. Megható ez a naivitás a kommunisták elien, akik tudvalevőleg ártatlan báránykák, —‘értjük ezen főieg a vezetőket, akik nem tudjuk honnan szakadtak ide, akiket nem ismerünk és akikben éppen ezért a legnagyobb óvatossággal igyekezünk a politikusból kihámozni az embert. A szombati népgyülés, bár azt zárt helyen tartották és a rendőrhatóság képviselője teljesen megállapifja azt, hogy ez a népgyülés és a következő népgyülések a tömeg szenvedélyét igyekeznek fölkelteni és erre a drágaságot használják föl eszközül, amiért a helyi hatóságok éppen olyan felelősek, mint a kommunista vezetők. Arcátlan hazugság például az a beállítás, hogy itt a hatóság nem tesz semmit a drágaság ellen. A kenyér és liszt ára nem a hatóságtól függ, ezt a kommunista vezér is jól tudja, de beállítja ezt a kérdést ugv, hogy a hatóság az oka annak, hogy az olcsó liszt még mindig nem érkezett el Komáromba, holott azt csakis az Országos Gazdasági Hivatal ulalhalja ki. Tudatosan perfid beállítása a népgyülés szónokának az is, hogy a kikötő ügyét a város huzza és halasztja. Április óta minden gyűlésen azt jelenti ki a város képviselete, ugyanezt hangoztatja Prágában a kormány elölt, hogy a város a kikötő építés haladéktalan megkezdését kívánja és ez elé akadályt nem gördít. Ezt igen jól tudja a kommunista szónok is, de azért a városi hatóságot és a városi törvényhatósági bizottságot állítja oda bűnbaknak a kikötő ügyében. Mert ez a bizottság érzi a felelősség súlyát magának a város törzsvagyonának olcsó áron való elherdálása körül és a közönség érdekeit akarja képviselni. Itt úgy látjuk, agitáció folyik a város képviselete ellen és titkos erők igyekeznek kavarodást előidézni, hogy megzavarják azok munkáját, akik a város vagyonát nem nézik Gsáky szalmájának. Ezektől a szocialista-kommunista ele , mektői egyet kell megkérdeznünk: ha a város csakugyan ingyen vagy félig ingyen, mint az á lám kívánja, odaadná a kikötő telkeket és ha az épités mégsem kezdó'd nék meg, mert tudnunk kell, hogy az állam súlyos pénzügyi helyzetben van, vájjon a munkanélküli munkásság miből fog akkor keresni? Avagy ha erre a munkára munkásokat fognak ide importálni? És az itteni munkások kiszorulnak ebből a munkából, feltéve mindig, hogy ez a muuka csakugyan megindul? És azután végül, ha ez a kikötő ingyen vagy félig ingyen az állam tulajdonába megy át, a tönk szélén álló városéból a hatalmas állam tu'ajdonába és ez a kikötő munkálat befejezést nyer, mert örökké ez a munka sem tart, mijét kívánnák eladatni akkor a városnak ezek az uszító elemek ? Gonosz és romboló munka folyik itten. Szabad és büntetlen izgatás a magántulajdon ellen, a becsületes és tisztességes polgári munka és annak eredményei ellen. Már pedig az állam léte ezeken alapszik. Az államot ezeknek a polgároknak a munkája és adógarasai tartják fenn. Ennek ellenére ismét halljuk a proletárdiktatúra ismeretes jelszavait: a kétszobán felül levő lakrészek tefoglalásáról, a háztartások készleteinek elkobzásáról, hogy mindenkinek csak egy heti élelmikészlete lehessen és más, a tömegek felbujtására igen alkalmas témákról. Hova akarják a felbujtott tömeget vezetni? Nein volt elég az Ipartestület helyiségének összerombolása a múlt évben? Megint újabb ilyen dicsőségre vágynak a