Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-16 / 14. szám

2. oldal. vKomaromi Lapük“ 1921. febradr HJ. át, illetve terjesztettünk fel, nem Prágába ugyan, de Pozsonyba a tiszáninneni egyház­­kerületi elnökségével, amely rövid időn belül közre is fog bocsáttatni, hogy láthassa min­denki, hogy nem jogfeladás, nem tradíciónkkal, ősi mulltinkkal ellenkező gyáva megadás, ha­nem autonómiánk teljes érvényesülése vezeti az intéző és felsőbb tényezők minden cselekede­tét. Ez nem elszakadás. Esetleg rajiunk kívül álló erőtényezők erőszakos műve, ez köteles szervezkedés, élni akarás, életre berendezke­dése egy jobb sorsra érdemes hitfelekezetnek, melynek mennél kielégítőbb, mindazoknak a szives közreműködését, meleg támogatását kérjük, magyarul fejezve ki —"bár különböző oltároknál imádkozva is — érzésünket leg­forróbb, leghensőbb óhajtásainkat. Patoy Károly. * 11. Kérem szíveskedjenek b. lapjukban helyt adni következő soraimnak: E lap egyik közeli számában „a Dunán­túli reformátusok állásfoglalása“ cim alatt ér­tesítés jelent meg a Komáromi Egyházmegye s a Dunáninneni Egyházkerület közgyűléséről. Minthogy a közlemény engem is érint, legyen szabad arra nehány megjegyzést tennem. A Komáromi "Egyházmegye közgyűlésével, mivé! ahhoz vajmi kevés közöm van, nem fog­lalkozom, de annyit még is ki kell jelentenem, hogy a lelkészek nagy része, úgy szóval, mint levélben a szervezkedés mellett nyilatkozott és a közgyűlési határozatnak előidézője nem le­hetett más, mint a hangoztatott hazaárulás vádjá­nak hirdetése s az ezzel való megfélemlítés. A kerületi gyűlésre vonaíkazó tudósítás bizonyos jóakaratot mutat velem szemben is. Ám legyen. Nekem nincs okom félni semmi­féle vádtól. Az a javaslat, melyet előadtam, tulajdon­képpen nem az én álláspontomat jelezte, hanem a Barsi Egyházmegyéét. Az én felfogásom más volt, de minthogy a lényegben egyeztünk, az előadói tisztet vállaltain s igy mintegy azonosítottam magam azzal, abban a hitben, hogy lehetetlen, miszerint a 28 társam haza­áruló s csak én magam vagyok az igazi hazafi és hiihü lelkész. Ain't tettem, azért nincs okom vezekelni, sem Egyházmegyémnek nincs oka szégyenke­zésre állásfoglalásáért. Csak azok vádolhatnak bennünket, kik vagy nem Iáinak, vagy nem is­merik a helyzetet. A tudósító azt átliija, hogy én a magyar egyháztól való elszakadást javasoltam. Téves áliitás. Az elszakitást megtelték ellenségeink a békeszerződésben. Mi a már elszakított részek szervezkedését mondluk ki, amire igen nagy szükség van. Avagy nem ismerik a komáromi urak az egyházak züllött állapotát ? Lehetetlen! Hiszen nem is kell messze fáradnunk, csak akarjanak látni és láthatnak. Nincs végrehajtóhatalom, mely rendet teremtene, nincs szerv, mely ér­vényt szerezne törvényben biztosított jogaink­nak, Minden rendű és rangú tisztviselő köz­vetlenül rendelkezik velünk, még az adókra vonatkozó rendeleteket is a szószékről akarják kíhirdettetni. S'ótuyelvü megkereséseket külde­nek, melyeket senki sem ért meg. Panaszunkra mindig az a válasz, hogy. csak szervezett egy­házzal állanak szóba. Talán nincs tudomásuk a komáromi uraknak az egyházak sziikes anyagi viszonyáról ? a lelkészek, özvegyek, nyugdíjasok nyomoráról ? Úgy látszik nincs, pedig lehetne. Ott volt közöttük egyik nyugalmazott lelkésztársunk, ki az éhhalál elől idemenekült hívei közé kegyelemkenyérre, aki sokszor fordáit hozzánk társaihoz segítségért s aki bizonyára kopog­­atott az ő ajtajukon is. Nem látták, nem hallották, mert nem tudnak róla. Avagy arról sincs tudomásuk, hogy sok lelkészlakon nincs kenyér, nincs ruházat? Hogy akárhány helyen az évi fizetés 3500 K és semmi egyéb? Nem adatolt