Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-12 / 13. szám

X Milyen eszközökkel j dolgoznak ellenünk, hogy a magyarságot el* j f ikkasszák erről a területről, azt legjobban i bizonyítja a szomszédságunkban, Érsekújváron i töiiéní példátlan eset. Hogy a népszámláláskor í milyen trükkökkel fognak néhol ellenünk dől- | gozni, arra nézve világos példa az érsekujvári. ) Hogy ezt minél szélesebb kőiben ismerjék, j alább leközöljük. Komáromban megjelenő „Ba­rázda“ [kisgazdapárti lap legutóbbi számában „Hát ez is lehet?“ című, dr. Holota érsekuj­­vári ügyvéd cikkét, amely így írja meg a fel- Mboritó esetet: Hogy mi minden történhetik meg ebben az államban, arra legszebb példa az alább is­mertetett két kisded eset, mely fényesen bizo­nyítja azt, hogy ennek az államnak I. osztályú állampolgárai mennyire tartják tiszteleiben a törvényeket és a nemzetiségi békét. Az eset a következő: F. év január 22-én Érsekújvár város ma­gyar polgársága nagy meglepetéssel állapította meg, hogy vasutas ruhába öltözött egyének házról-házra járva, népszámlálást tartanak. Mi­után a hivatalos népszámlálás köztudomásúlag csak február 16-án kezdődik, mindenki azonnal tisztában volt azzal, hogy ez valakinek a ma­gánvállalkozása. A feltevés nem csalt. Megál­lapítást nyert, hogy az érsekujvári vasúti állo­­másfőnök körülbelül 36 vasutast számláló ivek­kel felszerelve azzal az uiasiíással küldött szét a városba, hogy formális népszámlálást tartsa­nak. Kérdezzék ki a lakosok számát, vallását és nemzetiségéi. A 36 vasutas, dacára annak, hogy tisztában volt azzal, hogy törvénytelen cselekményre akarják felhasználni, félelemből engedelmeskedett és teljesiiette a nem éppen szakmájához tartozó feladatot,' Természetes, hogy nem a legkellemesebb fogadtatásban volt részük. Sok helyen kiutasították őket, másutt megtagadtak részükre minden felvilágosítást. 10 napig tartott'az a privát népszámlálás és a helyi hatóságok ölhetett kézzel nézték ezt a törvénytelenséget, dacára annak, hogy pártunk részéről személyesen tiltakoztunk a rendőrha­tóságnál azzal, hogy a népszámlálók cselek­ménye büntetendő cselekményt képez, egyrészt, mivel népszámlálást nem jogosult senki csak az állam elrendelni és keresztülvezetni, más­részt mert a számláló vasutasok magukat ha­tósági közegeknek adták ki, a lakosság magán viszonyait fürkészték ki. A hatóság azonban nem merészelt fellépni. A népszámláló vasuta­sok előadása szerint a vasúti főnök azért ren­delte az egész népszámlálást, hogy a közeledő általános népszámlálás és a községi választá­sokra való tekintettel ellenőrizhesse a város nemzetiségi adatait. A fő utasítás az volt, hogy minél több szlovákot mutassanak ki. Azt kér­dezem ezekután, vájjon Valóban jogállamban élünké? Kérdem, nem kellett-e volna a ható­ságnak közbelépni és elfogatni a privát pasz­­szióból.népszámlálást játszó egyéneket? ügy látszik a fenti népszámlálási komédia nem hozta meg a kellő eredményt, mivel pár nappal annak befejezése után ismét megjelen­tek a már ismert vasutasok a város utcáin és cseh és magyar nyelvű íöpiratokat osztogattak házról-házra, melyekben felhívják a város la­kosságát. hogy a népszámlálás alkalmával szlo­váknak vallják magukat. Terrorisztikus eszkö­zökkel fenyegeti meg a polgárságot, ha nem vallja magát szlováknak. Aki nem vallja magát szlováknak — úgymond — az nem lehet vas­utas, postás, tanító, hivatalnok