Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-22 / 86-87. szám
2 oldal. «Komáromi Lapok« 1921. szeptember 22. jelleme szolgáltatta az acélosan erős biztos alapot. Áldásos működésének nemes rugóját sokat szenvedett szülőföldjéhez, Komáromhoz való forró és törhetetlen szeretete adta meg, melyért dolgozni, harcolni mindenkor készen állott, s melyre egész életében csak becsületet és dicsőséget árasztott. Ez a kiolthatatlan szeretet vezette mindama társadalmi, városi akciókban, melyek legtöbbjét ő maga kezdeményezte, s melyekért azok sikeres befejezéséig minden erejével, minden tudásával, szóval és írással fáradozott. Hosszú pályája alatt sok szép álma, melyet szülővárosának ujjáteremtéséről szőtt, testet öltött, hirdetve a kitartó komoly munka sikerét. Az Erzsébet-hid létesítésétől kezdve, valamennyi közalkolás létrehozásában hathatósan közreműködött és feledhetetlen emléket állított magának a város és vármegye közgazdasági életének fejlesztése terén is, a három évtizeden át az ő bölcs vezetése alatt álló pénzintézet megerősítésével és naggyá tételével. Három ciklusban képviselte Komáromot az országgyűlésen s mint a volt szabadelvű párt egyik értékes tagja, főképen a közoktatás ügyeiben tett fényes szolgálatokat hazájának és szülővárosának. Tisza Istvánnak mindvégig hive maradt, kinek fenkölt szelleme hatotta át közéleti működésében is tetteit. Mint e lapoknak érdemes megalapítója és utolsó napjáig szellemi vezetője, lelkesedő szeretettel megirt cikkei ezreivel szolgálta mindazon ügyeket, melyek megoldása imádott szülőföldjének boldogságát előmozdította. Magyarország kegyetlen feldarabolása vérző sebet ütött lelkében, de a sajgó seb alatt szive dobogásából megértette, hogy micsoda szent kötelesség várakozik reá. A szenvedések uj hazájában magasztos feladatot szabott eléje a Végzet az ilt élő, magyarságnak a békeszerződésekben biztosított u. n. kisebbségi jogok érvényesítésére nézve. Korát és gyengélkedő testi állapotát megcáfoló fiatalos lelkesedéssel, s faja iránt érzett ösztönösen szívós szeretettel fogott munkához, — neip riadva vissza azoktól a sokszor leküzdhetetlennek hitt nehézségektől sem, melyek egy igaz ügy útjába állottak. Nagy reményekkel tekintett feléje az egész magyarság, melynek igazsága feltámadásában rendületlen hittel bízott. A halál könyörtelen volt hozzánk. A munka kezdetén elragadta a küzdők sorából a vezért és ez ősi föld magyarjainak könny tolul szemébe, hogy megsirassa felejthetetlen vezérét s vele együtt saját fájdalmas sorsát. A veszteség, mit halálával szenvedtünk, megmérhetetlen. A vezér helye üres marad, őt pótolni alig lehet. Annál súlyosabb a gyász, s ha könnyeink fátyolán át odaszegeződik tekintetünk arra a sírra, mely az ő drága porait takarja, elszoruló szívvel, félve gondolunk végzetes sorsunkra, mely e nehéz időkben mind reménytelenebbnek látszik. De nekünk még sem szabad elcsüggednünk. Ránk kötelesség vár, egy szent kötelesség: betetőzni azt a nagy művet, melyet Tuba János kezdett meg az itt élő magyarságért. A nagy halott életének fényes példája ragyogjon előttünk s kölcsönözzön erőt megpróbáltatásainkban. Nem mindent rejt a református temetőkert frissen hántolt sirja, csak mi földi volt Benne, ölelte kebelére. Nemes lelke itt lebeg felettünk, szelleme itt él közöttünk, a magyarság között, mely vezérének ragyogó emlékét örök időkre szivébe zárta. Szivébe zárta, hogy halhatatlanná, örökéletüvé tegye őt, kit enyésző porában is hálás szívvel áld minden magyar! Tuba János élete.