Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-27 / 89. szám
2. o!da’. „Komáromi Lapok 1921 szeptember 27. = Masaryk elnök Szlovenszkó és Ruszinszkó közigazgatásáról. Masaryk einök szlovenszkói és rusziuszkói látogató útja befajezéeével levelet intézett Cerny miniszterelnökhöz melyben megköszöni a miniszterelnöknek a fáradságát, mellyel az elnök utazását intézte. Az elnök levelében megjegyezte, hogy azon országokban, melyeket most meglátogatott, a közigazgatás jobb, ahogy azt sokszor gondolják és — írja — várakozásom valóra vált. Én ezentúl többször megfogom látogatni a köztársaság még oly messze fekvő területeit is és egyes problémákkal behatóan fogok foglalkozni. UU zásommal és annak eredményével nagyon megvagyok elégedve. = Amerika ratifikálja a külőnbókeszerződéseket. A senátus külügyi bizottságának ülése után Lodge, a bizottság elnöke fölkereste Hughes államtitkárt, hogy közölje vele, miszerint a Magyarországgal, Németországgal és Ausztriával kötött békeszerződések ratifikálása biztositva van. A szerződések ellen egyedül egyetlen bizottsági tag szavazott. A kormány kijelentette, hogy az amerikai csapatokat azonnal vissza rendelik a megszállott területről, mihnlyt Németországgal kicserélik a íatifikálási jegyzékeket. MénysiiÉtíilí és az illik. — A pozsonyi kér. szocialisták memoranduma. — A magyarság sérelmei — Ez igy nem mehet tovább! — A trianoni békében biztosított jogokat meg kell adni! A pozsonyi keresztényszocialista párt a következő határozatot hozta: A párt a köztársasági elnök látogatása alkalmával megtartandó városi diszgyülésen részt vesz s az elnöknek memorandomot ad át. Az átadás után a párt tagjai a tanácskozásról együttesen távoznak. Az átadott memorandum szövege a következő: Elnök ur! A köztársaság jelszava: Az igazság győz ! Ezen jelszónak diadalra jutása elnök ur hatalmába áll. Az utolsó órában a párt teljes bizalommal fordul önhöz. Elnök ur! Amit mi a mai kormány regimeje alatt a hatóságoktól láttunk, csak igazságtalanság volt. Az 'Utolsó időben a pozsonyi magyar jogi fakultásnak átvétele alkalmával kijelentették hogy: A hatalom a jogon felül áll. A köztársaság saját legfontosabb érrekében e tekintetben is feltétlenül változást kell előidézni, mert az elégedetlenség napról napra fenyegetően nő. Pozsonyban a kormány rendeletére a közigazgatás szlovák, holott alig egy negyede a lakosságnak érti ezt a nyelvet. A memorandum rámutat arra, hogy 52 éven keresztül a közigazgatás nyelve Pozsonyban magyar-német volt. A kormány 30 hónap alatt a Tótföld magyar-német fővárosát el akarta szlávositani. Az ilyen eljárás feltétlenül rossz vért szül. Az iskolakérdésben a memorandum rámutat a bezárt magyar és német iskolákra. A színház kérdésében szintén panasz merül fel a magyarság és németség háttérbe szorítása ellen. A memorandumban arról is panasz van, hogy az 1919. évtől itt letelepedett bankfiókok sem az államnak, sem a községnek adót nem fizettek, mert a pénzügyigazgató vonakodik saját nemzetebelieit megadóztatni. Negyven utcanév lett megváltoztatva, dacára annak, hogy egyiknek sem volt olyan neve, amely a Habsburgokra vonatkozott volna, vagy az antáut érzékenységét sértette volna. A memorandumban a párt annak a reménynek ad kifejezést, hogy a városi választásokat hamarosan kiírják, majd igy zárul: Igazság! így ez nem mehet tovább. Ha a köztársaság fejlődését akarjuk biztosítani, úgy a kisebbségek részére a trianoni békeszerződésben biztosított összes jogokat meg kell adni. Esküdtszéki tárgyalás. — Felmentett apagyilkos. — A komáromi törvényszék esküdtbirósága> folytatólagosan tartott tárgyalásai soráu sz iptem bér 23 án, a felmenő ágbeli rokonon elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolt Balázs Ferenc elleni bűnügyet tárgyalta. Az esküdtszék megalakulása után a tárgyalást vezető bíró felszólítására az alig 19 éves vádlott, Balázs Ferenc részletesen elmondja, hogy édesapja állandóan részeg volt, ittas állapotában mindig ígérgette, hogy úgy öt, mint. édesanyját, egy éjjelen el fogja pusztítani. Félelmükben már korábban szétváltak apjuk háztartásából és külön éltek. Folyó évi április 10-én részegen jött haza Gúta-Pacsérnkon levő házába. Az összeférhetetlen természetű ember, az,italtól feihevitve ismét zsörtölődni és szidni kezdte családját. Majd a nagy fejszét felkapta és fiát, ki csitfitani igyekezett édesapját, agyon akarta ütDi. De a fiú a többszöri ütések elől kitért. Eközben az édesanyja a konyhából kilépett, apja észrevette, feléje ment az ütésre tartott fejszével, — a fin anyja védelmére sietett s a nála levő kapával az apja ütésre emelt fejszéjét ki akarta ütni annak kezéből, d> oly szerencsetleoül sújtott le vele, hogy ütése az apját érte, ki pór óra múlva meghalt. A fia elmondta még, hogy csak anyját, valamint magát, akarta megmenteni az agyouütéstől, apjat bántani nem akarta. Azután a kihallgatott tanuk egyértelmű vallomásából a bíróság megállapította, hogy Balázs Pál részeges, zsörtölődő természetű ember volt, ki a családjával rossz viszonyban élt, folyton ütötte őket. Dr. Gyuriss Alajos államügyész kérte a vádlott szigorú megbüntetését, majd dr. Weisz Miksa ügyvéd — Balázs Ferenc védője, — felmentést kert védence számára a jogos önvédelem alapján. Az esküdtszék a feltett kérdésekre adott válasz szerint, vádlott bűnösségét, de egyúttal a jogos védelmet is megállapította, — mely alapján a bíróság Balázs Ferenc vádlottat felmentette és azonnali szabadlábra helyezését rendelte el. Az államügyész az ítélet ellen feíebbezést jelentett be. Kétnapos tárgyalás után f. hó 26 an hozta meg a helybeli törvényszék esküdtbirósága a szándékos emberölés bűntettével vádolt szabadlábon levő Jakab Gyula és Jakab András elleni büopOrében az Ítéletet. A törvényes keretek közt megtartott esküdtszék megalakulása után a tárgyalást vezető dr. Gefferth Elek Ítélőtáblái biró felszólítására vádlottak egyenként előadták, hogy az eset cseresznye lopás közben részletesen a következőleg történt. Még 1920. évben cseresznye érés idején a perbetei szőllőhegyben vádlottak tulajdonát képező szőilőben, a vádlotttulajdonos kintlevő gyermekeit hazakergették a cseresznyelopók, kik odahaza sírva panaszolták ezt bátyjuknak. Erre a hírre bátyjuk a szomszédból egy revolvert kért kölcsön, magához véve elindult a szőliőhegy felé. A cseresznyefa körül 3 embert látott. Amint odaért felszólította őket, két riasztó lövést adott le pisztolyából. A tolvajok erre szaladni kezdtek. A fiú utánnuk futott. Az egyiket id. Stefankovics Ferencet el is érte, de megbotlott, elesett, amit a cseresznye tolvaj kihasználva torkon ragadta, mire Jakab Gyula a revolvert elsütötte s később megállapították, hogy a meglőtt ember id. Stefankovics Ferenc, kit a lövés halálosan megsebzett, bele is halt sebébe. Hogy az édes apa Jakab András fiát biztatta volna a gyilkosság elkövetésére, azt a főtárgyaláson kihallgatott tanuk egyike sem bizonyította. A közvádló dr. Molnár Jenő a vádlottak súlyos megbüntetését kérte, — mig dr. Kamrás József jogi érveiben, gazdag meggyőző beszéde mellett igyekezett kimutatni védencei ártatlanságát, de különösen a jogos védelem igazolását. Ezután meghozták az ítéletet, mely szerint Jakab Andrást a felbujtás vádja alól felmentette, — de Jakab Gyulára nézve uj főtárgyalás megtartását rendelte el a biróság, az esküdtek zavaros felelete folytán. Az Ítélet jogerős (k. b.) A nyugdíjtörvény