Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-06 / 80. szám
negyvenkettedik évfolyam. 80. ftxám. Kedd« 1921. szeptember 6. KOMA ROMMEGYEI KÖZLÖNY ElöSzetési ár c^eh-sitiovák értékben : Helyben és vidékre pcstai szétküldéssel: Sgese évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 Egyes szám ára t 80 fillér. K. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Ini üli OÉÍ! siránkozik dr. Srobár házi újságjában, a csehekiöl milyen tiszteletlenül írnak a szlovákiai magyar újságok! Szükséges, hogy az uj kormány a szlovák kultúrának és szlovák öntudatnak és a szlovák nyelvnek a védelme érdekében tegyen valamit. Ha ezt laikus olvasná és nem mi, akik itt tisztában vagyunk jogállásunkkal, kisebbségi helyzetünkkel és az abból folyó iuferioritás következményeit szenvedjük minden téren a Srobár és a többi Srobár vágású csehszlovák politikus határtalan önzéséből és elvakult sovinizmusából, a laikus azt hihetné, hogy mi vagyunk azok, akik elnyomjuk a cseheket. Mi vagyunk azok, akik kiparancsoljuk őket a prágai egyeiemről és oda magyar professzorokat ültetünk, mi vagyunk azok, akik elmagyarositjuk iskoláikat, feloszlatjuk egyesületeiket, mi vagyunk azok, akik részvénytársaságaikban helyeket követelünk a magyar kisebbség számára és a közhivatalokból is nyakra-főre elbocsájtjuk a meg nem felelő cseh alkalmazottakat. Ugy e futcsán hangzik ez Srobár ur? Ezópus meséje jut ellenállhatatlanul eszünkbe a bárányról és a farkasról. Fenn ivott a fai kas a patakból és lejtbb állta bárány, hogy a szomját etoltsa. És mégis a farkas vádolja a bárányt, hogy az megzavarja a vizet, mely lefelé foiyik. Mi sem zavarunk semmi vizet, mi is, mint Ezópus báránya,, birkalürelemmel viseljük sorsunkat, megaláztatásainkat és legfeljebb ha ökleinket szorítjuk néha' marokba. Mi nem bántjuk a Srobár szegény cseheit, még annyira sem haragszunk rájuk, . mint tót testvéreik, akiket Srobár megkérdezhetne északon és főleg keleten, e felől majd azoktól hallana egyet és mást. De ezek befogadására a Srobárék fülei teljesen süketek. Minden belső bajnak oka a magyar propaganda és a magyar irredenta. Ezelőtt pár hónappal dühösek voltunk ezekért az inszinuációkért, ma már ügyet sem vetünk erre a verklire, mely mindig csak ezt az egy nótát tudja kornyikálni. Ez legyen a jeles és tiszteletreméltó cseh nemzetnek egyetlen baja. Srobár doktor is nyugodtan hajthatja ettől álomra gondokkal terhelt fejét. A magyar izgatás Szlovákiában nem olyan veszedelmes, mint azt a nacionalista és soviniszta csehszlovákok látják, és ezzel igyekeznek a gyanút ínagukról elterelni. A félénk gyermek is fülyül a sötétben, hogy ezzel bátorítsa. magát = A terror-törvény. A nemzetgyűlés és a szenátus utolsó ülésein került napirendre a cseh-szlovák néppárti képviselőknek a terrorról szóló javaslata, mely az 1919 évi december hó 10-én e tárgyban kiadott kormányrendelet intézkedéseit törvényileg rendezi A javaslatnak a nemzetgyűlés által elfogadott formája (a jogügyi bizottság által eszközölt változtatásokkal) a terrort a következőképen határozza meg: terrort az követ el, aki mással (rokonával, családtagjával, vagy közvetlen felügyelete alatt álló személlyé)) rosszul bánik, vagy másnak testi épségét, személyi, vagyoni és kereseti szabadságát megtámadja, vagy ily támadással fenyegetodzik, avagy tudatosan kihasználja közvetlen alárendelnének munkateljesitő képességét s aki hivatali állásával, tanítói, Ieíkészi vagy munkaadói minőségében odahaí, hogy a munkás valamit megtegyen, elhanyagoljon, törekedjen valamire. A sztrájk, mégha a munkaadó személye ellen irányul is, történjék akár nemzetiségi, akár felekezeti okokból, nem számit terrorizálásnak. A terror, mint kihágás 8 naptól 3 hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Ha a cselekmény elkövetésénél fegyver is használtatott, úgy 1 — 6 hónapi fogsággal büntetendő vétséget képez. Ha a büntetendő cselekmény elkövetéséből valakire anyagi károsodás háramlóit, úgy a biróság a károsult magánjogi igényeinek kielégitésére 5000 K ig állapíthatja meg a kártérítés kötelezettségét. Kihágást követ el továbbá az is, aki törvényesen összehívott gyűlést akár egymaga, akár többedmagával zavar, másokat a megjelenésben megakadályoz, avagy arra kényszerít. Aki valamely testület törvényesen engedélyezett ülésébe vagy bizonyos érdekcsoportnak csakis meghívottak részére tartott gyűlésén jogtalanul résztvesz s a gyűlés helyiségét a felelős rendezőség felhívására sem hagyja el, 100 —1000 Ke. pénzbírsággal sulytandó. Mindezen tettek kísérlete is büntetendő cselekmény. A törvény életbe lépésével hatályát veszti a fentidézett kormányrendelet és ezzel megszűnnek a munkásdöntő bíróságok. (ESŐ.) = A kivándorlók figyelmébe. A népjóléti mini.