Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-12 / 13. szám
4. oldal. »Komáromi Lapok« 192 L február 12. t---------------------------------------------------------------tály kivételével az I.—IV-ik osztályokban tanitatták. Most ez felemeltetett Vif.— Vili. o. antárgyá. A kémia eddig egy éves tantárgy volt, most a IV.—VI. osztályokban tanittatik. A természettan az <3 gyötrelmes betűszámtanával eddig mindenütt VII—Vili ik osztályos tantárgya volt, most a tanterv csináló, valószínűleg kellemetlen emlékek alapján degradálta III—IV. osztályos tantárggyá. Történelmet eddig tanultak a III—Vili. osztályokban, vagyis a legalsó két osztályon kivül minden osztályban Most az uj tanterv elégnek tartja heti 2—2 órán a II—IV. osztályokban. Persze azok a kisdiákok még nem tudnak önállóan gondolkozni, helyesen következtetni. De minnek is mindent piacra vinni? Az idejét múlta beszéd, hogy a történelem az élet tanítómestere. Eddig az uj főgimnáziumi tantervről, de mivel elemi ikolás kis fiam is van, legyen szabad néhány idézetet közölnöm abból a földrajzból és olvasókönyvből, melyekből este hangosan szokott tanulni és a mely tankönyveket a III—VI. osztályokban kölelezően tanítanak. (Korén Remenik-féle földrajz 48 oldal 3 K 80 fillér.) Bratislava (Pozsony, Pressburg) egyik főnevezetessége: Itt adta ki Stuz Lajos az első szlovák nyelvű újságot 1845-ben“ Komárno (Komárom) itt ömlik a Vág a Dunába. Élénk iparral. Erős várát lerombolták, Gemerska zsupa, vagyis a régi gömör megyéről azok az irigy magyar tankönyv irók mindig elhallgatták hogy milyen bőtermő volt csehszlovák költők és tudósok világrahozatalában. Most ezt Korén és Remenik urék helyrepótolták, ime egyetlen zsupából két nagyság: Chyzsno (Hisnyóviz) itt lakott Tomasik Sámuel szlovák költő, aki a „Hej Slováci“ kezdetű néphimnuszt irta. Kobeljarov, iit született Safavik József Pál csehszlovák költő és tudós. Azoknak a falusi elemi iskolás magyar gyerekeknek [fejükbe kell vésni Stefanik tábornok, Kollár, Sladkovic, Kmet stb. szláv költők és tudósok születéshelyeit. A régi magas nivó levő magyar tankönyvekhez képest igazán fájdalmas, mikor IV—VI. osztályos gyermekeinknek ilyen gyarlóságokat kell tanulni: „Ha valaki Slovenszkón végig akarna gyalogolni nyugatról keletre, 15 napig tartana az útja.“ A Bucsenec Dániel féle Olvasókönyv se különb amannál. A mi jó van benne, az a régi magyar tankönyvekből van kiszedve, rendszer nélkül össze tákolva. A mi uj, az a nevetségességig gyarló. Igazán mondhatom, hogy számtalan egyszerű földmi vés szóvá tette, hogy miért engedtük kicserélni a régi olcsó olvasókönyveket ezzel a tiz koronás gyarlósággal. A 16. oldalon az Az emberről cimü olvasmány igy kezdődik : „Mikor születtem, nagyon fiatal voltam“* Majd igy határoz: „Édes atyám és édes anyám is felnőtt emberek.“ A szem cimü olvasmányt igy kezdi: „Nekem két szemem is van.“ Mintha bizony neki az egyik szeme felesleges volna. Szólhatnék a júnosik cimü olvasmány erkölcs rontó hatásáról, az olyan goromba, butitó talányokról, hogy „Mikor van a mennyországban a legtöbb nyílás?“ „Mü csinál az isten, amikor esik?“ Vágmelléki. Páros uagy páratlan? Páratlan napokon az a hir járja, hogy a győzedelmes ántánt meggondolta és megfontolta a dolgot s azután elhatározta, hogy enyhít a súlyos békeföltételeken ; páros napokon viszont ennek a cáfolatát röpíti világgá a táviró drótja. Sok más fontos kérdés felől is hasonló értesüléseket nyerünk, amelyek egy napról a másikra megcáfolják egymást. Németország lábraállitása elsőrendű európai érdek; jön holnap ezzel teljesen ellenkező tudósítás : Németország teljes legyűrése életbevágó érdeke a győztes ántántnak. Tovább: Ausztria szabadon csatlakozhatok Németországhoz; Ausztriának tilos ezzel a gon dolattal még csak foglalkoznia is; a Habsburgok visszatérése casus belli stb. Úgy játszanak a szavakkal és népekkel, mint a