Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-08-23 / 74. szám

KOMÁROMI LAPOK

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

HagyvtnktlUdih évfolyam» 74« sión. ~ Kodéi 1821. augusztus 28.

Előfizetési ár c.eb-szlovák értékben:

Helyben és vidékre postai szétküldéssel:

Sgéu évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 ¥.

Politikai lap.

Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr.

Egyes szám árat 80 fillér.

Szent István király,

magyarok államának megalkotója, nagyságod a történelem távlatában most domborodik ki igazi hatalmas méreteiben, hogy műved, mely ezer évnél tovább volt Európa védőbástyája és békéjének biztosítója, darabokra tört egy rettenetes háború nyomában következett úgynevezett népjogokat biztositó béke pöröly ütései alatt.

Ezek az ütések szétrombolták a magyar állam ezeréves épületét és uj épületek alapjait rakták le helyére. Azt kérdjük: Játja-e valaki, hogy ezek az épületek az alapfalaknál tovább épültek volna ? Nem látunk épitőszerszámokat az itteni népek kezében, csak szuronyokat, már pedig szuronyokkal még nem építettek államokat.

Szent István, a nagy szervező és kormányzó talentum, az előre néző, bölcs diplomata, valami hihetetlenül csodálatos meglátással ismerte fel a magyar nemzet hivatását, de egyúttal annak feltételeit is, az európai polgáriasodás parancsoló szükségességét és a keresztény kulturközösségbe való belépésnek elengedhetlen feltételét.

És az ázsiai büszke lovasnép szintén belátta szent királya nagyvonalú terveinek nagyszerűségét, a háborúk céltalanságát és esztelen vérpazarlá;dt, rálépett a helyes útra, mely elvezetett az európai népek családjához. A magyar nemzet megerősödött, kiállotta a századok viharait és megfogyva, megtépve vett részt akarata ellenére a legnagyobb háborúban is, amelyet a világon viseltek: de a magyar becsületet ebben se győzte le senki, sem fegyverrel, sem bátorsággal, sem hősiességgel

Most már tisztázva van Magyarország szerepe a világháborúban, most már tudjuk, hogy sorsa, melyet a béke juttatott neki, a világtörténelem legnagyobb igazságtalansága és a jóvátétel el nem maradhat részére. Összetört, szétdarabolt nemzete a magyarnak tagjainak elvesztésével csonkán maradt, de él és vére kering. A lecsonkult fa is uj ágakat hajthat és a természet örök erői a nemzetekre is érvényesek.

Szent István, nagy királyunk, a magyar egység halhatatlan megalkotója, pél-Szerkesztő: BARANYA’/ JÓZSEF dr.

| dád sohasem világitott úgy előttünk, mint : mostan, alakod fényessége nem volt soha i ragyogóbb, mint ma, amikor megalázva, megtiporva, lélegzetünk belénk fojtva, némán nyújtjuk ki feléd könyörgésre kulcsolt kezeinket és míg bus zokogással

kérdjük: Hol vagy István király? Téged magyar kíván — nehéz könnycseppek gördülnek végig arcunkon, a sors által szántott mély barázdákat végig öntözve, hogy azután leikeink felemelkedjenek

nagy emléked hatása alatt és lelkünk

ereje, melyet belénk öntesz, emelje sziveinket, emelje homlokunkat és tekintetünket és emelje karjainkat munkára a Magyar Jövőért.

*

Szent István ünnepét méltó kegyelettel ülte meg Komárom közönsége, mint azt a magyarok nagy királya emlékünnepén emberemlékezetet meghaladó idők óta szokta tenni.

Megütközést okozott, hogy a rendőrség pénteken délután sorba járta a boltokat, figyelmeztetve a kereskedőket és iparosokat, hogy , az üzleteket másnap nyitva kell tartani. Eltekintve attól, hogy a rendelkezésnek semmi törvényes alapja nem volt, mivel senkit ünneplésre vagy nem ünneplésre kényszeríteni nem lehet, mert ez lelkiismereti szabadság kérdése, ez' a rendelet az egyéni szabadságot is sérti és magánjogi területre hatol be, amelyhez közigazgatási hatóságnak joga nincsen. Ezt úgy látszik nem tartotta meg az, .aki ezt a rendelkezést irta elő a rendőrség részére.

Természetes, hogy a tilalomnak semmi foganatja sem lett, mert mindenki megérezte, hogy ez jogtalan és törvénytelen, törvénytelenséget végrehajtani pedig senki sem köteles, így az összes üzletek zárva maradtak éppen , ngy, mint karácsony és husvét ünnepén.