- zttriutn a következő rendelkezést adta ki Szlovenszkó és Ruszintzkó kivándorlóira vonatkozólag 1.) Minden kivándorolni szándékozó személyt hatósági oryos fog megvizsgálni s kivándorlási útlevelet csakis az kap, aki teljesen egészséges 2.) a fél az útlevelet nem kapja kézhíz, hanem az a prágai népjóléti miniszteiiu inhoz lesz beküldve, s a kivándorló azt csak Lieben ben kapja meg 3) A Morvaországban Svatoborban (Kojov meilett) áll egészségügyi fékvizsgáló állomás szerveztetik, ahol orvosi vizsgálatra kerül. Innen tovább csakis azon e^yé-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náaor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. filegjelsQik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. uek úti zhatnak, akik az Egy. Államok által előirt egészségügyi követelményeknek teljesen megfelelnek 4.) Liebenben a cs. vöröskereszt kirendeltsége fogadja a kivándorlókat, ellátja őket a szükséges instrukciókkal s a svatobori orvosi felülvizsgálati tanúsítvány felmutatása ellenében kiadja az útlevelet. Aki aug. 31 után a svatobori egészségügyi állomás megkerülésével jön közvetlenül Prágába, az nem kap.a ki útlevelét. Az összes kivándorlók felhivatnak Júliát, hogy táját érdekükben jelentkezzenek Svatoborban. (ESŐ) Magyar bticsu Komáromban. A komáromi magyar egyesületek kerti mulatsága. 1921. szeptember 4. Sokáig marad emlékezetes magyar testvéreink előtt az az’ úgy rendezésében, mint lefolyásában szokatlanul nagy arányú kerti mulatság, mely szeptember 4-éu, vasárnap zaj ott le a Komáromi Football Club gqzda- utcai sporttelepén. Nemcsak a város és vármegye magyar közönsége gyűlt egybe rendkívüli nagy számban, de eljött a szomszédos vármegyék magyarságának is szine-java, bogy a szomorú időkben egy magyar hangulattal telített napot töltsön együtt fajtestvéreivel. A minden várakozást felülmúló óriási érdeklődés tiz tizenkétezer embert hozott össze a komáromi magyar búcsúra, de a vendégek soraiban a helyben állomásozó cseh-szlovák katonaságból is nagy számban vettek részt a mulatságon. Ilyen látogatott kerli mulatság még nem volt Komáromban s minden túlzás ué’kül megállapíthatjuk, hogy a tágas sporttelep határozottan szűknek bizonyult. Komárom város és vármegye közönségén ki vili igen sokau látogatlak el Pozsony', Nyitra, Hont, Göwör vármegyékből, sőt Trenesénből is többen képviselték ott élő testvéreinket. A magyar faj. testvériességének impozáns megnyilatkozása volt ez a mulatság, az összeseregiett magyarok szive összedobbant, hogy annak a nagy érzésnek adjon kifejezést, mely úgy bánatában, mint örömében .láthatatlan, de eiŐ3 kapcsokkal fűzi Ö3sze a magyar testvéreket. Örömünkre szolgál megállapítani azt, hogy a magyar buesu sikerét maga a magyarság tette rendkívülivé s Doha a rendezőségnek a legmerészebb álmát felülmúló nagy érdeklődés folytán óriási feladatot kellett megoldanic, ki kell emelnünk, hogy a lehetőség határáig mindent elkövetett, hogy a magyar buesu óriási közönségének idényeit kielégítse. Nem is vo;t zavaró incidens, bár a detektívek egész osztagát kirendelték, — mert a magyar közönség örömének nyilvánításában is mindvégig megtartotta méltóságát. A hires magyar buesu Szlovenszkó magyarsága szivében kedves ^emlékeket örökített meg s csak erősítette a különböző országrészekben élő testvérek lelki kapcsolatát. A mulatságról tudósítónk a következőkben számol be. Bandérium felvonulása. A búcsút csikós bandérium és a buesu népeinek díszes felvonulása vezette be. Már a Van szerencsém a t. közönség szives tudomására hozni, hogy : Komáromban, Duna-utca 4. szám alatt női- ős főrflkalap-űzletet nyitottam. Műhely: Klapka-tér 9. sz. A n. é. közönség pártfogását kérem. Tisztelettel Raktáron tartok saját készítésű velour-, bársony és nemez-kalapformákat. Vállalom női és férfi kalapoknak szakszerű átalakítását, festését és vasalását a legmodernebb kivitelben és legolcsóbb árakon. Sclileiiler Sándor kalapos mester. r
