Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-19 / 15. szám

1921. február 19.

«Komáromi Lapok«

5. oldal.

— dóuáhaggotl alapszabályok. Szlovenszkó teljhatalmú minisztere a Komáromi Népjóléti Központ alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta.

— Miért kerül most egy üveg Diana

sósborszesz 22 koronába? Azt kérdi mindenki 1 — A válasz egyszerű! . . . mert ma még az eddiginél erősebb hatásában, páratlan erejében felülmúlhatatlan minőségben készül. Mindenki tudja, hogy azok a finom, részben tengerentúli anyagok, melyekből a Diana sósborszesz össze van téve, a világháború kitörése óta több százszorosán megdrágultak. A kormány pedig elrendelte, hogy ezentúl az eddiginél erősebb minőségben kell gyártani a Dianna sósborszeszt. 389—i.

— fl Sport csónakház megjauiiása- A vizisportot, a csónakázást Komáromban a Sport Egylet űzi, azonban csónakházát az időjárás viszontagságai megviselték és az félig a vízbe sülyedt. Az egyesület elhatározta, hogy a csónakházat jó karba hozatja, hogy a tavaszon az egészséges vizisport megindulhasson.

— Pályázat. A komáromi pénzügyigazgatóságr.ak több kisegítő munkaerőre lesz szüksége. Felvétetnek elsősorban nyugdíjazott állatni tisztviselők nyugd. tanárok, tanítók, jegyzők stb. A jelentkezések határideje febr. 25 ike.

— Adózók ügyeimébe. Komárom szab. kir. város adóhivatala felszólítja mindazokat, akik a városnál vezetett adófőkönyvben előirt és az 1909 évi Xi. te. 26 § a értelmében esedékes adótartozásukat e hó 15-éig be nem fizették, hogy azt járulékaival együtt, a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagy e hó 24-éig az alulirt városi adóhivatalnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni.

— Alapszabályok felterjesztése. Az egyesületek alapszabályai felterjesztése tárgyában a miniszter elrendelte, hogy csak azok az alapszabályok terjeszthetők fel kormányhatúsági jóváhagyásra, amelyek nyelvileg és helyesirasiiag (?) kifogástalanul vannaK fogalmazva, alaposan kidolgozva és 3 példányban az alakuló közgyűlés jegzzökönvvéveí, a jeienvoltsk névjegyzékével, szabályszerű kérvénnyel és az elnökség sajátkezű- kézírásával vannak ellátva. A miniszter megköveteli: az egyesületi nyelv megállapítását, annak kijelentését, hogy az egyesület politikai-e vagy sem, a feloszlás és alapszabálymódositás esetére a kormányhatósági jóváhagyás kikötését, a vagyonnak kizárólag hazafias célokra fordítását, az egyesületi tagságnál az életkor megjelöléséi és a tisztviselők megválasztásának módját. Ezek az egyes pontok nincsenek elég Világosan megfogalmazva és félreértésekre adhatna« alkalmat. Nem érijük például, mit jelent a vagyonnak kizárólag hazafias célokra való felhasználása. Kulturális és emberbaráti célú egyesületek nincsenek?

771/fidefih/néh hel/ f

( Giifa,. fjiprr&i ’ajefín. ^

j „fJ/Jn.. bórvasai/n. *

— magyar többség az erdélyi uárosokban. •A romániai népszámlálás Erdélyben beigazolta hivatalosan is azt az eddig is kétségtelen statisztikai igazságot, hngy az erdélyi összes nagyobb városokban: Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Brassóban, Aradon, Nagyvóradon-Szatmárott stb. többségben van a magyar lakosság. Most már a hivatalos román körök is, amelyek azelőtt hamisnak mondották a magyar statisztikát, kénytelenek beismerni, hogy az uj imperium alá eső területeken az intelligencia többsége, — mely a városokban lakik — magyar. Tisztán áll ez az egész művelt világ előtt ez az igazság, hiábavaló volt minden ellenkező tendencia s hiába csináltak a zsidókból külön nemzetiséget, csakhogy a magyarok lélekszáma a zsidó v^llásu magyarokkal kevesbedjék. Az erdélyi népszámlálásnak ezzel az eredményével „Hü magyar városok" címmel vezető cikkben foglalkozik a Pesli Hírlap is és lelkesült elismeréssel szó! az elszakított magyarságról, mely hü maradt kultúrájához s nemzeti jellegéhez, mégha üldöztetést is kellett érte szenvednie. „Örömmel könnyező szemmel látjuk — írja — hogy nem fajult el még a székely vér. Minden kis csöppje drága gyöngyöt ér. Nem görbült meg a magyar szive!“

Majd igy folytatja: „Ti konjuktura lovagok, itt a politika piacán: tanuljatok önfeláldozást az í elszakított területek magyarjaitól. Megbecsü! lésre érdemesek ezek a magyarok s nemzet| közi segítséggel kell számukra biztosítani azt i a kíméletet, melyet a műveltebb kisebbségek : megérdemelnek. Meg kell magyaráznunk — Írja ; végezetül a civilizált nemzeteknek, hogy be- I csüljék és védjék a civitizációt akkor is, ha — j magyar.