értésükre, hogy három lelkész társunk elhagyta állását, mivel nem volt miből megélnie? Mi mindezeket látjuk és tudjuk s mivel ezen okvetlenül segíteni kell, a merev, a tétien álláspontot feladtuk s az egyetlen kisegítő módhoz, a szervezéshez fogtunk. Miért ne te­hetnénk ezt? Talán útját állja sorsunk jobbra­­; fordulásának? Bizonyára nem, de hagyjuk ezt el. Sem társaim, sem én hazafiságot, egy­ház iránt hűséget senkitől sem fogunk tanulni, sőt a magam részéről kijelentem, miszerint senki sem áll oly magaslaton, hogy nekem ezek i bői leckét adjon. Ezt bizonyítanom sem kell. Pózba, 1921 február 3 án. Bihary Kálmán lelkész. 111. Itt számolnak be arról a siker minden biztosításával megindított mozgalomról, meiy a január 27-én megtartóit kér. gyüiés elhatározott szervezkedés középpontjába Balogh Elemér pozsonyi ref. lelkész püspökjelöltséggel állította be, a komáromi ref. egyházmegye 18 lelkésze körlevélben fordul a kerület papjaihoz és prés­­byteriumához, hogy az elrendelt püspökválasz­tásnál Balogh Elemérre adják le szavazataikat. Az ő rendkívüli, sok oldalú képzettsége, — úgy mond a felhívás — angol, francia, német stb. nyelvtudása, — külföldi ismeretségei és összeköttetései, melyeket több utazása és a külföldi lapokban való irodalmi működése ál­tal szerzett, erős biztosítékul szolgálhatnak ne­­• künk arra nézve, hogy meg tudja menteni a még megmenfhetőt s kivívja a még kivivhatőí. Habár egyh. közéletünk több tisztes férfia érdemelné meg a püspöki tisztségét, mégis őt: a közszerepléstől szerényen félrehuzódó, de azért kösztiszteleinek és népszerűségnek örvendő férfiút jelöljük püspökünknek. Érdemessé teszik ői erre már képzettsége, szónoki meggyőző képessége, becsületes papi működése is, de ha arra gondolunk, mily kiváló előnyök származ­hatnak egyházainkra, tisztviselőinkre, híveinkre, ha éz a férfiú akár a vele egy városban szé­kelő kormánynál, akár a külföldi nagy testvér­egyházaknál, akár a külföldi hittestvérek világ­­konferenciáin felszólal, tárgyai, érvel, meggyőz, érdeklődésre és cselekvésre serkent, jogvédel­mei, erkölcsi és anyagi támogatást eszközöl ki s teszi mindezeket nem mint tolmács, nem mint szócső, hanem mim önálló vezetőférfi, aki maga vezeti és irányítja a tárgyalások fo­lyamát s a maga bölcs gondolatait és érzéseit íilteígeti át a bennünket alig ismerő hűtésivé - rek szivébe, úgy e, ezekre gondolva, szinte lehetetlen másra szavaznunk mint ő rca? Az egyházkerület főbb tisztségeinél is a legkiválóbb férfiak a jelöltek a főgond­­noki méltóságok az egyházi elet régi mun­kását, a legszebb egyházi tisztségek vise­lőjét Szabó György eddigi fögondnokheiyeííes, egyh. főjegyző: Gyalókay László nemesócsai lelkész, vil. főjegyző Tuba János. Egyh. al­jegyző Söröss Béla losonci lelkész. Vil. aljegyző Kersék János dr. barsi tanácsbiró. Egyházi íanácsbirák: Gyalókay László, Mórocz Mihály, Gálífy Géza f. gelléri lelkész, Udvardy Gyula rnadari lelkész, Bihary Kálmán pozbai lelkész, Akucs Lajos n. peszeki lelkész. Vil. tanács­­birák: Finkey Ferenc dr. pozsonyi egyet, tanár, Gaál Gyula dr. nyug. komáromi polgármester és e. m. tbiró, Moháesy János dr. az Orsz. Magyar Kisgazda Párt ügyv. elnöke, e. ni. tbiró, Gombos Kálmán komáromi táblabiró, Kersék János dr., Szilassy Béla, a losonci egy­ház főgondnoka és eddig is kér. tbiró. Butoreladás Többrendbeli szalon bútor, diván és zsöilyék, consoi tükör, asztalok és füg­gönyök eladók. Cim a kiadóhivatalban. Betiltott szocialista gyűlések. Vasárnap d. e. 10 órára a cseh-szlovák szocialista párt helyi szervezetei általános tag­gyűlést hirdettek, amelynek tárgyául a munka­nélküliség és a kollektiv szerződések voltak