Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-15 / 84. szám
2. oldal. «Komáromi Lapok« 1921. szeptember l?őbírósághoz tétessék át, mert az ítélőtábla szériát, a megöltek szlovák nemzetiségűek voltak, ki, mely szerint a járásban minden magyar feliratot meg kell szüntetni annak ellenére, hogy a feliratok fölött az előirt szlovák felirat már mindenütt alkalmazva volt. A rendelet főképen azért kelt nagy elkeseredést, mert a járásban számos község színtiszta magyar, ügy latszik a trencséni zsupán példáján buzduít fel a kissebbség biztositrtt jogait semmibe sem vevő verebélyi kiskirály. == Cseh hang a népszövetségről. A jövő miniszterelnöknek, Svehlának a lapja, a „Venkov“ Írja : Nem lényegtelen, hogy a legfelsőbb tanács meg van alkotva, hogy a békeszerződések teljesítéséről gondoskodjék, de a népszövetség létezése természetellenes, melynek jogkörébe csak a másodrendű kérdések elintézése tartozik, nevezetesen azon kérdéseké, melyek az ujouuan alakított kis államokat érdeklik ... A legfelsőbb tanács egy felsőbb tekintély a népszövetséggel szemben, egy noli me tangere. Természetellenes dolog ez ... Máikét éve él a népszövetség s annak ellenére igen sok terület véres ütközetek színtere. A népszövetség egyes nagyhatalmak uralma alatt áll s az egész emberiség részére egy elérhetetlen fata morgana marad. (ESO) A községi választás, melynek terminusa szeptember 25-jke volt és hihetetlenül sok kormánynyilatkozat hirdette betartását, természetesen nem lesz meg sem szeptember 25 én, sem később. Mi eleve kételkedve fogadtuk ezt a rendületlen dátumot, amely mégis csak elhalasztódon, isten tudja, hányadszor. E tői a kormánytól ne is várjuk a a népjogok semmiféle kiterjesztését sem, ne várjuk a községi autouomia sértetlenségét sem, mert sokkal könnyebb egy Íróasztalon kivetni egy törvényhatóságra magas pótadókat, mint azokat tényleg megszavaztatni azokkal, akiket az illet és érint. Nem adnak itt másnak autonómiát csak a kormánynak, a prágainak t. i. és nem a pozsonyinak. Az, hogy az állami feladatok és igazgatási teendők oroszlánrészét a községek és a városok végzik, nem ok arra, hogy ezek megválasszák azokat a szerveket, akikre ezt a munkát rábízzák. A kormány nem jő zavarba: egyszerűen tisztviselőket is küld, természetesen a városok terhére, akik azután az ő szája ize szerint intézik a közigazgatást. Kinevezett önkormányzati testületek! Mily nagyszerű szurrogátuma ez a közigazgatásnak és kormányhatalomnak. Ha nem tetszik, bármely percben kicserélheti a kormány vagy közege az ilyen képviseletét a polgárságnak. Ilyen a szlovák autonómia. Mi, magyarok, de a tőlünk „elnyomott* szlovákok is más autonómiákhoz vannak szokva. Tehát nem lesznek meg a választások ez év szeptemberében és a közigazgatás rozzant szekerén baktat tovább. Községek, városok fejlődése ekképpen állami utón van megakasztva, mert ne mondja azt senki se, hogy ilyen gyorsan talpalt törvényhatóságok ebben az irányban tevékeny és alkotó munkát tudnának végezni. Megoldják, úgy ahogy, az eléjük szabott kis feladataikat, költségvetést, zárószámadást, a községi élet napvól-napra való tengődését és foltozgatását, de nagyobb munkát végezni nem képesek, nem pedig azért, mert hiányzik belőlük, e testületekből a lendítő erő, az, amely csak a polgárság bizalmából táplálkozhatik. Ó, a kormány bizalma nem képes ezt.pótolni, mert ugyan ki az az elkeseredett ember, talán azokat sem véve ki, akik fazekai körül melegesznek, amelyik ebben a kormányban, a tehetetlenségnek megtestesítésében bízhatnék ? Magyar vádlott felett magyar biróság nem Ítélkezhet, ha a sértettek szlovákok. Ezt az elvet mondotta ki, a pozsonyi Ítélőtábla B. 2157/1921/10 számú