Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-19 / 15. szám
6. oldal. Komáromi Lapok“ 1921. február 19. körülötte levő tárgyak kitapintása folytán. így különbözteti meg őket és szembeállítja saját énjét a külvilággal. Az iziés és a szaglás egymással szoros viszonyban állanak, utóbbi élénken befolyásolja az előbbit. Tudjuk, hogy a kellemesszagu étel az étvágyat emeli, a rossz szag azt alábbszállilja. Mindkét érzék szerkezete oly egyszerű, hogy Önmagában természetes már az újszülöttnél való működése. Azt tudjuk, hogy a csecsemő a tejet kivárja, minthogy ennek ize neki kellemes. Azt is tudjuk, ha az. anyát bármi okból más dajka helyettesíti, előfordulhat az eset, bogy a csecsemő most a tejet el nem fogadja. Talán nagyobb sótartalma, a kevesebb cukor, avagy elü ö vegyi összetétele adják utóbbi tejnek a neki kellemetknel'b izét. Igaz, hogy az újszülött sir, rugdalódzik, karjaival hadenászik, arcát lintorgatja, de ez mind ösztönszerüleg. gépiesen történik, függetlenül akar áfától. Ösztönszerüleg zárja körül anyja mellbimbóját, ösztönszerüleg szíjjá be szájébói a levegőt s fizikai törvény alapján szökik ezen légütes térbe a tej. Ezen fizikai jelenségről az újszülöttnek fogalma nem lehet. De a tej Ínyére a kellemes benyomását teszi, a gyakran ismétlődő izlési inger az agyban már ismert médon emlíkképet idéz elő. Ezóta a csecsen ő táplálkozása rém ösztörszerti többé, heuern öntudatos, akaratáfóJ függő működés bizonyos cél elérésére. Az újszülött sírása, a csecsemő gőgicselése is ösztörszeiü, izemmüködtetés, amely gyakcii ismétlés és az - érzékben nyomások folytán öntudatos cselekvéssé válik. így tanulja meg a csecsemő a hangok, aszótagok kiejtését, szóval tanul beszélni. A mosoly kezdetben gépies izemmüködtetés a 4. hónap végén a kellemes érzés mosolya bírja. Mindezekből láthatják t. Hölgyeim, hogy a kezdetben az öntudaton és akaraton kívül eső mozgások gyakorlat és az ebből leszűrődött emlékezés folytán a tökély magasabb fokára emelkedve, öntudatosokká válnak. Különösen az érzékszervek képesek a lelkiélet felépítésére közreműködni, a tapasztalatok, a gyakorlás hosszú iskolája révén. A lelkiélet legelső rtyilvárulásai azéizésre vonatkoznak. Eleinte csak a kellemes és kellemetlen érzést ismeri, születése után a rosszkedv érzése túlnyomó. Finom idegzete révén az öt óíalmazó rnyarréh elhagyása után kellemetlennek érzi a testét étő hőkülönbözetet és a fény behatását Ha legelső szükséglete, az éhség, rém talál gyors kielégítést, ezt élénk rosszkedvben nyilvánítja, sir. De van gyönyörérzete is, ha szopik. A jóizü tej a jóllakotiság kellemes érzését kelti tenne. A langyos fürdő is elégültséget vált ki, elárulja azzal, nyugodt arckifejezéssel alszik el. A ielkiélet első kezdetét bizonyos feltételek kell, hogy megelőzzék. Az érzékszervek kifejlődéséről volt már szó, egy másik előfeltétel a gyermek emlékezőtehetségének a fejlődése. Az első 2— 3 életévében ez még gyenge. De minden uj;bb külberycmás a gyermek agyvelejében nyomot hagy, ezen nyom minden ismétlődéssel mélyebb s végül állandósul. Már az első hónapokban felismeri anyját s meg tudja őt másoktól különböztetni. S igy gyűjt a gyermek számos emlékképet s a felvett valamik az újabban felmerülő benyomásokból eredő képzetek társulása építik fel szellemi életét. A gyetmek szellemi fejlődésének egy ujabbi előfeltétele a figyelem. Eleinte ez csak gépies. A fénylő tárgy felé fordul, mert ez látóidegét izgatja, de amikor már az emlékezés révén a képzeteknek már bizonyos számával rendelkezik, figyelme öntudatossá válik kapcsolatban egy belső igyekezettel. Feltámad benne a kíváncsiság és ez az aktiv figyelem ébrentartása szempontjából egy igen hatékony inger. A csecsemő azonban egyvelejérek fejletlensége miatt csakhamar kifárad. Figyelme ellanyhul s csak a csecsemőkor utáni időben nyeri el azt a képességét, hegy az őt foglalkoztató tárgy mellett kitartson. Rendkívül nagy fontosságot kell tulajdonítanunk a csecsemő utánzási ösztönének, ez már első életévének második felében jelentkezik s mások cselekedeteinek