- 1855-1921. — Ifjúsága. Tuba János, a magyarság nagy halottja, Komáromban született 1855 december 6 án Tuba Sámuel és Salamon Zsuzsanna szülőktől, kik gondos nevelésben részesítették, elemi isko Iáit a helyi református iskolában, a Kollégium ban végezte, gimnáziumi tanulmányait ugyancsak Komáromban kezdte meg, hol Vagncs Cézár, Lóskay Jeromos, Lóskay Piacid, Sashegyi D János voltak tanárai. A jeles készültségü ifjú 1869 ben a pápai Kollégiumba ment tanulmányait folytatni, ahol a kiiüuő Bocsor István, Vály Ferenc voltak tanárai. Mint kálvinista diák, a Kollégiumban divó legációk révén megfordu t messze vidékeken és szélesítette látókörét. Ni olcadik osztályos korában már prédikál és jeles szónoki készséget árul el. Ezért szülei papot akarnak belőle nevelni. Az ifjú ember azonban jogásznak készül és elindul egyedül, a maga erejéből az életnek. Kiválik társai közül és élénk szerepet visz az ifjúság életében. Az önképzőkörben egyik sikert a másikra aratja. Pályadijakat nyert, dolgozatai bekerüllek az „Érdemköuyv‘'-be, verseit, tárcáit a „Pápai Lapok*-ban olvassák és igy vezető szerephez jut. A daliás, szép ifjú a férfikor küszöbén áll, a bohém élet vig és erőfényes napjait éli. Mint jogász, színésznek áll és Veszprémben fel is lép kisebb szerepekben Komáromi név alatt. De az önképzőkörben elnyert palyadijak elfogynak és idejekorán búcsút mond a világot jelentő desz kaknak. Leteszi kitűnő sikerrel jogi vizsgáit és Komáromba jön, szülővárosába , A hivatali pályán. Komárom városánál nyer alkalmazási, az aljegyzői hivatalnál kezdi meg pályafutását 1878 baD, hol Kiss Ernő örökébe hpett és amelyért akkor évente kerekszáraban 600 forintot fizettek. Erre az időre esik (1876) boldog házassága Pápán, hol Takacs Ilona urhö-ggyel kötött frigyet. Az ifjú tisztviselő csakhamar tényezője lesz a városi közéletnek. Éles esze, szorgalma, nagy áttekintése a hivatali életben csakhamar kivételes szerepet biztosítanak a részére. Hamar emelkedik a főjegyzői tisztségre (1884), melyre Kacz Lajos után lép. A jeles elődnek méltó utódává válik. Komárom közélete ebben az időben kezd emelkedni. Társas élete lendületet mutat, egyesületek keletkeznek, lapok indulnak meg és virágzó közélet fejlődik. A Komáromi Lapok alapítása. Tuba János még a torony alatt dolgozik a kis szobában, amikor életrevaló ideája támad : lapot indít. Ebben hűséges segítőtársa a széplelkű Ányos Lajos. Csak egy lap volt akkor még, Rovács Albin ügyvédé, a Komárom. 1880. juiius 3 án jelent meg a Komáromi Lapok első száma és azóta negyvenkettedik évfolyamát futja. Első szerkesztője Tuba János, fömunkatársa Ányos Lajos, majd Balkay Adó f: 1884. április 1-ig állt a lap élén, tőle Hídvégi (Kacz Lajos) vette át, ki 1885. végéig szerkeszti a lapot. 1886 —1888-ban Zámbó Gyula, 1889-ben Kenézy Csatárral, a jónevü poétával ismét Tuba János szerkeszti, később dr. Gaál Gyula (1889. —1892.) majd 1892—1895. ismét Tuba János a felelős szerkesztő. 1896-tól mint főszerkesztő áll a lap élére, mellette Hittrich József, Fittler Jenő, Szendrey Imre és 1897 tői kezdve dr. Kiss Gyula szerkesztik. 1901-ben politikai lappá lett és Tuba János miDt főszerkesztő irányítja egész haláláig. E lapok hasábjain megjelent ezernyi dolgozata, cikke a történetírónak nyújt gazdag anyagot, aki e város mivelődésének és fejlődésének történetét fogja majd feldolgozni, a Komáromi Lapok 42 kötete erre nézve nélkülözhetlen forrásmunka marad mindenkorra. A komáromi ípcukiilHiás ISO!. Egyik nev^etes vállalkozása volt az 1891- ben rendezett iparKiállitás, mely a mai lovarda épületében és környékén volt megtartva. Ebben Poloni Lajossal, az Ipartestület akkori elnökével és Hittrich Józseffel együtt buzgólkodott és végzett