Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-06 / 80. szám
2 oldal. .Komáromi Lapok* 1923. szppfember kora reggeli órákban mozgalmas képe volt a város utcáinak. A Kossuth-téren a Fehér ló szálló előtt gyülekeztek a komáromi és martosi bandérium délceg tagjai, ugyancsak ott helyezkedtek el a magyar ruhás leányok, Ko márom szépeinek csoportja, a már előzetesen feldíszített kocsikon. A kisgazda és kis iparospárt helyiségében gyülekezett a felvonulás rendezősége, mely a szükséges munkákkal elkészülvén, beosztotta és szabályozta a me netct. Fél tiz óra múlt el, mikor a menet megindult. Elöl hatvan bandérista, komáromi szeke-es gazdákból, csikósoktól és martod csikósokból, utánuk tiz, szépen fel* virágozott lovak által vont, koszorúkkal díszített kocsin magyar ruhás, gyöngyös-pártás komáromi hölgyek ültek, egyik kocsiban cigány zenekar húzta a szebbnél-szebb nótákat. A rneuet a Kossnth-térrö! a Jókai*uteába fordult be és végig vonult a Városház-, Nádor , Király püspök-, Magyar-, Gazda* és Megyercsiutcákon és így érkezett vissza kiindulási helyére. Az útvonalon, merre ;i szinpompás, festői menet haladt, a közönség ezrei szemlélték a napsütésben ragyogó, impozáns menetet. Kipirult arcok, könyező szemek kisérték végig a szép felvonulást, mely megragadó hatással volt mindenkire, aki csak látta. Az utcák Ünnepi népét a vidékről érkezettek sokasága is éiénkitette s a gyönyörködő szem*k előtt elvon ülők pompás tömege meleg érzéssel dobbantotta meg a sziveket... A felvonulás bevezetője volt a komáromi bucfuaak s egyik legsikerültebb pontja a nap programjának. A magyar búcsú. Bár a rendező-bizottság nagy közönségre számított és meg volt arról győződve, hogy négy ötezer emberrel koll' számolnia, — már a déli órákban tudatára kellett jönuie, hogy számítását jóval felül fogja múlni a miudnagyobb mértékben fokozódó érdeklődés. Ehhez képest intézkedéseket tett, hogy a hatványozott igényekkel szemben is biztosítsa a mulatság sikerét A Fodbsllclub sporttelepén már a déli órákban nagy tömegekben hullámzott a vidékről érkezett vendégsereg, mely a vasúitól egyenesen a búcsú színhelyére ment, hogy idejében biztositea magának a helyet, Délután azonban már egy órakor tömve volt a telep s a vendégek egész délután valósággal ostrom alatt tartották a pénztárakat, nagy tömegekben nyomulván be a búcsúra, A pénztáraknál előforduló munkát öt pénztáros és öt ellenőr, azonfelül még négy vizsgáló bonyolította le s igazán minden szünet nélkül kellett dolgozniok. hogy a közönséget kiszolgálhassák. A sportkert zsúfolásig megtelt közönséggel, mely igazán úgy szorongott egymás mellett Ott volt a város és megye közönsége, minden rendű és rangú lakossága, szomszédos vármegyékből sokan s a polgári Dyári ruhák és fahér toalettek között pompásan ragyogtak ki az ezüstgombos menték, pitykés mellények, arany csipkés, gyöngyös párták, dúsan hímzett pruszlikok. Egy szinpompás, csodálatos kép tárult a nézők elé, kik a fel és alá hullámzó hatalmas tömégek szemlélésével a)ig tudtak betelni. De a polgári ruhák tömegében sűrűn volt látható a katonai egyenruha is, jelezve, hogy ez a magyar mulafság érthető nagy érdeklődést vált ki a katonaság körében is. ügy két óra tájban megindultak a szórakozások. A fiatalság főképen a „Ródli“pályát kereste föl nagy tömegekben, a gyermeksereg a szerenesehalászatban vett nagy kedvvel részt, mig a felnőttek a kacsa vadászat és amerikai árverésen, főkében pedig a tekeversenyben pályáztak a nyereményekre. Megindult a szépségverseny és világposta is és nagy keresletnek örvendett a konfetti és szerpentin. A cukros sátrak és „mézesbábos“ sátraknak is nagy közönsége akadt, szorgalmasan