végrehajtása. A f. évi augusztus 25-én kelt 298. száma kormányrendelet az összes állami nyugdíjas tisztviselők és alkalmazottak illetményeit rendezi, mig a felekezeti iskolák tanerőinek illetményeiről nem intézkedik. [. A: I. fejezet szerint mindazon egyének, akik 1919 augusztus 31-ike előtt vonultak nyugalomba, illetőleg az ezeu határpont előtt elhunyt állami tisztviselők és alkalmazottak nyugdijiiletménye 80% at emeltetik fel oly értelemben azonban, bogy a legkisebb nyugdíj 1000 K., a legkisebb özvegyi nyugdíj 700 K-L tesz ki évente. Teljesen árvák 350 K., atyátian árvák évi 140 K. ellatmanybau részesülnek. A gyermeket 21 éves életkorukig, kivételes esetekben, ha tanúimanyaikat folytatják, 24 éves korukig részesülhetnek az ellátmányban, ha különben ellátatlanok. A felemelt nyugdíjból semmiféle havi levouas nem eszközölhető ; az eddig levonásba hozott IV. o. kereseti adó, betegápolás! pótado, uyugtibéiyegilleték azonban már nem téríttetik vissza. Azon nyugdíjasok, akiknek felemelt nyugdija a 2000 K at nem haladja meg, 1919. évi szeptember 1-töl kezdődőieg ovi 936 K segilyt kapnak. 2000—17200 K nyugdíjjal bíró egyenek évi segélye 984 K. A nyugdíjas özvegyek segélye a következő : 1000 K felemelt nyugdíjig évi 612 K ÍOUO—2000 K féléméit nyug.-ual évi 756 K 2000—6000 K » » » 900 K Nyugdíjas segedlisztviselők és szo'gák 564 kor. segélyben részesülnek. Teljes arva gyermekek segelye 468 kor.-t. atyatlan gyermekek segalye pedig 288 kor.-t tesz ki eveute. Az 1918. évi március 2Ö-au kelt 1250. sz. magyar miniszteri rendelet értelmében ioiyositoit iiadisegeiyek s a cieii-szlovák kormány 1919. évi 454. oZ. rendeleté szenmi rendkívü l dragtsagl pótlék fizetése 1919 szept. 1-vei szüutetteLik be. Ezen határidőn túl kifizetett segélyek levouasba hozandók. Ugyancsak levonatnak a jelen nyugdíjemelésre kiutalt előlegek, továbbá valamennyi a köztársaság altat el nem ismeri, dé a cseh-szlovak hatóságok áltál kifizetett összegek; így a Károlyi-kormány által kiutalt segeiyek. A fentiekben ismertetett nyugdijilletménvek 1920 december 31 lg fizetendőit ki. Ezen időtől kezdve ismét előleg alakjaban kapjak a nyugdijatok felemelt illetmenyentet mindaddig, amíg az 1921. évi 99. sz. törvény kiadandó végrehajtási reude.eLe értelineoeu vegleg nem rendeztetik majd a nyugdíj kérd is. II. Az összes többi 1918 szeptember 30-a és 1919 julius 3l-e közölt nyugdíjazott tisztviselő és özvegy eddigi magyar törvények szerinti illetményéhez a nyugdíjazás napjától 1919 augusztus 31 ig a következő dijak fizetendők ki : Akiknek évi fizetése 1600—2200 K-t tett ki, havi segélyük 50 K; anikuek évi fizetése 2200—2800 K-t tett ki, havi segélyük 66 K; akiknek évi fizetése 2800—3600 K-t tett ki, havi segélyük 80 K. III. 1919 szept. 1. és 1920 ápr. 30 a között nyugdíjazott állami tisztviselők özvegyei Ó3 gyermekei ugyauoiyan nyugdíjban részesülnek, mint az I. alatt felsoroltak. A nyugdíjazás feltétele azonban az, hogy a nyugdíjazás a magyar törvények által megengedett okokból történt. A többi nyugdíjas (tehát az u. n. átvett és nyugdíjazott egyének) illetményei továbbra is az 1918 október 28-án érvényben levő magyar törvények szerint fizettetnek. SPITZER SÁNDOR könyvnyomdája, könyv-, papír-, írószer- és zeneműkereskedése, könyvkötészete Komárom, Nádor-utca 29. az. Telefon 80. Elvállal báli, esketési, eljegyzési meghívókat, ügyvédi, községi nyomtatványokat, folyóiratok, lapok készítését. Kötészetében a könyvek legmodernebb bekötését és koszoruszalag tüzarany-nyomását. Cigaretta hüvely nagy raktára. Átvesz az összes bel- és külföldi lapok részére hirdetéseket eredeti áron. ÖKÄTlSLItm LENflU-UTCfl 33. Művészies mozireklám képek, klisék gyári árban.