érdemes munkát. A kiállítás talaja már elő volt készítve, mert 1880 ban az Iparos Ifjúság önképző Egyesülete rendezett kisebb kiállítást Heflar Szilárd és Fogthüy Dénessel az élén és ennek Tuba János jury titkára voit. Ez a kiállítás kinőtt a kis keretekből és egész országrészt mozgósított. Hatása nem is maradt el a helyi iparra. A Klapka-szobor. Beöthy emléktábla. Nevezetes alkotasa Tuba János működésének a K apka-szobor létesítése. Erre a gyűjtést 1895-ben indította meg a Tuba János el* nökiete alatt működő szoborbizottság, mely két évi munka után a szobrot Róna József jeles a;kotásat átadhatta Komárom városának. Ez Komárom egyetlen álló szobra. A leleplezés országos ünnepély keretében 1896. év novembereben folyt le. Az ünnepi beszédet Tuba János mondotta. Ugyancsak az ő kezdeményezése volt Beöthy László szülőházának (Kossuth tér 12.) emléktáblával való megjelölése, mely a magyar irodalom jeleseinek ré zvéteie melleit folyt le. A takarékpénztár élén. Tuba János 1892. évben vált meg a varos szolgálatából, hol 14 évet töltött. A Komárom Vidéki T ikarekpenztar választotta meg igazgatójává és e tisztséget 1918 ig viselte. Működése alatt a takarékpénztár hatalmas lendületet vett. A Magyar Általános Hitelbankkal, később az Osztrák Magyar Bankkai való kapcsolata, mely az ő működéséhez fűződik, nem sejtett virágzásra emelték az ifjú intézetet. A takarékpénztár igazgatóságától 1918- ban vált meg, amikor nyugalomba vonult és a takarékpéoztar igazgatóaágának elnökévé lett, mely tisztét haláláig nagy tudással, körültekintéssel és ügybuzgalommal töltötte be. A politikai pályán. Tuba János 1892-ben Győry Elekkel szemben került be a kt pviselőhazba szabadé vüpárti programmal és annak tagja volt 1905-ig, mint Komarom törvényhatósági varos képviselője. A képviselőháznak közoktatásügyi és pénzügyi bizottságában működött és több ízben volt a közoktatás-ügyi tárca költségvetésének előad ja is. E működése alatt a politikai világ vezető egyéniségeivel kötött barátságot, melyet haláláig fenntartott. 1906 január 25-én a koalíció választásán Szász Józseffel, egy ismeretlen újságíróval szemben kisebbségben maradt. Mint a komáromi szabadelvű, utóbb a koalíció bukása után a munkapárt elnöke fejtett ki tevékenységet a politikai téren, bar a legutóbbi időben, a háború alatt ettől is visszavonult és csak hivatalának élt. A közélet férfia. A helyi közéletnek súlyos vezéregyénisége volt évtizedeken át. Nem volt a társadalomnak egyetlen olyan mozg-alma sem, melynek tényezője és része ne lett volna. Legszívesebben a kulturális téren dolgozott. A komáromi községi iskolaszéknek évtizedeken át elnöke volt. Ez örökös tiszteletbeli elnökévé választotta érdemei elismeréséül. Az iskolaszéknek a legutóbbi elnöki tisztét viselte és tanügyi téren igazi szaktekintély volt. A varos törvényhatóságának három évtizeden át volt választott tagja, hol minden kérdésben hallatta szavat. Az 1911 ben alakult Jókai Egyesület társelnökévé választotta meg, melynek igazgatótanacsában gyakran hallatta szavát. A háború végével a magyarságra szakadt uj helyzet, mely hazájától szétszakítva, kisebbséggé változtatta a magyar nemzetiséget, uj feladatokat jelölt ki számára, amelyeket lelkesedéssel és a magyar hit fanatizmusával töltött be. A Magyar Nemzeti Partnak 1920. év elején történt megalapításában élénk részt vett. Mikor ezt a politikai mozgalmat a kormány betiltotta és teljesen jogtalanul megakadályozta közvetlen a választások előtt, a magyarságot kulturális téren kívánta megszervezni és néhány lelkes munkatársával a Magyar Népszövetséget alakította meg 1920. juiius 4-én.