vásárolva a „bucsu-fiát“. Három kitűnő bohóc (Kaubek, Bús és M’ssiuger) ötletes mókái nevettették meg mókáikkal közben a közönséget. Cigány verseny. A bnesu keretében 4 órakor vette kezdetét a cigáayverseny, Szloven«zkó cigányzenekarainak közremkködésével. A magyar dalnak és népzenének fejlesztésére rendezett verseny egyik kiemelkedő pontja volt a mulatságnak, ami különösen nagy érdeklődéssel találkozott. A versenyben öt cigányzenekar vett részt. Komáromból Lévai Dezső, Mészáros Sándor, Csicsó Rudi, Érsekújvárról Komlósi (Kolompár) Lajos és Nyitrárói .Jónás Józsi. A zenekarok kötelező száma volt a „Magasan repül a dara“ kezdetű szép magyar nóta» és ezenkívül mindenpályázó két maga által választott dalt j Úszott A verseny bíráló bizottsága Tuba János elnöklete mellett, Farkas Ferenc, Farkas Márta, Simor Jenő, Szijj Ferenc dr., Erdélyi Pál dr : Hangos István dr., Rácz Elem-ír, Németh Ödön, Moleez Tivadar, K&llay Endre dr., Karmos Károly, Igó Aladár tagokból állott, kik a versenyt az erre kijelölt helyen hallgatták meg. A közönség a szebbnéi-szebb szívhez szóló dalok előadását nagy élvezettél hal gáttá s kiváncsiau várta, hogy ki nyeri el az elsőség pálmáját az igazán szépen sikerült versenyen. Verseny után a zsűri visszavonult és fél óráig tanácskozott, mely után szavazással meghozta Ítéletét,. A versenybíróság döntését Tuba János zsűri-elnök hirdette ki A zsii>i kiera lt-, hogy az összes pályázó zenekarok, játékát elismeréssel tünteti ki, a dijakra nézve pedig akként döntött, hogy az első dijat (díszoklevél és 1000 K) Komlósi (Kolompár) Lajos érsekujvári prímás és zenekara, a második dijat (dicsérő oklevél és 500 K) Lévai Dezső komáromi, a harmadik dijat (elismerő oklevél és 300 K) Jónás Józsi nyitrai prímás és zenekara nyerte el. A nyertes prímások azután kézhez vették az okmányokat és dijakat. Az első dijra vonatkozó okmány művészi rajzát Karmos Károly tanár készítette, a másik két ízléses oklevelet pedig Rauscher György ra.zolla.Álagy'ar táncok bemutatása. Dalárdák előadása. Hasonló 'hagy érdeklődéssel kisérte a közönség a magyar táncok bemutatását is. őtven fiatal par, városunk arany ifjúságából kiválogatva, Ejtette el a nagy színpadén a táncokat. A gyönyörű magyar róna megkapó, kedves képét varázsolták eiénk az ifjú táncosok, megdobbant a szivünk láttukra, amint, az andaigó, a toborzó, körmagyar, palotás ritmikus szép figuráit szemléltük. A mennyi édes bús báj, amennyi, tűz, fellángolás csak kifejezésre juthat a szivünket hol elaudalitó, hol ftrllelkesitő táncokban, az előadók rugalmas mozdulataiban megelevenedtek s képzeletünk szárnya elszállt a pásztortüzek méltó, a szép kuruc világba, a daliák közé, hogy megteljék régi dicsős9éggei . . , Feledhötetleu emlékeket véstek azok a szép táncok szivünkbe, melyek a közönséget magukkal ragadták. A tánc alatt kigyultak a villanyos lángok s az egész telepet tündéri fénybe vonták. A kivilágított, ragyogó színpadon a táncok annál nagyobb hatást keltettek. A táncok után toronyzeue mulattatta a közönséget, melyet Lévai Dezső, a második dij nyertese és zenekara játszott. 1' A bitcsu művészi programját a Komáromi Dalegyesület vezette be. A müködőkar Moleez Tivadar mesteri vezetésével „Szomorúan ‘szól a magyar nóta“ c. férfikart adta elő a tőle megszokott precizitással, általános tetszés mellett. A kar után a toronyból felhangzott a tárogató, Simon Lajos, az Érsekujvári Kath. Kör tárogatása kezdte meg a műsorát. A tárogató mélabús hangja végig rezgett a sziveken, amint felcsendült: Gyönge violának letörött az ága .. . A tárogatót, az Érsekujvári Kath. Kör énekkara váltotta fel, mely dr. Hangos István vezénylete mellett „Árvalány haj a .