Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-23 / 74. szám
2. oJdaJ „Komáromi Lapok“ 1921. augusztus 23. nelmi jelentőségét. A gondolatokban gazdag beszéd Fél apostol igéin alapult: Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. (LKor. 13:13.) Az ős keresztyénikor két nevezetes alakját állította egymás mellé: Nérót, a császárt, aki minden hatalom felett kénye-kedve szerint rendelkezett s a feljegyzések szerint ezt a kijelentést tette: „Szeretném az egész világra kikiáltani, kikiáltani ezer nyelvvel a borzasztó titkot: nincs szeretet; vele szemben áll a cirkusz homokján várva a vértanúhalált, Pál, Tarsus fia, aki szivében hord egy világot: az Isten királyságát; bár hatalom alá vetett lénynek tartja magát, nyomorúságban bö része van, mégis azt Írja: megmarad a hit, remény, szeretet. Az egyik a kietlen vég képviselője, a másik a fejlődő jövőé, mert erkölcsi érték folytonosságát hirdeti. Maradjon meg közöttünk, magyarok között is — mondá — a hit, remény, szeretet. Legyen keblünkben a hit éles látása, mely a mélységbe hatol, a magasságba emelkedik, a remény pírja ékesítse álmáinkat s varázsolja közelebb őket, a szeretet meg kapcsoljon össze bennünket. A fejlődő emberiság nemzeteinek versenyeiben az a nemzet lesz a győztes, mely a leghatékonyabb erkölcsi erőket fogja felmutatni. A nérói nyers erő és a Pál apostol által örökkévalónak deklarált hit, re meny, szeretet, megfogják vívni a küzdelmet s a győzelem kétséges nem lehet. Az 1912-ben 6lsülyedt Titanic katasztrófája megmutatta az erkölcsi erők értékét s az anyag semmiségét. J Ha s hit, remény, szeretet, megmaradnak ben- ! nünk, mi is becsületet, tiszteletet szerzünk, a ’ magyar nép fényesebb lesz, fajunk el nem i vész soha. Az ág. h. ev. gyülekezet előtt Jánossy Lajos esperes mondott szivekbe markoló be- j szódét, mely könnyekig megindította a templomot zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. Ezekben a templomokban is a magyar imádság zengett fel a hívek ajkán a magyarok e nagy ünnepnapján. i A Medvecky-íéle hírhedt rendelet, mely- i nek születési hibája a törvénytelenség, ekkép- j pen nem vétetett tudomásul, mert Szent István ; ünnepét az egész vármegyében, sőt Pozsonytól Ungvárig megülték a magyarok vallásfelekezetre való különbség nélkül. II srali-iap Urain (Komáromtól Pécsig, meg vissza.) .— Saját tudósitónktól. — Az akimmel szombati számunkban közölt Cz. F. az Első Magyar Biztositó komáromi főnökétől a napokban lejátszódott puccsról az alábbi érdekes sorokat kaptuk. A Pécsett az utolsó napokban történt eseményekhez bátran használhatjuk a fenti címet, hisz evidens, hogy az egész puccsot a szerb hatóságok mozgatták, melyre a pénzért mindenre kész „emigráció“ szívesen vállalkozott. De 3000 bujdosó bőréről és menleveléről is szó volt, akiknek már 2 év óta készséggel statisztált a hazugságokkal állandóan félrevezetett csőcselék (a tendenciát felismert munkásság már rég tisztában volt velük.) A ratifikálás után legelőször a józanabb bányamunkásság igyekezett magát emancipálni. 16 idősebb munkást küldöttek Magyarországba meggyőződést szerzendő az ottani állapotokról. Ezek a legjobb hírekkel térhetvén vissza, a bányamttnkásság a magyarországihoz hasonló ellátást követelve, sztrájkba lépett. És ettől kezdődött — hatalmukat inogni látva — a szerb hatóságok üldözése, az emigráció moslékos szájú, durva izgatása, a csőcselék terrorja és a bécsi magyar sajtó stílusában tartott pécsi lapok hazugságáradata. Kezdődött ez a 16 munkáskiküldött letartóztatásával, folytatódott az e hó 11-iki „általános“ sztrájk kihirdetésével. Az u. n. munkásvezérek következetességére mindenesetre jellemző, hogy ugyanakkor forszírozták a szerbekkeli színpadát, amikor Szerbiában a legnagyobb kommunista