! fi rafi Mkieiáii íejKJMéioiiMozásMI

j Előadta az önkéntes védőnők oktatása alkalmával Weisz Samu dr. munkáspénztári főorvos.

1 1

Igen t. Hölgyeim ! Múlt előadásom keretében megismerkedtek azon főbb veszélyekkel, melyek az újszülöttet környékezik, megtanulták, i mi a teendőjük, hogy ezt a magával tehetet] len szegénykét a veszélyekkel szemben meg! védjék. A mai megbeszélésünk tárgya a csej csemő lelkiéletének fejlődése.

Igaz, hogy a csecsemő testi fejlődése I rendkívül fontos, mert ami e tekintetben iiiányos, j azt többé lehetetlen teljesen helyrehozni s áll I a latin, közmondás: „mens sana in corpore j sano“, egészséges lelket csakis egészséges ; testben találhatunk. De másrészt feltétlenül kell j a lelki életet is kifejleszteni.

Ha a gyermekből hatalmas erejű férfi j lett, aki azonban az értelmi tehetség alsó fo- i kán megállóit, akkor ez a létért való küzdelj met sohasem fogja kivánt eredménnyel végig ) harcolni. Kell, hogv az ember nyers tesíierejét i értelme vezetése alá. helyezze, ez fékezze és j irányítsa. „Inkább ésszel, mint erővel.“

Az uszülöit mozog, sir, de a lelkiéle minden uyilvánulásának híján van, az ujszü; lőttnek nincs — lelke

Hadd vizsgáljuk, mikép fejlődik a gyerj mek esze.

Az agy a lelkiéi t központja s különösen a homloklebeny az. Már a nagyobb gyermeknél differenciálódik az agy, egyes lebenyekre tagozódik, minden lebenyben tekervények fej - j lödnek ki, az agy belsejében pedig szürkej állomány halmozódik fel egyes gócokban, ezek úgy a leikiélei mint a mozgás központjai. Az l idegrendszeri egy láviróberendezéssel lehetne ; összehasonlítani, ahol a« agy a központ, innen | vezetnek a huzalok — az idegrostok — kifelé, j a test minden részébe, s itt futnak össze a : test minden részéből az idegrostok, a kívülről j jövő huzalok. Vegyük azt az cselei, hogy a j nagyobb gyermek, akinek agyveleje a fejleliség : már eiőbbrehaladt fokát mulatja, megpillantja j játékszerét. Ezen kedvenc tárgyának képe szeme I recehártyájára rajzolódik le épugy, mint a fo| tografus gépének ho nályos üvegére. E kis kép j ingerként hat a szem látóidegére s ezen inger j a látóidegnek az agyvelővel összefüggő rostjain ■ az agy nyakszirtlebenyéig folytatódik. Legyen j a képletes magyarázat kedvéért ezen inger a ! küldönc, aki a sürgöny szövegét viszi a hiva| talba, ez az agy nyakszirllebenye. A hivatalnok a táviratot továbbítja a leadó hivatalhoz, pl. az izommozgató központhoz, ahonnan az izgalom a központosító idegpályán, legyen ez a sürgönyhordó, a kéz és kar izmaira átterjed: i a gyermek a játék után nyúl. Röviden tehát a j folyamat az, a gyermek látja a játékot, a látój ideg jelenti ezt az agynak, ez kiadja a paranj csőt a mozgató idegközpontnak s a gyermek i cselekszik.

Az agy ily komplikált működésére az újszülött képtelen, mert az agyveleje még a fejlettség igen alacsony fokán van, egy tagozatlan, egynemű, szürke pép. Az idegvezetékek, amelyek a környezeti benyomásokat az agynak tudomására hozzák s azok, amelyek innen viszik az akarat kiváltotta impluzusl a környi szervekhez a fejlődésnek, még legkezdetét nirtatják. Az újszülött anyában még nem játszódik le lélektani folyamat, élettani értelemben az újszülöttnek még nincs lelke. Lelkiélete csak igen lassan indul fejlődésnek, amíg érzékszervei a külvilágból eredő benyomásokat felfogni és az idegvezeíékek utján' az aggyal közölni képesek. Ez lassan halad, mert kezdetben az érzékszervek nagyon fejletlenek.

