Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-16 / 14. szám
Xsgfvenkeiteük évfolyam. 14. sxáiii. Szerdai I92f. február 16. KOMÁ ROMMEGYEI KÖZLÖNY Eiőfaeiísi ár Csefc-szlevák prtékbcp : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: üffez érre 60 K, Merre 30 K, nurjcáévre 15 K. Egyes szem ára: 70 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Msgjeleník minden szerdán é3 szombaton, i. -j ,-ir.r ■ivii ii it; —irnrfii irar "rr - i rTTiíTiiBia Magyarok! Testvéreink! Ma kezdődik a népszámlálás. > Tudjátok-e, mit jelent ez reánk nézve ? ! Nemzeti kisebbségi jogaink forognak kockán, j ha kis hit üt k leszünk e napokban és megfélem- i iiteni vagy rábeszélni engedjük magunkat. i Valljuk meg emelt fővel magyarságunkat, magyar fajunkat, magyar hitünket: hogy fiai vágjunk az ezer év után szétdarabolt magyar \ nemzetnek,, akiket hazájuktól elszakitolt és uj'' államformába kény szeritelt a békekötés, Nekünk magyaroknak, akik az európai kuíimának évszázadokon keleti védőbástyája voltunk, nincs mit szégyelltünk. A mi nemzetiségünk csak a magyar tehet, j bál melyik templomban imádjuk is az Istent, I ne feledje ezt senki el közülünk. Ezt a nemze- \ tiséget hasztalan igyekeznek elnyomni és beol- , vosztani, vagy képét átfesteni, ezen a mostaninépszámlálás sem fog változtatni akkor sem, ' ha nycl\ is méreteink helyett az állampolgárságot j és nemzetiségünket kérdi tőlünk. A mi nemzetiségünk, legyünk bármely j * vallásuck és tartozzunk bármely párt tagjai \ sorába, más nem lehet, mint magyar. Aki ezt ! elfelejti, vagy szem elöl téveszti, az saját faja . ellen helyrehozhattanul, halálosan vétkezik. Úgy j áldjon, vagy verjen bennünket a sors keze, ahogy ezt teljesítjük! Minden magyar ember győződjék meg, mielőtt a számláló ivet aláírná, hogy nemze- j • tiségi rovatába mit jegyeznek be. Ebben a rovatban csak egy szó legyen, de ebben egész í ^hitvallásunk: Magyar! Középeurópa jövő sorsa koránfsincsen a békeszerződésekkel megpecsételve, mert ezek alkotói nem számoltak olyan ható erőkkel, amelyeket sem lenyűgözni, sem megszüntetni nem lehet. A győzíes antant is kezdi belátni, hogy a politikai széttagolás szétdarabolta á gazdasági egységet is, amelytől most Középeurópa minden állama szenved. A gazdasági egymásra utaltságot a politikai elhatárolással megszüntetni nem tudják a békeszerződések, mert egyik államnak élelmiszer válsága van, a másiknak gyáripara jutott szénhiány miatt krízisbe, a harmadik pedig a nyersanyagnak hiányát szenvedi, ami a korábbi gazdasági berendezettség mellett mind ki volt egyenlítve. Mindezek az uj államokban súlyos bajokat, egyfelől túltermelést, másrészről éhínséget és mindenült általános munkanélküliséget idézzenek elő. A gazdasági lehetőségek fogják az igazi határokat megszabni nem pedig a politikai tekintelek. Egy európaszerte ismert nagynevű államférfi jelenti ki e rr.egcáfolhatlan igazságokat: „A békeszerződések revíziója mellett lassan és szinte, észrevétlenül dolgozik egy erő, mely a ieghafalmasabbak halalmánál is erősebb: a dolgok természete. A dolgok természetének küzdelme, a pillanatnyi hatalmi konjunktúra által teremtett szerződéses állapot ellen már megindult, még pedig elsősorban a pénzügyi és közgazdasági téren. Még védekeznek ellene, még összeülnek tanácskozni körülbelül minden , hónapban egyszer, hogy önmaguk és mások j élőit elpalásiolják alkotásuk belső eilenmon- i dásainakés lelketienségeirtek megnyilvánulásait.; De a közgazdasági téren, ahol utóvégre is a kétszerkettő határoz, ez a küzdelem láthatólag gyengül és a számok logikájának vaskényszere előtt meghátrálni készül, A győztes államok gazdasági termelése szenved a legyőzötíek fogyasztási képességének csökkenése folytán és ha ez utóbbiak gazdasági ereje a velük szemben támasztott túlságos pénzügyi követelések alatt összercskad, egész biztosan belesodródik abba ' a roskadásba. Ez mennyiségtan, amely ellen ‘ igazán csak tövid ideig lehet disputáin). Ámde az erkölcsi erötényezők terén sem ! áll a dolog másként. A kétszer keltő törvénye | azoknál is érvényesül, babát nem oly kézzel- ; foghatóig és nem olyan gyorsan, mint az anya- . giaknál. Matematikai igazság erejével bir az a ‘ tétel is, hogy államokat nem lehet alkotni azzal, \ hogy a térképre uj vonalakat rajzolunk, me- ; lyekben az organikus egységnek egyetlen té- ' nyézője sem található: sem etnográfiai, sem a j geográfiai, sem a gazdasági, sem a történelmi. : Az ilyen alakulások, melyeknek lelke nincsen, \ csak mes-'erségesen tarthatók fenn és mester- i séges fentsrlásuk az állandó nyugtalanság lég- ■ körét terjeszti egy meg űrn