s munkásüldözés folyik, amit már a csöndes jobboldaliak is raegsokaltak, s amikor az egyes kormánybiztosok egész szállítmány Magyarországból menekültet tettek át a határén, kiknek nagy részét a magyarok rögtön szabadon is engedték. De persze ezen kínálkozó egérutat sem veheti igénybe a pécsi menekült sereg, mert nagy részüket a világ egyetlen bírósága sem engedné futni. A pattanásig feszült idegekkel várakozó városba végre 8-án, hétfőn megérkezett a kiürítést előkészítő entente bizottság néhány tagja Foerster angol ezredessel s másnap a ! a missió tulajdonképeni vezetője: Gosset angol J ezredes. Ezek előtt kivánt a munkásság fél- j napos sztrájkkal a kiürítés ellen demonstrálni, | természetesen — a szabad véleménynyilvánítás ! legnagyobb örömére — a söpredéket, a fele- I lőtlen elemet s egy csomó gyerkőcöt vonultatva fel. Magyarországot gyalázó táblák alatt, vasbotokkal, kövekkel felfegyverkezve. Azt hiszem, ha eddig komoly ember a hazugságok hatása alatt gondolkodva várta is az „elnyomást“, e csorda rombolása után utálattal for- j dúlt el irányuktól. Azon kereskedők kirakatát, kik Linder rendőrkapitány garanciájára nyitvatartottak, bezúzták, minden üzletet bezárásra kényszeritettek, a Nemzeti Kaszinó több ablakát betörték, majd berohanva az ott időző tagokat összeverték az állandóan üvöltött „Horthykutyák“, „fehérek“ csatakiáltássai, az utcán talált papokat megverték, a D. G. T. bányaigazgatósága ablakait bedobták, s mikor egy orosz menekült irodistaleány egy követ visszadobott, a társaság két mérnökét rögtön letartóztatták. A csendőrség és rendőrség ugyanis az ellentüntetés elnyomására járt mindig a tüntetőkkel. Megjegyzendő, hogy a józan szociáldemokrata munkásság több helyen dolgozott. így a Hoffmann bútorgyárban is. Ezeket a többfelé portyázó bandák egy tömeggé olvadva támadták meg és verték széjjel. Végül aztán a főtéri kávéházakbói kivert vendégek helyét a sansculott-ok elfoglalva megkezdődött a népgyülés. Elszomorító volt látni, hogy a „Bécsi Magyaréból vett szólamokat oly ember adja elő, mint dr. Doktor Sándor a pécsi bábaképző igazgatója. Több példánk van, hogy az árba került ember menthetetlen, de hogy az ily kiválónak ismert „sociologus“, Norcan magyar fordítója se ismerje fel a határt és kompromittálja magát örökre, elveszvén minden józan szociális irányzat számára, hogy egy határtalan jövedelemmel biró nőorvos, az országban legkiválóbban felszerelt nőiklinikája berendezését az ellenségnek kiszolgáltassa, hogy egy 7 leányos családapa érettségizett leányait a fentemlitett félvonulások élére állítsa, nőket gyalázó Horthykatonás propagandaképeket vive: ezt megérteni alig lehet, itt talán már a lelki egyensúly is megbillent nagy veszteségére a jövő, egymást megértőbb társadalomnak. Másnap a két pécsi polgári újság tátongó fehér falai mutatták, hogy a szomorú eseményekről Írni akartak. A hovatartozandóság megnyilatkozásának legnagyobb szabadságára ezután sem újságban, sem más módon még mukkanni sem volt szabad; annál bátrabban közölhették a gombamódra termett emigráns bulevard-,sőt munkáslapok a magyarságot gyalázó véleményüket. — Es a sok piszok mind magyar nyelven jeleut meg oly szemérmetlen beállításban, mintha egy többség állana mögöttük, pedig csak nem is kétes eredetű pénz tereintette őket. Ez ellen végre egy ember mert tiltakozni: gróf Zichy Gyula pécsi püspök, ki az entente missió vezetőjéhez intézett levelében nyiltan megvádolta a szerb hatóságokat, hogy az utolsó napok eseményei előzetes tudtukkaí történtek. Az annyira gerinces levelet Posset átadta Radics szerb kormánybiztosnak, ki álszenteskedve rögtön az elégtétel kiszabása miatt Belgrádba telegrafált. . . S amidőn a szerb katonai és politikai hatóságok a missiónak