vezetők? Arra izgatják a jegy lebélyegzésre felálló tömeget, hogy zajongjon és tüntessen. Ki ellen? A város ellen, mely élelmi cikkeket többé nem'adhat, mivel a szabad kereskedelem helyre állott? Minden szombaton népgyülés lesz, jelenti be a szónok. Helyes. Izgassanak minden szombaton a tulajdon és a fennálló társadalmi rend ellen De a felelősség is kizárólag arra a hatóságra hárul minden következményért, amely ezeket a lazításokat eltűri A hatóságoknak tudvalevőleg a rend fen tartása a kötelessége. A drágaság és a munkanélküliség nagy katasztrófát jelentenek, de ez közös baja mindenkinek. A hatóság kötelessége volna e katasztrófa súlyos következményeit elhárítani. = Közvetlen tárgyalások a nyugatmagyarorszávp kérdésben. Hétfőn, e hó 26 an dóeiótt dr. Berns küiüaymiuiszter Brüanbeo Banífy Miklós gróf magyar külügyminiszterrel tanácskozást folytalott a nyugatmagyarországi kérdésben. Megbízható forrás szerint Sopront és kilenc községet visszakap Magyarország. = Benes sem tartja tökéletesnek a békeszerződést. A Revue de Génévé Benesnek egy hosszú cikkét hozza Európa jövőjéről. A külügyminiszter a békeszerződeseket, a háború aktiv tételeinek tekinti ugyan, de elismeri, hogy a békeszerződések igen sok hibát és igazságtalanságot tartalmaznak, amelyeket épen ő ismer legjobban, miután azok kidolgozásánál részt ve‘t, miután bepillantott az alkalmazott módszerekbe. Benes szerint is tehát igen sok hiba terheli a szerződéseket, amelyeket revízió utján ki lehetne küszöbölni. Mi sem természetesebb azonban, hogy Benes a revízióról mit sem akar tudni. Azon érvek azonban, amelyeket a -revízióval szemben felhoz, igen erőtlenek. „Ismét végtelen tárgyalásokat vegyünk-e fel és ezáltal ismét káoszba sodorjuk a világot ? A revisióra gcndolunk-e, mikor a „revisió“ szava egymagában minden szenvedést, minden panaszt, minden ellenségeskedést és a nemzetek! osztályok és az egyének önző kívánságait ismét felszabadítja“. Miután ily röviden elintézte a revisió kérdését, a maga felfogását szögezi le, amely szerint a tökéletlen müvet tökéletesbiteni kell. Ahol a ház alapja rossz, minden tökéletesbités, minden toldozgatás csak ideig-óráig segíthet. (ESŐ.) — Az állam nemzetiségi jellege. Dr. Lederer Ede a „Cas“-ban Zuleger szenátor ismert beszédével összefüggésben kijelenti, hogy ez az állam, ame’yben a lakosság több mint egyharmada nem csehszlovák, nem nemzeti, hanem nemzetiségi állam. Ebből a tényből azt a következtetést vonja le, hogy a cseh-német kiegyezést nyélbe kell ütni. A megegyezés egyik főoka a csehek tüntető magatartása. A szokolünnepségek, az utcatábla-politika, cseh étlapok kikényszerítése nem sok előnyt fog nekünk biztosítani a külfölddel szemben sem. A mi viselkedésünk nemcsak provincializmus — mint Benes jellemezte —, de tapintatlanság. A „Cas“ ezen cikkhez azon szerkesztői megjegyzést fűzi, hogy a nemzeti és nemzetiségi állam megkülönböztetése csak elméleti értékű. Közjogi „kiégyezés“-ről németek és csehek között szó sem lehet, a németeknek föl kell hagyniok az önrendelkezés1 jog jelszavával, amely náluk az irredentát takarja. (ESŐ) Megérkeztek az őszi újdonságok térti, női és gyermek pp Nagy választékban kaphatók FISCHER JENÓ cipőkereskedésében Komárom Megye u. 16. (Zsupáni hivatallal szemben)
