Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-12 / 13. szám
X Milyen eszközökkel j dolgoznak ellenünk, hogy a magyarságot el* j f ikkasszák erről a területről, azt legjobban i bizonyítja a szomszédságunkban, Érsekújváron i töiiéní példátlan eset. Hogy a népszámláláskor í milyen trükkökkel fognak néhol ellenünk dől- | gozni, arra nézve világos példa az érsekujvári. ) Hogy ezt minél szélesebb kőiben ismerjék, j alább leközöljük. Komáromban megjelenő „Barázda“ [kisgazdapárti lap legutóbbi számában „Hát ez is lehet?“ című, dr. Holota érsekujvári ügyvéd cikkét, amely így írja meg a fel- Mboritó esetet: Hogy mi minden történhetik meg ebben az államban, arra legszebb példa az alább ismertetett két kisded eset, mely fényesen bizonyítja azt, hogy ennek az államnak I. osztályú állampolgárai mennyire tartják tiszteleiben a törvényeket és a nemzetiségi békét. Az eset a következő: F. év január 22-én Érsekújvár város magyar polgársága nagy meglepetéssel állapította meg, hogy vasutas ruhába öltözött egyének házról-házra járva, népszámlálást tartanak. Miután a hivatalos népszámlálás köztudomásúlag csak február 16-án kezdődik, mindenki azonnal tisztában volt azzal, hogy ez valakinek a magánvállalkozása. A feltevés nem csalt. Megállapítást nyert, hogy az érsekujvári vasúti állomásfőnök körülbelül 36 vasutast számláló ivekkel felszerelve azzal az uiasiíással küldött szét a városba, hogy formális népszámlálást tartsanak. Kérdezzék ki a lakosok számát, vallását és nemzetiségéi. A 36 vasutas, dacára annak, hogy tisztában volt azzal, hogy törvénytelen cselekményre akarják felhasználni, félelemből engedelmeskedett és teljesiiette a nem éppen szakmájához tartozó feladatot,' Természetes, hogy nem a legkellemesebb fogadtatásban volt részük. Sok helyen kiutasították őket, másutt megtagadtak részükre minden felvilágosítást. 10 napig tartott'az a privát népszámlálás és a helyi hatóságok ölhetett kézzel nézték ezt a törvénytelenséget, dacára annak, hogy pártunk részéről személyesen tiltakoztunk a rendőrhatóságnál azzal, hogy a népszámlálók cselekménye büntetendő cselekményt képez, egyrészt, mivel népszámlálást nem jogosult senki csak az állam elrendelni és keresztülvezetni, másrészt mert a számláló vasutasok magukat hatósági közegeknek adták ki, a lakosság magán viszonyait fürkészték ki. A hatóság azonban nem merészelt fellépni. A népszámláló vasutasok előadása szerint a vasúti főnök azért rendelte az egész népszámlálást, hogy a közeledő általános népszámlálás és a községi választásokra való tekintettel ellenőrizhesse a város nemzetiségi adatait. A fő utasítás az volt, hogy minél több szlovákot mutassanak ki. Azt kérdezem ezekután, vájjon Valóban jogállamban élünké? Kérdem, nem kellett-e volna a hatóságnak közbelépni és elfogatni a privát paszszióból.népszámlálást játszó egyéneket? ügy látszik a fenti népszámlálási komédia nem hozta meg a kellő eredményt, mivel pár nappal annak befejezése után ismét megjelentek a már ismert vasutasok a város utcáin és cseh és magyar nyelvű íöpiratokat osztogattak házról-házra, melyekben felhívják a város lakosságát. hogy a népszámlálás alkalmával szlováknak vallják magukat. Terrorisztikus eszközökkel fenyegeti meg a polgárságot, ha nem vallja magát szlováknak. Aki nem vallja magát szlováknak — úgymond — az nem lehet vasutas, postás, tanító, hivatalnok