A gyermek lelkiélete a tapasztalatokon és az emlékezésen épül fel. Kezdetben, az ujszüszülötfség idejében s még ezen túl is, a csecsemőt semmisem érdekli, anyját nem veszi

észre, csakis vegetativ életet él. Nemsokára azonban életének körülbelül 2. havában látószervének fejlődésével, az agyához jutott fényingert észreveszi, észreveszi a szint, az alakot. A már ismertetett módon a központot kereső idegrostok pályáján az agy átveszi az ingert s rajia, mintha a táviró irókészüléke tenné, egy benyomás, egy csak igen felületes és gyorsan elmúló benyomás keletkezik. De az anya ismét jön kis ágyához, tízszer, százszor és ezerszer, a játék számtalanszor ismétlődik, a látásokozta inger továbbítása az idegrostok pályáján mind könnyebben történik „a pálya kicsiszolódik“, amint a fizioiógusok mondják, az agyra rajzolt benyomás mind mélyebb s többé nem tűnik el. Ha ennyi tapasztalat után közeledik feléje az anya, akkor tudja már a csecsemő, hogy ezt az alakot többször látta: a gyermek emlékszik. Az anya felveszi gyermekét, mély szeretettel szo» ritja kebléhez s nyújtja néki az éltelő táplálékot. Anyja testéneK melege, a mohón kivánt tej, jóleső érzést keltenek benne. Minde-zen ér• zések az idegrostokon mint ingerek futnak át az agyhoz, amely őket mint nyomokat raktározza el. Ha már az ily tapasztalatok nagy számban érték a csecsemőt, akkor anyja közeledtével nemcsak látja a már ismert alakot, hanem tudja i azt is, hogy nála meleg helyre talál és jóizü táplálékra. Arca kiderül s a már ismert alak i felé törekszik, hozzá akar. Felvillan apró agyvelejében a tapasztalat révén szerzett emlékkép, öntudatos lénnyé váük: a csecsemőnek lelke I iett. Ezt körülbelül hetének 4. havára lehet : fenni.

Előbb már említettem, hogy a csecsemő tapasztalatait érzékszervein át szerzi. Hadd vizs- 1 góljuk ezek fejlődését.

{ Az újszülött úgyszólván teljesen vak. A ! szemébe hatolt fény csakis kellemetlen érzést j kelt benne. Méhéleiébeu teljes sötétség vette ; körül, megszületése után, a fény kellemetlen hatása alatt becsukja a szemét s csak félhomályban nyitogatja 1—1 percre. Képtelen fejét : avagy szemét forgatni. Agyában a látás köz; pontjának előbb ki keli fejlődnie, hogy a recej háryára vetett képet lassa. Ezt eléri méhen; kívüli életének 2. hónapja végén, a 4. hónapban a vele foglalkozót nemcsak látja, hanem fel is ismeri Láiószerve révén a csecsemő a tapasztalatokat nagy számban szerzi s igy a szem rengeteg befolyással bir lelkiéletének kifejlődésére. Most már megérthetik, hogy miért hangsúlyoztam ann.ira s hányszor, hogy az újszülött szemlobja, ha vakságra vezet, lelkiéletét tönkreteszi.

A második érzékszerv, amelyen át a csecsemő értelme fejlődik, a hallószer. Az újszülött siket.

A haiiőideget a hanghullámok hozzák rezgésbe. A kiejtett szó jellegzetes módon hozza rezgésbe az éthert s ezen rezgés, mint hanghullám éri fülünket is. A rezgés fülünk külső hallgaratán át a dobhártyához ér, ezt is hozza rezgésbe, vele együtt a hallócsontocskákat s a i belső fülben elhelyezett hallóideg rostjait is ; ezen rostok a fülből az agyig vezetnek s közvetítik a külvilág ezen speciális ingerét az agyvelővel. Azonban az újszülött dobürege, ahol e szerv legfontosabb részei foglalnak helyet, vízzel megteli s mig ez fel nem szívódik, addig a ffanghullámok nem érik el a hallóideget.

A csecsemő hallószerve egyengeti szintén az utat a lelkiélet fejlődése felé sajátlagos tapasztalai utján, még pedig elég korán. Már j méhenkivüli ’életének elejen kellemes érzést kellenek benne a zene, a bölcsődal. Bölcsödalával az anya már korán nyugtatja meg őt, az ismert hang elaltatja. A hang irányát és távolí ságát sokáig nem tudja megítélni, ehhez a taj pasztalatok igen nagy számban szükségesek.

Épugy bő tapasztalatot kíván a finomabb | hangelváltozások felismerése, mint a beszéd I megértése, amihez azonkívül nagy figyelem és 1 megkülönböztetőképesség is kell. Ily komplikált \ szellemi munkát a csecsemő csak sokkalta később ; tud végezni. Ha pedig képes a beszéd értelmét t is felfogni, akkor bővül csak az elsajátított foj galtnak száma, mert a hallás révén oly fogalj maknak jut birtokába, amelyeket többi érzék! szervein át képtelen volna elsajátítani.

A tapintás már az újszülöttnél is műköj dik. Az újszülött a hideget kellemetlennek érzi j és sir, a meleg neki kellemes. Ha pelenkája | nedves, addig sir, amig szárazba nem rakják- Később ezen érzék finomul saját testének és a