stb. De ime egy szemelvény a röpiratból:.. . „Miért kell szlo­váknak vallani? — mondja a röpirat — Azért, hogy tudjuk hányán vagyunk ilt és hogy so­kan legyünk e városban. Ha sokan leszünk, nem fogunk könyörögni a magyaroknak, hanem mi csehek és szlovákok parancsolunk majd. A magyaroknak át kell engedni részünkre egy templomot és megkapjuk az összes szükséges iskolákat. .. Mindenkiről be lesz jegyezve, hogy minek vallotta magát. Aki állami szolgá­latba akar majd lépni, vasúti vagy postai szol­gálatba stb., mindig az lesz figyelembe véve, hogy minek vallotta magát. Tanítók és hivatal­nokok csak azok lehetnek majd, akik magukat szlováknak jelentették ki. Aki nem szlovák, az 4iem kap hivatalt SzlovenSzkóban." „Ha mi sokan leszünk, városházán mi jogunk rendelkezni és nem fognak nekünk parancsolgatni a magyarok. Érsekújvár 50 év előtt tiszta tót volt (?) A magyarok csak be­vándoroltak azóta ide. Mindenki vallja tehát magát szlováknak stb.“ A röpirat alá „Cs. Osve­­tova jednota“ (cs. művelődési egylet) van írva. Az ugyan igazán nem tartozik a művelődéshez, hogy a polgárokat fenyegetéssel kényszerítsék a szlovák nemzetiség bevallására. Amellett a törvény szigorú büntetéssel tiltja a pressziót, vagy a valóságnak meg nem felelő adatok be­jegyzését itt ismét a hatóságnak kellene fel­lépni, de arra megint csak várhatunk. Ha mi irtunk volna ilyet, már rég lllaván ülnénk. Bárhogyan erőlködünk is, barátaink cél­jukat nem fogják elérni. Érsekújvár magyar polgársága nem fog megijedni ily „röpcédula fenyegetésektől“ és magyarnak fogja magát vallani a népszámláláskor. Az érsekujvári állomásfőnök üzelmeire pedig felhívom a magyar pártok nemzetgyűlési tagjainak figyelmét, sürgősen hassanak oda még a népszámlálás előtt — hassanak oda az illetékes fórumoknál, hogy ily nyilvános törvény­­sértés megtorlatlanul ne maradjon és a ható­ságok tekintélyét az állomásfőnök ur is res­pektálja a jövőben, fejezi be cikkét. Üzenetek Erdélyből. Az aradi pályaudvaron sírva fogadták a buda­pesti mozdonyt. — A kísérő magyar vasutaso­kat 48 órára lecsukták a románok. — A románok halálra kínoztak egy magyar feltalálót. Kőrösvidék jelenti: Az első becs—buda­­pest— bukaresti gyorsvonat a múlt csütörtökön érkezett Aradra és a románok a vonatkísérő magyar személyzetnek a vonat visszatéréséig a városban szabad járást-kelést engedélyeztek. Kellemetlen meglepetés érte azonban a második vonatot kisérő magyar vasutasokat. Hétfőn dél­után mikor a második vonat befutott az aradi állomásra, a szolgálatot átadó magyar személy­zetet őrizetbe helyezték és negyvennyolc órán át, a vonat visszatéréséig fogságban tartották. Zsura aradi állomásfőnök és Vulpu gra­­nicsár felügyelő rendelkezésüket nem indokol­ták. Valószínű, hogy az illetékes hatóságok már is tiltakoztak a jogtalan letartóztatás ellen, mert a vasutasok előtt, amikor visszaindultak, az állomásfönök kijelentette, hogy a jövőben újra szabadon járhatnak-kelhetnek a kétnapos vára­kozási idő alatt. Az aradi magyaroknak nagy esemény volt az első gyorsvonat megérkezése. A magyar mozdonyt és a magyar vasutasokat Arad váro­sában nagy lelkesedéssel és meghatóban fo­gadták. A pályaudvaron hatalmas tömeg gyűlt össze és amikor a vonat megállt, a magyarok a mozdonyt körülfogták és valósággal dédel­gették. Volt, aki könnyezve borult reá, volt, aki átölelte kerekét. .. A román vasutasok tarka serege megle­pődve