utánzása kiséilétéiből áll. Ezek eleinte automatikus mozgások, amelyek a gyakori ismétlés folytán öntudatos cselekményekké s végül határozottan akaratától függő és kívánt mozgássá válnak. A csecsemőnek nem lehet erkölcsi érzéke. Ehhez már az értelem magas foka és a tapasztalatok nagy száma kellenek, ezt belé kell nevelni. Fiatal lelkét az erősebbtől való félelem uralja. Igen korán ismeri el apja és anyja tekintélyét. Az apa szigorú tekintete, emelkedett hangja elegendők arra, hogy a csecsemőt megfélemlítsék. így fejlődik ki lassan az engedelmességre való készség. A szellemi fejlődésnek már magasabb fokát jelzi a vonzódás érzete, ez a jóról és a rosszról való fogalomnak kiépítését szolgálja. A gyermek most azt tartja jónak, ami a szeretett személynek te’szik s rossznak, ami annak fájdalmat okoz. A lelkiélet fejlődésének ezen foka már a csecsemőkoron túl van, de itt kell rámutatni, hogy a kisgyermek szereteíét mielőbb kell megnyernünk s a szeretet érzését nagyon korén kell benne felébresztenünk. II. Nem lehet feladatunk, hogy a csecsemő értelmiségét erőszakosan fejlesszük, törekvésünk az legyen, hogy ennek kifejlődését ne zavarjuk A csecsemő lelkiélefének elemei érzékszerve segítségéve! a külvilágból nyers benyomások alapján épülnek fel. Mi sem észszerütlenebb, mint a szülök azon törekvése, hogy gyermeküket szellemileg gyorsabban fejlesszék, amint a természet azt megengedi. A gyermeket ily nevelés idegessé teszi, teste és lelke igen gyorsan kifárad, teljesítőképessége pedig csökken. Kezdetleges- taniíóeszközei legyenek játékszerei, igy csontból készült karikák, halkan szóló kerep!ők, gumimból avagy fából készült alakok. Ha a csecsemő még nem annyira tapasztalt. hogy u'ána nyúljon, akkor akasszuk fel azokat szemétől némi távolságban, olykor meg is lóháltassuk őket, igy fejlesztjük a gyermek látók épességét. Később a csecsemő kezébe adjuk a játékszert. Csak figyeljük meg a kis kis emberkét hogyan forgatja, végig tapogatja őket. így ismeri meg annak összeéllását, alakját s egyéb tulajdonságát. Minél kevesebb s minél egyszerűbb játékszert juttatunk a csecsemőnek kezébe annál jobb, annál alaposabban ismeri meg azi. Amikor a gyermek megerősödött a járóiskolába tesszük, játékszereit mellé adjuk. A padlóra rakunk egy szőnyeget, vagy takarót, ezt letakarjuk tiszta lepedővel s köré állítunk 4 db. keretet, melyek puha szövetfel vannak bevonva a keret magassága a- gyermek válléig ér. E helyen a gyermeket baj nem érheti, játékát majd eldobja, majd utána mászik, azt elérni iparkodik, így mászni tanul, s a rámába j kapaszkodva feláliani igyekszik, később járni is megtanul. Miníhrgy mindezeket önállóan végzi, érzékszervei, izmai és szellemi képességei fejlődésnek indulnak A csecsemő gyakran ideges; nyugtalan, izeg-mozog, sokat sir, hirtelen zajra összerezzen, rosszul alszik. Ilyen gyermeket tartsunk távol minden izgalomtól, különösen ne kényszeritsük felesleges szellemi munkára, re kapjuk fel, ne hordozzuk ha nyugtalan, ez árt neki. Inkább füiösszük a csecsemőt a rendesnél valamivel hidegebb, 27° R vízben, hálószobájának levegője legyen 14° R, sölétebb és csendesebb legyen, minf az egészséges csecsemőé. Ne felejtkezzünk meg a csecsemő erkölcsi neveléséről sem. Élete eiső napjától vezethetjük a megszokás erejével, lesd ápolása módjának és idejének pontos, szigorú betartásával j nevelhetjük ily irányban. A táplálás idejének I pontos betartásával fegyelemre oktatjuk. Öntuj datán alul elismeri a felnőtt ember fölényes j akaratát és csendesen várja be a szoptatás j rendes idejét. Feltűnő, mennyivel neveletlenebb j azon csecsemő, akit anyja minden sírásra l mellhez kap. Már korán tudja, hogy csak sírnia kell, hogy szopni kapjon. Ezáltal nemcsak i ártalmas nagyétküség fejlődik ki a csecsemőben, de még el is vész az erkölcsi fegyelemré szükséges nevelés befolyása. Épugy szoktatjuk a csecsemőt arra, hogy ágyba téve elaludjék, de arra is, hogy csak bölcsőben ringatva vagy karon aludjék el. Nyugodtsággal és következetességgel, a csecsemő fegyelmezésével mindent tudunk elérni, ha