sakkfigurákkal. .Dobálják ide-oda őket, mintha tényleg élettelen tárgyak volnának a legyőzöttek. Mi mindig hajlandóbbak voltunk hinni a páros napok híveinek, amelyek a szigorú föltételek kegyetlen kérész,'/Uviteléről szólnak, mert ismerjük a győzik hangulatát és tudjuk, hogy a bosszú ördöge még nem költözködött ki belőlük. Furcsának találjuk azonban azt, hogy a győzök csak a megkisebbitett országok népén akarják bosszujokat kitölteni, mintln ők volnának a bűnösök a háború főlidézésébcn, amely háború egyébként úrrá tette az ántántot az egész világon. Vegyük csak Magyarországot, mely régi területének egyharmadára zsugorodott össze. Ha tényleg bűnül rójják fö! neki, hogy háborút idézett elő, akkor ez a bűn nem 7 milliót, hanem‘18 milliót terhel. Sőt menjünk tovább s vigyük ezt át az egész volt monarchiára, mely 50 millió lakost számlál. Ebből Ausztriára is, Magyaroszágra is esik most 7 -7, összesen 14 millió. Hol marad és mely okoknál fogva nyert bünbocsánatot a másik 36 millió? Jogos, igazságos dolog-e 50 milliónak bűnéért 14 milliót büntetni ? Hiszen nem a mai Német- Ausztria, nem a nagy magyar alföldnek egy kis darabja és Dunántúl, hanem az egész monarchia ellensége volt az ántántnak és Németországnak elcsatolt részei is harcoltak az ántánt ellen! Hogyan alapulhatnak tehát az ántánt rendelkezései a legszigorúbb igazságon? — ahogy azt legutóbb Briand mondotta. Ám amikor ezek fölött elmélkedünk, megértjük, miért pattannak ki időről-időre olyan hangok, hogy az ántánt engedékenységre hajlik. Akik belátják, hogy szörnyű igazságtalanság csak egy kis töredéket büntetni azokért a bizonyos bűnökért s akik tudják, hogy a bosszú politika sohasem terem jót, hanem csak elmérgesiti a helyzetet, azok igenis, a békülékenység hangján nyilatkoznak. Sajnos azonban, ezeknek száma és hatalma sokkal kisebb, semhogy változtathatnának a helyzeten. Már pedig azt tudnia kellene mindenkinek, hogy Európa nyugalma fönn nem tartható, meg nem őrizhető akkor, amikor a lakosságnak egyik fele korlátlan ur, a másik pedig rabszolgasorsban sínylődik. Bátran kimondhatjuk, hogy akik bizonyos népeket évtizedeken át rabigában kivannak tartani, azok nem ismerik az embeii természetet, amellyel pedig számolnia kell .mindenkinek, különösen annak, aki millióknak sorsát van hivatva irányítani. A bosszupoliíikának egyszer már véget kell vetni. Népeket bebörtönözni, börtönben tartani és velük kényszermunkát végeztetni lehet talán egy rövidke ideig, de örökké nem. Most megint konferenciákat készítenek elő különféle helyeken. Egyikre ezek, a másikra meg azok hivatalosak; egyik helyen erről, a másikon meg amarról a kérdésről fognak tárgyalni. Kívánatos volna, hogy legyen egyszer már uralkodóvá a béke igazi szelleme, mely kiengesztelné az ellenségeket s leoldaná a bilincseket azokról, akik talán meg sem is érdemelték azokat. Ne rabszolgákat, hanem dolgozó, munkás embereket neveljenek a legyőzött ellenségből, mert tapasztalati tény, hogy a rabszolga mindig fogcsikorgatva dolgozik s erejének legnagyobb részét csak bilincseinek széttördeiésére fordítja. S ha ez sikerült neki, nem lehet felelőssé tenni következő cselekedeteiért. magyar irodalmi események. Szabó Dezső, ez az őserejű,Títmérheteflen magyar zseni a pesti Centrál-kávéházban ül, körülötte ismeretlen emberek, ő meg sziporkázó szellemmel, dörgő haraggal szitkozódik, hogy harcoljon, verekszik, Miért ? Ki tudja, neki ront boldognak, boldogtalannak. A környezete pedig éhes,füllel hallgatja. És ez a kávéházi szitkozódás a lényege ma Szabó Dezsőnek. Uj, kétkötetes regénye, a „Csodálatos élet“, melyben egy székely fiú végig szitkozza az életet, hogy végül összetörve hulljon elszakadt ^falujának mellére, nem más, mint a meddő, már-már oktalan haragba tomboló nagy erejű Szabó Dezsőnek. A regénye persze tele van megint személyes vonatkozásokkal, a Csir-csar tanár ur dolgában Schöptlin Aladár