feltüntetve. A rendőrség ezt nem engedéíyezíe, A pártvezetőség a rendőrség határozatát megfel­lebbezte a zsupánhoz, aki azt jóváhagyva a szocialista párt gyűlését szintén nem engedé­lyezte a katonai hadosztály parancsnokság véleménye alapján. A betiitó határozatot csak szombaton kapta meg a pártvezetőség és igy vasárnap délelőtt sok párttag vonult fel a gyűlésre, de a rendőrség is nagy készü ettel jelent meg és a tömeg békésen eloszlott A kollektiv gazdasági szerződés érvénye, mint a Kisgazda Párt köréből értesülünk, meg­szűnt A kollektiv szerződés csak irányításúi szolgált a gazdák részére, de kötelező soha nem volt. Igen sok helyen a gazdasági mun­kások sokkal több illetményt kaptak, mint az általuk elismert kollektiv szerződés előirt. I M\ [pisi impiiR — 1921 február 11. — Szokatlan napon, pénteken este rendezte a Jókai Egyesület ez évszakban második hang­versenyét. De ezzel kénytelen volt a hangver­seny egyik szereplő művésze, Hermann László miatt, ásd e napon érkezett ide Győrből, szom­baton és vasárnap nem állott vonat rendelke­zésére. A szokatlan időpont legksvésbbé nem befolyásolta a hangverseny látogatottságát: a Kuiturház ierme zsúfolásig megtel», csak úgy. mint az előző évek legszebb estéin. És tényleg ez az estély méltán sorakozik a Jókai Egyesület legszebb sikerű, iegforóbb estéi közé. A fellépő művészek tehetsegük és tudásuk legjavát nyújtották, abszolút becsit művészi élvezetet szerezve a közönségnek, amely ezt a hangversenyt is kellemes emléke gyanánt őrzi meg. Dr. Barta Lajosné, a nagy sikerű est méltán ünnepeit művésznője egy T-ornay dáliái (Reviczky Gyula: Egy dal) vezette be a hang­versenyt és folytatta Strauss Rikárdnak hires dalával (Traum"durch die Dämnerung) mind­két dal gyönyörű poézisét teljes mértékben érvényre juttatva énekíudása színes előadásá­ban. Következő száma Leoncavallo: Bajazzők operájának hires madárdal-áriája volt, az újabb olasz opera stilus e remekének talán legszebb részlete, melyből érzékien megragadó erővel csendül ki a szerelem apoteózisa. A művésznő hangja teljes fényében ragyogott és szárnyalt a kitűnő akusztikájú teremben es a tetszés viha­ros jeleit váltotta ki a közönségből. Nemkülön­ben a Bűvös vadász Agatha áriájával, a bider­­meier kor népszerű operájának e kedves és fül­bemászó részletével is, melynek visszatérő kadenciáibau eleven és friss életkedv lüktet. De legnagyobb hatást Zichy Géza Nemo-java; keltette, melyből Zrínyi lioná szép dalát ene­­kelte a művésznő nagyszerű kidolgozásban és hangja hatalmas dinamikai erejének hatásos érvényesítésével. A hazájától búcsúzó hősnő lelki állapotát festői színekkel ecseteli az ária, melynek szövegéből is kicsendül a költői len­dület. Hatásos fináléja megkapja és emeii a 'lelkeket. Csak természetes, hogy a közönséget magával ragadta a művésznő nagyszerű éneke és zugó tapsokkal, kihívásokkal, újrázásokkal fejezte ki tetszését. Mint művészi eseményt keli kiemelnünk dr. Szljj Ferencnek, a Jókai Egyesület lelkes vezető elnökének zongorakiséretét, aki tiz év óta most lépett ismét nem mindennapi zongora­tudásával a nyilvánosság elé és feladata teljes magaslatán állott. A hálás tapsok őt is köszön­tötték és hisszük, hogy a hangverseny dobogón sűrűbben fogunk vele a jövőben találkozni. fi legSF'i ülííl liláilifi f. L Popper (Hin) Giidyearcipő aneiy kizárólag Steiiter Kornél és Társa Komárom (Nádor-utca 27.) [ipÉiltóZállüll laptól :: r: Mindennemű gyermekcipőkben nagy választék. - : ' .. Mérték után készítünk orhopéd és a leg-Vigyázzunk a talpba vésett F. L. Popper védjegyre, mert csak az az eredeti. újabb francia formájú (faconu) cipőket

Next

/
Thumbnails
Contents