kijelentik, hogy nekik nem parancsolnak s a kiürítésre külömben sem kaptak Belgrádból semmiféle utasítást, ugyanakkor a társzekerek végtelen sora hordja a városból a mi még elmozdítható, amit két év alatt az iskolák, korházak, kaszárnyák, gyárakból még el nem vittek s amit még útközben mint tűzifát, vagy ócskavasat eladtak, mert használható állapotban ép úgy mint a románoknál — rendeltetési helyére semmi sem ért. Ily körülmények között tartatott meg vasárnap a nagy hű-hóval beharangozott hazaáruló népgyűlés a nagy erőfeszítések után öszszeterelt mintegy 3000-nyi tömeg jelenlétében, A határ városi rendőrség már előzőleg figyelmeztette azokat, kik a „tüntetés“ komolyságát megzavarják a legsulyosabbra. Nem volt rá szükség. — Az ott elhangzott és felolvasott hülyeségeket, a bevonulás Fekete-Schwartz szerinti programmját: akasztófák, deres, kinzókamrák, kerékbetörés, a nyomdafestéket meg nem bíró trágárságok, de a legjámborabbaknak is legalább éhhalálos internálást stb kilátásba helyező és még hihetetlen borzalmakat már nem csak a kíváncsiskodó lakosság hallgatta szánakozó mosollyal, hanem az „összetereltek“ is minden emocia nélkül, amikor szinte programmon kívül Dobrovics Petár (igy) festőnek adják a szót. E szerb gyerkőc hivatkozva az 1918 nyarán történt pécsi katonai lázadásra, melyet ő vezetett (akkor az akasztófától hamis alibi igazolással menekedett meg, most azonban büszkén ismeri be a sok emberhalált, mi nevéhez tapad) és felhívja a munkásságot a fegyveres ellentállásra, valamint a szerb* fnagyar köztársaság megalakítására! A váratlan felszólítás, tudva azt, hogy Dobrovics a szerbeknek exponense, igy az egészet is csak ők inscenálhatják, nem maradt hatás nélkül. így megmenekült a népgyülés az elíaposodástól s miután azon kérdésre, hogy ki nem kivánja a megalakulást, senki sem jelentkezett, a félmillió lakos nevében egyhangúlag kimondottnak hirdették a szerb-magyar köztársaság megalakulását, melynek intéző bizottsági elnöke Pefár, tagjai pedig a vezető-emigránsok lettek, az elnök szavai szerint: amíg Károlyi Mihály, Jászi és a magyarság többi igaz hőse távirati meghívásukra a helyszínen át nem veszi a hatalmat, hogy a szerb és a kisántánl többi államainak segítségével Magyarország ez egyetlen demokratikusnak máradt szögéből követelve a békeszerződés végrehajtását, a környező államokkal összefogva, hevigyék a magyaroknak is a szabadságot! A sorra deputációzott szerb hatóságok (bizonyosan programm szerint) mind örömmel üdvözölték a kommunistákból az újabb áramlatnak megfelelőbb demokratikussá vedlett felszabadítókat s ha még elmondjuk, hrgy a sok ordítást a tettyei fensikon egy népünnepély keretében mosták le, melynek költségeit — igen ötletesen — már előzőleg a „kultúráért“ megrohanó szóval gyűjtötték össze sörös kriglikben, úgy — finita la comedia . . . Mikor e sorok megjelennek, már az egész gyönyörű vidéken a felszabadulás öröme ragyog az arcokon s tán igaz lesz a meggyötörtek kijelentése, hogy nem baj ha csakugyan éhbérért is kell dolgoznunk, hisz e télen megélünk az örömből is. . . ___________ — Őszi uetemények (konyhakert és virágfélék) magvait Berghofer János magkereskedéséből szerezzük be. Pozsony, Vásártér 13. — Értesítés a volt Vili. osztályosoknak. A főg. igazgatósága tudatja, hogy Győrött math, érettségi írásbeli vizsgálat szept. 7-én,* a szóbeli kiegészítő vizsgálat pedig szept. 9-én lesz a főgimnáziumban. Legolcsóbb bevásárlási forrás! Nagy választék mindennemű vászoncipőkben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktára! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók. Pontos és figyelmes kiszolgálás! Mérték utáni rendelések és javítások 24 érán belül készíttetnek. Cipőkrém és eredeti „PALMA“ gummisarok kaphatók 367