A szent Audrás templomban ünnepélyes istenitisztelet volt, melyen mintegy 3000 ember vett részt, amennyit a templom be tudott fogadni. Akik a templomba sem fértek be, azok künn álltak az utcán.

A szentmisét Babies Endre segédlelkész tartotta papi segédlettel és a templomi vegyeskar XV—XVI. századokból való régi magyar énekeket adott elő Szent István királyról és magyarok Nagyasszonyáról. A mise végeztével pedig az ezrekre menő gyülekezet rázendített nemzeti imádságainkra.

A nap jelentőségét ugyancsak Babies Endre méltatta ünuepi beszédében, mely úgy tartalmilag, mint formailag jeles alkotás volt és mély benyomást tett a lelkekre. Uj gondolatként világitott beszédének az a része, hogy lesz majd idő, amikor Szent István emlékét tisztelni és becsülni fogják azok is, akik ma megünneplését tilalmazzák, mert be kell látniok, hogy a mai kultúrának, a magyár iparnak, földmivelésnek alapjait Szent István vetette meg, s igy neki hálával tartoznak.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Htgjílsiiik Jenkin! báromsznr: kedden, csütörtökön és szembaton.

Beszéde főbb vonásokban következő volt1:

A szónok Szent Istvánt nem mint magyar nemzeti hőst ünnepli, hanem mint a katholikus egyház szentjét dicsőítette. Elmondotta, hogy őseink, a történelem bizonysága szerint, Ázsiából jöttek be, mert ott elszaporodtak. Kénytelenek voltak kivándorolni s a hagyományilag ismert őseiknek, az Avaroknak és Hunoknak légi birodalmához jogot tartván, Pannóniát elfoglalták. Az isteni gondviselés hozta őseinket Pannóniába, hogy itt a kereszténység igaz világosságával őket megismertesse.

Ki ne emlékeznék örömmel arra az időre, mikor kacagányos őseink a kereszténység zászlaja alá szegődtek ? Ki ne áldaná örömmel azon szent férfiút, aki megszánva babonás hitében tévelygő, lelki vakságban szenvedő " népét, a kei-eszténységhez vezette? Büszkeségünk István király, mert a magyar nép európai létének biztosítója, alkotmányának alapítója, műveltségének szülője volt.

Rámutatott a szónok, hogy magyar hazánk szerencsétlenségét nagy részben az okozta, hogy mi, magyarok, elhagytuk Szent István nyomdokait, megtagadtuk keresztény öntudatunkat. Az elmúlt évek legnagyobb bűnének azt tartják, hogy meggyengítették a nemzeti érzést és elsorvasztották, érvényre jutni nem engedték a kereszténység világot alkotó és fentartó hatalmas gondolatát.

A Kárpátok koszoruzta földhöz a kát. templom kötötte a magyart, az István király által behozott szerzetesek és papok tanították a népet vetni, erdőt irtani, fejlesztették a magyar értelmet, megnyitották a bányákat, megismertették az ipart és a kath. polgárság fejlesztette azt művészetté.

Több századon keresztül voltunk mi magyarok egy nekünk szokásaink és érzésünkkel teljesen idegen és ellentétes néppel kapcsolatban, melyet nem szerettünk, de szent István által belénk ojtott magyar becsületességünk. és hűségünk folytán eL nem hagytunk, vele minden bajában kitartottunk, sőt érte, mely sem testünknek sem lelkűnknek nem kellett, hűségünk zálogául vért és életet áldoztunk. Azzal végzi beszédét, hogy az utódállamok is csak hálával emlékezhetnek meg szent Istvánról, hogy a keresztény öntudatot, melyből a becsületes hűség fakad, országukban megalapozta és ha elfogulatlanul gondolkodnak, a jövőben nem fognak aggályoskodni, hogy Szent Istvánunk, a Te emléked megbotránkozást kelt, hanem elismerik honalapító érdemeid és nem fogják tiltani, hogy rólad emlékezzünk, mert rólad emlékezvén, csordulnak könnyeink, de erősödünk magyar becsülethűségünkben, tiszta erkölcsünkben, mert minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs, muly ha megdől, Róma rabigába görnyed. (Berzsenyi.)

A többi vallásfelekezetek is megülték Szent István emlékezetét a vasárnapi istenitisztelet keretében és a református hívek előtt Vágó Ede rajzolta meg a nagy király törté-KOSMOS KÖNYVTÁR

I Egyes szám ára I ■ MINDENHOL KAPHATÓ ■ j Előfizetés V* évre I

1 5 Ke. I 3£| MEGJELENIK HETENKlNT, 1 80 Kc‘ -I

Kiadja: KOSMOS könyvkiadó BRATISLAVA, Ferenciek-tere 4. szám»