stb. De ime egy szemelvény a röpiratból:.. . „Miért kell szlováknak vallani? — mondja a röpirat — Azért, hogy tudjuk hányán vagyunk ilt és hogy sokan legyünk e városban. Ha sokan leszünk, nem fogunk könyörögni a magyaroknak, hanem mi csehek és szlovákok parancsolunk majd. A magyaroknak át kell engedni részünkre egy templomot és megkapjuk az összes szükséges iskolákat. .. Mindenkiről be lesz jegyezve, hogy minek vallotta magát. Aki állami szolgálatba akar majd lépni, vasúti vagy postai szolgálatba stb., mindig az lesz figyelembe véve, hogy minek vallotta magát. Tanítók és hivatalnokok csak azok lehetnek majd, akik magukat szlováknak jelentették ki. Aki nem szlovák, az 4iem kap hivatalt SzlovenSzkóban." „Ha mi sokan leszünk, városházán mi jogunk rendelkezni és nem fognak nekünk parancsolgatni a magyarok. Érsekújvár 50 év előtt tiszta tót volt (?) A magyarok csak bevándoroltak azóta ide. Mindenki vallja tehát magát szlováknak stb.“ A röpirat alá „Cs. Osvetova jednota“ (cs. művelődési egylet) van írva. Az ugyan igazán nem tartozik a művelődéshez, hogy a polgárokat fenyegetéssel kényszerítsék a szlovák nemzetiség bevallására. Amellett a törvény szigorú büntetéssel tiltja a pressziót, vagy a valóságnak meg nem felelő adatok bejegyzését itt ismét a hatóságnak kellene fellépni, de arra megint csak várhatunk. Ha mi irtunk volna ilyet, már rég lllaván ülnénk. Bárhogyan erőlködünk is, barátaink céljukat nem fogják elérni. Érsekújvár magyar polgársága nem fog megijedni ily „röpcédula fenyegetésektől“ és magyarnak fogja magát vallani a népszámláláskor. Az érsekujvári állomásfőnök üzelmeire pedig felhívom a magyar pártok nemzetgyűlési tagjainak figyelmét, sürgősen hassanak oda még a népszámlálás előtt — hassanak oda az illetékes fórumoknál, hogy ily nyilvános törvénysértés megtorlatlanul ne maradjon és a hatóságok tekintélyét az állomásfőnök ur is respektálja a jövőben, fejezi be cikkét. Üzenetek Erdélyből. Az aradi pályaudvaron sírva fogadták a budapesti mozdonyt. — A kísérő magyar vasutasokat 48 órára lecsukták a románok. — A románok halálra kínoztak egy magyar feltalálót. Kőrösvidék jelenti: Az első becs—budapest— bukaresti gyorsvonat a múlt csütörtökön érkezett Aradra és a románok a vonatkísérő magyar személyzetnek a vonat visszatéréséig a városban szabad járást-kelést engedélyeztek. Kellemetlen meglepetés érte azonban a második vonatot kisérő magyar vasutasokat. Hétfőn délután mikor a második vonat befutott az aradi állomásra, a szolgálatot átadó magyar személyzetet őrizetbe helyezték és negyvennyolc órán át, a vonat visszatéréséig fogságban tartották. Zsura aradi állomásfőnök és Vulpu granicsár felügyelő rendelkezésüket nem indokolták. Valószínű, hogy az illetékes hatóságok már is tiltakoztak a jogtalan letartóztatás ellen, mert a vasutasok előtt, amikor visszaindultak, az állomásfönök kijelentette, hogy a jövőben újra szabadon járhatnak-kelhetnek a kétnapos várakozási idő alatt. Az aradi magyaroknak nagy esemény volt az első gyorsvonat megérkezése. A magyar mozdonyt és a magyar vasutasokat Arad városában nagy lelkesedéssel és meghatóban fogadták. A pályaudvaron hatalmas tömeg gyűlt össze és amikor a vonat megállt, a magyarok a mozdonyt körülfogták és valósággal dédelgették. Volt, aki könnyezve borult reá, volt, aki átölelte kerekét. .. A román vasutasok