állapítható hoszszuságu diameierben. Nem lehet ennélfogva j Európa egy nagy részének, egész Keleteurópá- I nak ezt a nyugalmát, melyre nemcsak nekünk, : hanem az egész világrésznek szüksége van, j ilyen mesterséges alakulatokra, a nyugtalanság j ilyen tényezőire alapítani. Nem lehet ezeket a j nagy éitíekeket megalapozni a természetes egy- , ség szétbontásával, amely világrészünk e területén a biztosságot, a nyugalmat, a zárt egységet és a nyugati kultúra uralmát képviselte“. Ezek az erők ma még nem bontakozlak ki teljes méreteikben és nagyságukban. De jelentkezni fognak azok az óramű pontosságával és figyelmeztetik a hatalom birtokosait nagy tévedéseikre. Ezek közül a legsúlyosabb az, hogy a hatmilliós cseh nemzetiség akarja az összes államalkotó nemzetiségek fölött magának a föltétien politikai és gazdasági hegemóniát biztosítani. Teszi ezt azzal a mohósággal, amely okvetlenül megíermi a reakció gyümölcseit. A nacionalista gondolat ellen kijátszott szociáldemokrácia és az ebből sarjadt kommunizmus az uj államalakulás és annak egészséges fejlődésének útjába óriási torlaszokat emelnek. Ezeknek folytonos kerülgetésével az államban a szükséges jegecesedési folyamat meg nem indulhat. Másrészt a nemzetiségek elnyomása, szabadságjogainak, melyeket az elődállamban élvezett, huzamos konfiskálása, kultúrájának semmibevétele a nyugodt és békés munkát nem tudja biztosítani, csak az elégületlenség szitására alkalmas. Olyan állam boldogulhat csak, melynek polgárai elégedettek; amelynek keretében centripetális erők ébredésére nem nyílik alkalom. Elvégre a statárium és a katonai diktatúra is kormányzási forma és autonómia az is, amelyet kinevezett képviselők gyakorolnak. Hogy ez az alkotmányos felfogáshoz szokott embereket miképpen elégíti ki, az más kérdés. De ezek a kérdések elemi erővel fognak egyszer felmet rülni és azokra válaszolni kell. Az állami lé pilléreit ezek a hullámok ostromolják és lecsendesülni csak nyugodt atmoszférában képesek. fi [Élű isii iimiMa. — Nyilatkozatok. — A Komáromi Lapok jan. 29' iki számában foglalkozott az egyházkerületi közgyűlés ama határozatával, amely a tiszáninneni kerület példájára a magyarországi egyetemes ref. egyháztól való elszakadás kimondása mellett az uj szervezkedést mondotta ki szavazat egyenlőség mellett az elnök döntésére. Magában az a körülmény, hogy e fontos kérdésben nem tudott egységes állásfoglalás kialakulni, magában hordja a határozat birálhatóságát az ellenkező meggyőződést vallók részéről. A komáromi -ref. egyházmegye ezen ellenkező nézeten volt és tudósításunk semmivel sem fejezett ki többet, mint annak az álláspontját. A meghozott határozat képviselői: Patay Károly püspökhelyettes és Bihary Kálmán egyházi helyettes főjegyző, az. ügy előadója "álláspontjuk félreértését magyarázzák bele a tudósításba és e kérdésben nyilatkoznak. Ezeket a nyilatkozatokat — bár azokkal elvi okainknál fogva — egyet nem értünk, alább közöljük: l. Tekintetes Szerkesztőség ! Csak ma küldetett hozzám b. lapjuk január 29-iki száma, melyben a dunántúli ref. állásfoglalása van rövid közleményben s meglehetős egyoldalúsággal ismertetve. Nincsenek tudva bizonnyal sokak előtt azok a kényszerítő okok, melyek készletnek bennünket sokszor érzésünkkel, meggyőződésünkkel ellenkező elhatározásokra nem szólva lelkészeink, kis gyülekezeteink sanyarú anyagi helyzetéről, melynek már több egyházunk és lelkészünk áldozatul esett, nem özvegyeink, árváink vigasztalan sorsáról, kérdem magyarságunk érdekében állónak vélik ea mi tétlenségünket ? élettelen sorvadásunkat? s azt a ^bizonytalan, rendezetlen helyzetet, mely miatt iskoláink egyre jobban szakadoznak le hilfelekezeíünk testéről s mindenki parancsol bennünk csak lassan mi nem, a jogos tulajdonos! Maholnap nincs tanítónk, lelkészünk, kikkel a megüresedett helyeket betölthetnénk! Vagy jobb, ha üresen maradnak ezek is ? Nincs egy középiskolánk, leánynevelőintézetünk, melyekben intelligenciánkat nevelhetnénk, megőrizhetnénk! Mindenütt, minden téren chaos, rendezetlen hanyatlás ! Ki felelős ezekéi t ? Kit fog vádolni, terhelni a történelem itálőszéke ? Nekünk felettes hatóságoknak, egyházmegyéknek, egyházkerületnek, áldatlan bár és súlyos felelőségteljes kötelességünk meglenni az adott viszonyok közt a lehetőt. S hogy megtesszük, talán többet is, mint a legvérmesebbek is gondolnák, igazolni fogja előterjesztésünk és memorandumunk, melyet a teljhatalmú miniszternek s a respublika elnökének nyújtottunk _ T * is János ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3. és 48* szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