határozatában, amidőn elrendelte, hogy egy bünügy a komáromi törvényszék, mint esküdt bíróságtól a trencséni törvényszék, mint esküdta vádlottak pedig magyarok és igy ketelyek merülhetnek fel abban az irányban, hogy a komáromi törvényszék, mint esküdt bíróságtól elfogulatlan ítélet nem várható. Mi, akik a brióságot a mindennapi élet ferde helyzetei és kinövései felett ailónak tartottuk mindig és tartjuk ma is, s ez oknál fogva mindig tartózkodtunk attól, ’hogy a bíróságok határozataira észrevételeiket, aggályainkat a nagy nyilvánosság előtt megtegyük, e határozattal szemben, ennek a megtételét két szempontból nem mellőzhetjük. Meg kell védeniiuk első sorban a komáromi törvényszék bírói karát és anuak esküdteit annak még csak feltételezésétől is, hogy az igazságot ne akarnák és ne tudnák kiszolgáltatni egyformán, teljes pártatlansággal, tekintet nélkül arra, hogy az előttük álló felek magyar, avagy szlovák u jmzetiségüek-e. Eu< nek még csan feltételezése is, különösen ment politikai természetű, hanem közönséges büucselekmény miatt emelt vád esetén oly ' méltánytalanság a komáromi törvényszék bíráival és esküd tjei vei szemben, melyre okot soha nem szolgáltattak. Reá kell azonban mutatnunk arra is, hogy a cseh-szlovák alkotmány törvények 94 paragrafusa, második bekezdése szerint senki sem vonható el törvényes bírójától, főként nem pusztán felmerülhető kételyek alapján. S vájjon ha az ítélőtáblái határozat szerint a komáromi törvényszék biráitól és magyar esküdteiből elfogulatlan ítélet nem várható pusztáit azért, mert a vádlottak magyarok, a megöltek pedig szlovák nemzetiségűek, ez elv szerint mennyivel inkább várható elfogulatlan itelet a trencséni törvényszék biráitól és szlovák esküdteitől a magyar vádlottakkal szemben, akik szlovák nemzetiségű egyént öltek meg, amikor épen a napokba jelent meg Trencsén megye zsupánjának egy rendelkezése, mely még a magyar beszédet is eltiltja a megye területén. Közéielmezés. Be kellett szüntetni a jelentkezéseket. — Számuk máris meghaladja a 7200-at. — Az eddig fölvettek biztosítása. A városházán nyert értesülésünk szerint, a hatósági lisztellátásra való jelentkezéseket be kellett szüntetni, mert az eddig jelentkezettek száma már meghaladja a 7200-at. A Gazdasági Hivatalnál a város polgármestere addig is, míg a jelentkezők pontos számát megállapítani lehat, 8000 személyre kérte az állami lisztellátást. Időközben az a hir terjedt el a helybeli Gtbonahivatalhoz s a Gazdasági Hivatal által kü'dött távirat alapján, hogy az összes ellátandók száma legföljebb 4500 lehet. Éppen azért, hogy a jelentkazettek részére legalább a már szeptember 4 ike óta esedékes gabona átvétele, illetve őrletése, leszállítása és szétosztása biztosittassék dr. Szijj Ferenc polgármester újólag kérdést intézeti a Szlovenszkói Gazdasági Hivatalhoz, vájjon az eddig felvett személyek részére lisztutalvány kiosztását megkezdhetne. Hogy a váro3 szegénysorai!, illetve kisjövedelmű lakossága részére a gabona mielőbb biztosittassék, minden erre vonatkozó és várható rendelkezések bevárása helyett közvetlen egy vidéki malommal lépett összeköttetésbe, mely a város rész- re kontingentált gabona átvétele, megörlése és a fogyasztók részére szétosztó muukálatait elvégezze és a lisztet legsürgősebben már le is szállítsa. Meg kell jegyezni, hogy a Szí. Gazdasági Hivatal mindezideig a városi gabonakontingenst még meg sem állapította, s csak tegnap érkezett leiratában jelzi, hogy az ellátandók részére a lisztutalványokat, a városnak lefogja küldeni. Ugyancsak a városi kontingens gabonát átvevő malommal kötendő szállítási szerződés mintát csak ma küldte le, midőn a városi tanács, már a malommal, a