nézte a jelenetet. A következő percben C. F. R. jelzésű „román“ mozdonyt csatoltak a vonat elé. Ez a gép is a magyar államé volt valaha, azonban most elhanyagolt, szánalmas állapotban, berozsdásodva szégyenkezik a ha­talmas, büszke magyar mozdony mellett. Hom­lokzatán egy halvány, olajlámpa pislog a szür­kületben, kerekei nyöszörögnek, amikor elindul. Valamikor ezen a vonalon a magyar mozdony­óriások reflektorai kilométeies távolságra ve­tették fénycsóváikat. A magyar mozdony a magyarok megha­tott seregétől körülvéve, ott állt tovább az aradi pályaudvaron, mint az első magyar üzenet. Hódmezővásárhelyről jelentik: A közkór­házban néhány nap előtt meghalt Voselka La­jos szentetornyai igen tehetséges gépész, aki néhány év előtt két nagyszabású találmánnyal tűnt fel. Talajporhanyitó gépet és utóbb kuko­ricatöltögető- és kapálógépet szerkesztett ame­lyeket a magyar mezőgazdaság igen hagy ha­szonnal alkalmaz. A magyar feltaláló az románok áldozata. Több hónappal ezelőtt, még az román megszálás idején történt, hogy román katonák fegyver után kutattak lakásában és vallatás közben embeitelen módon elverték és két bor­dáját összetörték. A szerencsétlen ember azóta állandóan ágybanfekvő volt s állapota egy hó­nappal ezelőtt annyira súlyosbodott, hogy csa­ládja a vásárhelyi kórházba szállíttatta. Voselka gyönge szervezete azonban nem bírta az ope­rációt és néhány ^órával utóbb meghalt. Teme­tésén az’iparosság testületileg vett részt. Gyermekeink tanulása. A szülőkre az utóbbi években sokszoros mértékben nehezedett gyermekeiknek tanittatási költsége és gondja. A megélhetési és ruházko­dási költségek emelkedésével fokozódott az is­koláztatási gond — az elemi iskolától a felső fokig. Ezen Lapok f. é. 8-ik számában közölt „Uj tanterv a főgimnáziumban“ cimü tudósítás, azt hiszem minden taníttató szülőre kenemetlen hatással volt. Ezen uj csehszlovák tantervvel veszélyeztetve látjuk nemcsak gyermekeink ta­nulási eredményét, de szellemi befogadó ké­pességével együtt teszi fejlődését is. Tegyünk egy kis összehasonlítást az 1919. 1920. évi főgimnáziumi Értesitő alapján az uj és a régi tanferv között. Előre bocsánatot ké­rek, ha papírra vetem az összehasonlítás alkal­mával önkényleienül ébredt gondolataimat. Az I- sö osztályban eddig csak a latin­nyelv tanittatolt. Ezután anyanyelvén kívül — már t. i. magyar iskolákban — tanulni kell annak a 10 évet betöltött gyermeknek egyszerre három idegen nyelvet. A latint, szlovákot és a németet. Igaz, hogy a német nyelv tanulása nem kötelező, de minden előrelátó, okos szülő maga teszi gyermekének kötelességévé ezen nyelvnek tanulását. A görög nyelv tanulása eddig csak az V-ik osztályban kezdődött, sőt az újabb időben magyar törvények értelmében ezt pótolni lehe„­­tett más tantárgyakkal még szerzetes iskolákban is. Most a csehszlovák tanterv kötelező tan­tárggyá teszi már a III-ik osztálytól. Valószínű­leg valamelyik görögbarát iskolai referens po­litikai ötlete volt a kis ententenek erősbödése érdekében. A szociáldemokrata köztársaságban .máskülönben ennek a holt nyelvnek taníttatását egész nyugodtan el lehetett volna törülni és sokkal kevesebb kárát vallaná, mintha az egy­házat az államtól elkülöníti. A földrajz eddig csak az I.—I!I.‘ osztá ­lyokban volt tanítva. Most felemelkedett a IV.—VII. osztályokba A természetrajzot eddig a harmadik ősz-

Next

/
Thumbnails
Contents