maga felett érzi a nevelő erős, meg nem alkuvó akaratát. Utóbbit ne becsüljük kevésre, az erősebbtől való félelem vezet az erősebb akarat előli meghunyászkodásra s ez kiindulópontja a gyermek erkölcsi fejlődésének. És ebből az érzésből ered a; gyermek neveiéstanilag legfontosabb ettikai képessége: az engedelmesség. E nélkül a kisgyermeket nevelni nem lehet, hiszen hiányzik nála a nevelő jóakaraiu és értelmi okokkal indokolt szándékának megértése. A csecsemőnél a nevelésnek csak legalsóbb fokáról lehelszó, az idomitásról, amellyel a nevelő a kisgyermek leikétől távol tartja a rosszat s bevezeti a jó elemeibe. Az imént említettem, hogy a csecsemőt a táplálás és ellátás körüli elbánásunkkal engedelmességre tudjuk szoklatni. Még jobban sikerül ez, ha nem tűrjük apró neveletlenségeit, mint az oknélküli sírást, orditozást. Ha ilyennek ismertük fel, akkor hangban és arcmozgásban hifejezett szigorral, ujjal való fenyegetéssel, a csecsemő kezére mért gyenge ütéssel és sok hasonlóval képesek leszünk kierőszakolni az. engedelmességet, llymódon fejlesztjük a központi ideggócok gátló működését, amellyel a gyermek majdan leküzdi az ösztönszerü, az indulattól vezetett cselekvést. Ha pedi^ a gyermeknek ezen a meggondoltság hijján fellépő indulatot nem utasítjuk vissza, akkor akaratereje nem fejlődik, de még gyengül: ennek is a gyakorlat a mestere. De azért szeressük a csecsemőt, halmozzuk el annyi szeretettel, amennyit csak; elbír. Úgyis már korán különbözteti meg a felnőtt lágy hangját a szigorú, kemény, neheztelő, rendreutasitó hangiól. Örömtől sugárzó a ccal mosolyog a hozza szelíd hangon szeretettel szóló anyjára, nyugodt, elégedett, ha ez meleg kezével csendesen végig simogatja testecskéjét, boldogan elalszik a puhára vetett ágyacskájában. A szeretettel ápolt csecsemő mindig vidám, mosolyog szívesen játszik. Ha azonban levert, akkor van okunk arra, hogy az orvoshoz tanácsért folyamodjunk. A kanadai magyarokról Irta: Csekes Béla volt amerikai lelkész. IV. „Eszíerháza“, „Kaposvár“ régi telepek, Whitervoodtól északra 20—30 mérföldre. Ezen a vidéken több erdőség van, mint „Otthon“ körül. A város s a telepek között húzódik Qu Apelle völgy. Hatalmas holt folyó meder. Az egykori nagy folyamnak maradványa a völgy mélyén elterülő nagyobb tavak, s az ezeket összekötő kicsike patak. A medence szélessége két mérföld, mélysége 400 láb. A partokat erdők szegélyezik. Mellék folyómedren ereszkedik alá az ember, ugyanolyanon megy fel a másik partra. A völgyben White wooc>és Kaposvár között kelet kanadai franciák, a partok közelében svédek telepedtek le Mikoriban ott voltam akkor építettek mellékvonalat „Eszíerházán“ keresztül, ami a magyarság helyzetén nagyon sokat könnyített. „Békevár“ Whitewoodtól délre 20 — 25 mérföldnyire van, egészen sik, erdőilen területen. A viszonyok itt is olyanok mint egyebütt, Ezeken kivüi több kisebb-nagyobb szétszórt telep van. Manitoba tartományban van Hun’s valley, fenn északon Szokatekwan tartományban Prince Albert közelében „Mátyásföld“. Jó pár esztendeje elkerültem már Kanadából, azóta sokat fejlődhetett; az árak is, különösen a világhábotu miatt emelkedhettek. A komám nagy propagandát fejt ki a nagy, lakatlan területek benépesítéséért. Régen még gazdasági felszerelést is adott, kedvező feltételekkel. Ez a módszer azonban nem vált be, felhagyott vele. Mennyi magyar van Kanadában, nem tudom. „Otthon“ telep körül 100—150 család lehet, de hiszem, hogy több ezer családot is össze lehetne számolni. Hogy szétszóródik az a parányi magyarság a népek tengerében! Amerikába szakadt véreink közül, véleményem szerint a Kanadában egyesültek tartják fenn legtovább magyarságukat, ott kinn a prairieken. Többen keserűséggel emlékeztek meg a hazai állapotokról, de azért egész Amerikában sehol sem hallottam annyi érzéssel, oly meghatottsággal, annyi csillogó könnyel énekelni a bujdosók dalát: Kitárom reszkető karom, ölelni földedet, Reád záporként hullatom, fiúi könnyemet, Szülöttidben csalatkozám, Te bű, igaz Talál, hazám, Hazáin, hazám, szegény magyar hazám.