-üvegem bokrétája“ c. népdalt és a „Magyar dal“ c. raüdalt énekelte igen szép, szabatos előadásban. A műsort a Komáromi Dalegye-ület „Nem nézek én, minek néznék az égre“ kezdetű népdalcsokrot adta elő. A pompás ' előadás méltó Kifejezése veit a nap- művészi programjának. Tánc. A közönség egész végig lelkesedéssel kitartott a búcsún. Még az esti órákban is nagy tömegben maradt együtt, hogy az általános táncban résztv°gyen. Ezt azonban egy helyen lehetetlen volt, lebonyolítani, s ezért a vendégek egy része a Vigadó nagytermét, másik része a Horváth-féle vendéglőt kereste fel, hol a záróráig vigadott. Természetes, hogy legnagyobb számban a búcsú hatalmas tánchelyen mulatott a közönség,s a magyaros jó kedvnek és hangulatnak csak a világos reggel vetett véget. A csúfolódás. A gyermekben az utánzási ösztön ig»a nagy mértékben megvan. Az utánzási ösztön segítségévei tanul meg beszélni, ennek segítségével tanul meg célszerű mozgásokat. Pl. hogyan kell a kanalat kezébe venni, szájához emelni, hogyan kell a száját, kiöoliteni, torkát kimosui stb. Az utáuzási ösztön, az iskolai oktatás elemi fokán is jó barátja marad a gyermeknek, az irás, olvasás, (fouomimika !) elsajátítását könnyűvé teszi számára. De ezen ntánzási ösztön erején ! fogva nagyon sok gyermekben kifejlődik a c?úfolódási hajlam is. Különösen a testi fogyatkozásban szenvedőket szokták kicsúfolni. A sánta után biccentve megy a pajkos gyermek, a púpos láttára meggörbíti hátát, a gyenge, a fény iránt érzékeny szeműek pislogását utánozza és ehhez hasonló módokon nz gúnyt szerencsétlen embertársaiból. A csufolódó gyermekből úgynevezett pökhendi felnőtt lesz, aki lenéz másokat, aki másban minden apró kis fogyatkozást észre vesz, elité), olyan természetű egyén válik belőle, akiről a bölcseleti érzékkel megáldott népléleji^. bői fakidó közmondás azt taríja, hogy más szemében a szálkát is meglátja, magáéban a gerendát sem veszi észre; olyan felnőtt* aki összeférhetetlen természeténél fogva nyűge, irtózata lesz embertársainak és bizonyára lassanként önmagának is. A nevelésnek semmiesetre sem lehet a célja az, hogy a gyermekben a csufolódási hajlamot kifejlessze s ezáltal abnormális emberek fejlődését előmozdítsa, hanem igenis minden neveléssel foglalkozó egyénnek, legyeu az akár szülő, akár tanító, arra kell törekednie, hogy a gyermekben esetleg mutatkozó csufolódási hajlamot még csirájában elfojtsa; annak kifejlődését minden rendelkezésre álló eszközzel megakadá yozza. ' , Tudták ezt a régi tankönyvirók és azért már az A B C-s könyvben alkalmaztak ilyen kis mondásokat: „csúfolódás csúnya, rossz szokás,“ »A csufolódotaz Isten is megbünteti.* Nem tudják azonban az újabb tankönyvírók közül Lengyel és Bticenec, akiknek ez évben megjelent a polgári iskoláü I. osztálya számára Írott olvasókönyvükben egy olvasmány felhívja a gyermekeknek a figyelmét a csúfolódásnak egy egészen uj módjára. Két évtizedes tanítói múlt áll mögöttem, de csak elvétve tapasztaltam, hogy a gyermekek egymás családi nevéből gúnyt űztek volna. Ha meg ritkán elő is fordult ilyesmi, mikor utána jártam a dolognak, kisült, hogy feluöttoek a biztatására történt, az hívta fel reá a figyelmet. Ilyen felnőtt Lengyel-Bncenec is, aki L •JAIL*“Ist FÄCHER JENO DIPOKERESKEDESE uGvaaanaai íunaa. £ komárom, meoye-u. ie., a zsupán; hivatallal szemben Nagy választék mindennemű vászoncipőkben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktára! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók. Pontos és figyelmes kiszolgálás! Mérték utáni rendelések és javítások 24 órán belül készíttetnek. Cipőkrém ás eredeti „PALMA“ gummisarok kaphatók 367