tarka serege meglepődve nézte a jelenetet. A következő percben C. F. R. jelzésű „román“ mozdonyt csatoltak a vonat elé. Ez a gép is a magyar államé volt valaha, azonban most elhanyagolt, szánalmas állapotban, berozsdásodva szégyenkezik a hatalmas, büszke magyar mozdony mellett. Homlokzatán egy halvány, olajlámpa pislog a szürkületben, kerekei nyöszörögnek, amikor elindul. Valamikor ezen a vonalon a magyar mozdonyóriások reflektorai kilométeies távolságra vetették fénycsóváikat. A magyar mozdony a magyarok meghatott seregétől körülvéve, ott állt tovább az aradi pályaudvaron, mint az első magyar üzenet. Hódmezővásárhelyről jelentik: A közkórházban néhány nap előtt meghalt Voselka Lajos szentetornyai igen tehetséges gépész, aki néhány év előtt két nagyszabású találmánnyal tűnt fel. Talajporhanyitó gépet és utóbb kukoricatöltögető- és kapálógépet szerkesztett amelyeket a magyar mezőgazdaság igen hagy haszonnal alkalmaz. A magyar feltaláló az románok áldozata. Több hónappal ezelőtt, még az román megszálás idején történt, hogy román katonák fegyver után kutattak lakásában és vallatás közben embeitelen módon elverték és két bordáját összetörték. A szerencsétlen ember azóta állandóan ágybanfekvő volt s állapota egy hónappal ezelőtt annyira súlyosbodott, hogy családja a vásárhelyi kórházba szállíttatta. Voselka gyönge szervezete azonban nem bírta az operációt és néhány ^órával utóbb meghalt. Temetésén az’iparosság testületileg vett részt. Gyermekeink tanulása. A szülőkre az utóbbi években sokszoros mértékben nehezedett gyermekeiknek tanittatási költsége és gondja. A megélhetési és ruházkodási költségek emelkedésével fokozódott az iskoláztatási gond — az elemi iskolától a felső fokig. Ezen Lapok f. é. 8-ik számában közölt „Uj tanterv a főgimnáziumban“ cimü tudósítás, azt hiszem minden taníttató szülőre kenemetlen hatással volt. Ezen uj csehszlovák tantervvel veszélyeztetve látjuk nemcsak gyermekeink tanulási eredményét, de szellemi befogadó képességével együtt teszi fejlődését is. Tegyünk egy kis összehasonlítást az 1919. 1920. évi főgimnáziumi Értesitő alapján az uj és a régi tanferv között. Előre bocsánatot kérek, ha papírra vetem az összehasonlítás alkalmával önkényleienül ébredt gondolataimat. Az I- sö osztályban eddig csak a latinnyelv tanittatolt. Ezután anyanyelvén kívül — már t. i. magyar iskolákban — tanulni kell annak a 10 évet betöltött gyermeknek egyszerre három idegen nyelvet. A latint, szlovákot és a németet. Igaz, hogy a német nyelv tanulása nem kötelező, de minden előrelátó, okos szülő maga teszi gyermekének kötelességévé ezen nyelvnek tanulását. A görög nyelv tanulása eddig csak az V-ik osztályban kezdődött, sőt az újabb időben magyar törvények értelmében ezt pótolni lehe„tett más tantárgyakkal még szerzetes iskolákban is. Most a csehszlovák tanterv kötelező tantárggyá teszi már a III-ik osztálytól. Valószínűleg valamelyik görögbarát iskolai referens politikai ötlete volt a kis ententenek erősbödése érdekében. A szociáldemokrata köztársaságban .máskülönben ennek a holt nyelvnek taníttatását egész nyugodtan el lehetett volna törülni és sokkal kevesebb kárát vallaná, mintha az egyházat az államtól elkülöníti. A földrajz eddig csak az I.—I!I.‘ osztá lyokban volt tanítva. Most felemelkedett a IV.—VII. osztályokba A természetrajzot eddig a harmadik ősz-