szállításra nézve megegyezett. Elismeréssel kell a városi tanács gyors intézkedéséről megemlékeznünk, mert, mint tudjuk, az esetben, ha a városi tanács a Gazdasági hivatalnak naponta egymást kiegészítő, pótló, javító, magyarázó rendeletéit bevárta volna, s bevárná a továbbiakat, az ellátandók lisztet hamarosan nem kapnának. A hiba nem a Gazdasági Hivatalé, az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hanem a közaliátást intéző kormánykörökből származik, amelyek az augusztus 11-én kelt kormányrendeletet augusztus 30 án küldötték széjjel, úgy hogy bármily gyors intézkedés is , készületlenül találta úgy a gabonabevásárlást végző Centrokooperativát, mint a városok, járások vezetőségét. Tudomásunk szerint a lisziutalványok kiosztása egyelőre hat hétre pénteken megkezdődik. A jelentkezés a jegyfüzettel történik a városház nagytermében ABC névsorrendben, miről még dobszó utján a közönség tájékozást fog k-.pni. Tekintettel éppen arra, hogy az ellátandók számára nézve a Szí. Gazdasági H vatal még nem intézkedett, az első utalvány kiosztásban részesedés még n un jelenti azt, hogy az ellátásra felvettek az ellátás további szakaszán is állami ellátásra fölvétethessenek. * Cukorkiutalás. A váios részére szept. hóra kiutalt cukor értesülésünk szerint rövidesen megérkezik s kiosztása jegyek ellenében fog történni. A szeptember hóra szóló cukorjegyek kiosztását hirdetménnyel fogja a város polgármestere a közönségnek tudomására hozni, * Liszt és cukorelszámolás. Felhívom a kereskedő urakat, hogy a liszt és cukor elszámolás utolsó napja szeptember 16, Ezidaig felelősségre vonás terhe mellett a kereskedők elszámolásaikat a városház nagytermében naponta d. e. 8—12 adják be. Közélelrn előadó. HÍREK. — Kürthy Lajos halála. Mély megilletődés fogadta varos és megyeszerte Kürthy Lajos bárónak halála hírét. Az eiiiuyt emlékét a Magyar Namzeú Középpárt gyászülés keretéber örökítette meg és a feketében megjelent tagok előtt Szász Károly alelnök méltatta az elköltözött pártelnök érdemeit. A párt jegyzőkönyvbe foglalta Kürthy Lajos emlékét és kimondotta, hogy a párt halottjának tekinti. A gyászoló családdal egyetértöíeg, a párt Károly-kőruti helyiségében, a Nemzeti Társaskör dísztermében állították föl a ravatalt, melyhez a résztvevő közönség, nagy tömegben zarándokolt a temetés napján. A nagy halott koporsójára testületek és magánosok is sok koszorút küldöttek. Az egyházi be szentelés Budapesten, kedden, szeptember 13. d. u. 4 órakor ment végbe, holttestet a keleti pályaudvaron vonatra tették és szerdán délelőtt hozták át Komáromba, honnan Kolthára szállították, hol csütörtökön délután 4 órakor fogják a nemzetségi sírboltban örök pihenőre helyezni. A halálesetről a kővetkező gyászjelentést vettük: , Faj kürthy és kolthai Kürthy István és neje, született nemesmiticzi Jaross Erzsébet a maguk, valamint az egész rokonság nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy bátyjuk, illetve sógoruk és rokonuk fajkürthi és kolthai báró Kürthy Lajos v. b. t. t., kamarás, a Szent István-rend vitéze stb. stb. e hónap 10 ikén, szenvedés nélkül elhunyt. Élete alkonyán a hazáért való aggódását csak Istenben, az üdvözítő Úr Jézusban és az Isten anyjában, Magyarország patrouájában vetett rendületlen hite enyhítette. Forró szeretetünk és Isten kegyelme kísérje haló porában. Az egyházi baszautelés szeptember hó 13-ikán, kedden délután 4 órakor lesz a Nemzeti Társaskör dísztermében. Az örök nyugalorarahalyezés a kolthai nemzetségi sírboltban szept % KOLLEKTIV f*5 BRarisLivm LENflU-UTCfl 33. Átvesz az összes bel- és külföldi lapok részére hirdetéseket eredeti áron. Művészié* mozireklám képek, klisék gyári árban.