van megveszszőzve, felismerhető Bab ts és Kosztolányi, Pékár Gyula és mindenki, akire Szabó haragszik. A régiek közül megmozdult Móritz Zsigmond, aki .Légy jó mindhalálig“ címmel adta ki hatalmas regényét. Nagy meglepetés volt, hogy a magyar paraszt brutális erejű írója egy kis diákgyerek életének rajzában, milyen pszichológiai finomságokra képes. Babits Mihály a „Nyugtalanság völgye“ címmel a Táltos kiadásában jelentette meg verseit. Ezenkívül néhány hónap előtt jelent meg Dante fordításinak második része, a „Purgatórium“, majd „Pávatoliak“, címmel egy műfordítási kötete. Sakat beszélnek Bécsben megjelenő ^könyvéről is, melyben a világirodalom exótikus verseit adja ki fordi-. tásban. A könyvvel eredetiteg még két-három év előtt Magyarországon próbálkozott, azonban ugylátszik nálunk túl szemáremsértőnek találtát:. Különben úgy Móritz, mint Bibits igen nagy fizetéssel Miklós Andor laptrösztjéhez szerző t dött le. — Megjelent Kiss József verseskötete is, „Esteledik, alkonyodik“ címmel. A lepfigyelemreméltóbb egy szélesebb körben uj név: Rozványi Vilmos, akinek verseskötete „Virrasztó“ cimtne! jelent meg. Az uj emberek között, noha kötete nem. jelent még meg, fel kell még említenem Miháyfi Ernő nevét is, aki a Nyugatban s néhány napilapban közölt verseivel tűnt föl, mint a neoromentikus. irány képviselője. Azután meg a műfordítások tömkelegé A lelkiismeretlen kiadók persze egy könyvet két különböző cimmei jelentetnek meg, igy legutóbb Balzac egy regénye „Szép leányok tü tdöklésé és hanyatlása“ és „Kurtizánok ragyogása és hanyatlása“ cimmei egyidőben jeie.it meg. A tudományos irodalomban a régebben megjelent Pauler „Bevezetés a filozófiába“ c müvén kivül most készül a Történelmi Társulat óriási könyvkiadásra. A társulat megbízásából ugyanis Szekfü Gyula és dr. Károlyi vezetésével egy bizottság dolgozik a bécsi levéltárban s bányásszák ki az eddig hozzáférhetetlen magyar vonatkozású történelmi dokumentumokat. így megtalálták Széchenyi döbüni memoárjait, a fiához Írott paranezisét, egész levelezését, m elyhez az osztrákok a nála tartott házkutatás al kaiméval jutottak. A jövő hónapra, a híres ősz trák magyarellenes a „Blick“-kel bővítve, melyre Széchenyi „Rückblick„-jét irta, kibővítve tervezik a legnagyobb magyar összegyűjtőit munkáinak megjelenését. Erre egy teljesen altruista alapon álló konzorcium alakult, melynek élén Gr. Klebelsberg Brúnó áll, amely adományával lehetővé tette e nagyarányú vállalkozást. Kiadják az 1848 Honvédelmi Bizottmány megkerült jegyzőkönyveit, melyet az oroszok vittek el Budáról. Meg kell röviden emlékeznem az óriásira nőt memoár-termelésről is. Windischgraetz, Kristóffy, Andrássy emlékiratai egymásután jelentek meg. Most dolgozik Apponyi, József főherceg, Szurmay Sándor emlékiratain., A I egközelebpi múlt történelmi írói is dolgoznak számottevő Szekfü könyve a „Három nemzedék“ mely úgy tűnik fel, hogy Canossajárás a Száműzött Rákóczi miatt. Érdekes Szabó László könyve, a ,,Bolsevizmus Magyarországon“, melyet az ügyészség csak most oldott fel a bírói zárlat alól. Hasonló cimmei jelent meg Fraccaroli olasz újságírónak s Huszár Károly szerkesztésében Andrássy, Gratz és sok másnak munkája. Lendvay István: Két Magyarország-a és még egy felsoroüiataílan hosszú sor. Mennyiségre és minő'égre már szép eredményt ért el a magyar irodalom újéve. BUDAPEST, VII., Rákóczi-ut 60. (Saját házában.) Az összes hangszerek és beszélőgépek, legfinomabb minőségben nagyban és kicsinyben. Hegedűk, fuvolák, tárogatók, harmonikák, zenekari rézfuvós hangszerek, cimbalmok, amerikai harmoniumok, zongorák. Bél-, selyem- és acélhúrok. Vidékre való szállításokat legpontosabban eszközlünk. Hangszerek javítását szakszerűen végezzük. — Ügyvédi határidő napló kapható Spitzer Sándor könyv- és papirkeres kedésében Komárom, Nádor-utca 29>% Használt Íróasztalt keresek megvételre. Cim a kiadóban.
