Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-12 / 13. szám

2. oldalT ,Komáromi Lapok* 1821. február 12. sitik. A köztársaság csupa jogtalanságból, igaz­ságtalanságból, protekcióból és korrupcióból áll. Legjobb szeretnék magam részéről vízbe ugorni. Az ember nem hall mást, csak pana­szokat viszásságokat és reménytelenséget. így aztán a légkör megmérgeződik. Vannak valóban a mi hivatalainkban alakok, akik nem tudnak különbséget tenni az uralkodás és kínzás fo­galma közt. Aki egy felelős hivatalban nem ért egyébhez, mint alárendeltjeit kínozni és egykori ellenségein bosszút állni, az nem ur, hanem olyan rabszolga, aki idő előtt szabadult fel. A csehek a köztársaságban mindig hajlandók vol­tak inkább az elkeseredésre, mint a politikai események tudományos tanulmányozására bízni magukat. A cseheknek régi módszerei, hogy inkább az izgatásra és lelkesedésre bízzák ma­gukat, befészkelték magukat a köztársaságba is. Még mindig akadnak nagy számban olyan em­berek, akik azt hiszik, hogy jó intézmények felállítása s a közigazgatás nagyon könnyű do­log és olyan gyerekjáték megteremteni akárcsak egy bazárt, vagy egy műkedvelő színházat ala­pítani. A kuruzsiók az orvostudomány ellenére sem haltak ki. Az intelligencia közt egész sereg kuruzsló van közöttünk, az a fajta éli világát, amely akkor szájaskodik, amidőn mások elége­detlenek és valami uj világ kezd kristályosodni. A szabadság meghozta nekünk a nyilvános be­széd szabadságát, az ilyfajta emberek számára azonban a nyilvános beszéd szabadsága azt jelenti, hogy kifejezhetik nemtetszésüket és üres fecsegésüket. Ez a mérgezett levegő terjed ki az egész köztársaságra és elfojt mindent, ami­nek nőnie kellene." A közélelmezési ankét most folyik Pozsonyban. Ugyan hányadik már ebben az ellátási időszakban ? Mindig azt hall­juk a felelős kormányférfiaktól, hogy a közel­látás biztosítva van és van elég gabona. Ezzel szemben viszont a legkíméletlenebb rekvirá­­lásról panaszkodnak a gazdák, sőt kilátásba van helyezve a gabonagyüjtés terrorisztikus módja is velük szemben a katonaság közre­működésével. A közélelmezési miniszter is le­mond, bizonyára azért, mert nagy élelmiszer­feleslegek állanak a kormány és a közönség rendelkezésére. Sajnos, a valóság úgy fest, hogy nem­csak gabonafelesleg nincsen, de márciusra már általános kenyérhiánnyal kell számolnunk. A do'gon legkönnyebb úgy segíteni, hogy a liszt árát négyszeresére emelték fel. Ennek az anti­szociális intézkedésnek tudhatjuk be azt, hogy a legszegényebb néposztály kenyérlisztjét sem tudja kiváltani s ma itt a városban száz és száz család éhezik. Az a szegény özvegy mosóné három-négy gyerekkel, a kisiparos, aki munka és kereset nélkül áll családjával, a kishivatalnok, a hiva­talszolga, a nyugdíjas ma három és négy K-án vásárolja meg lisztjét, ha ugyan tudja. De azt látjuk, hogy a kisliivatalnokok se tudják liszt­jüket kiváltani. A kereső és dolgozó munkás, aki tagja a munkásbiztositónak, az olcsóbb liszthez jut. De a lakosságnak igen számottevő része: a nyomorék rokkant, a gyógyiíhatlan beteg, az elaggott koldus, a sok gyerekes öz­vegyasszony és a társadalom páriája, a nyug­díjas mind nem tagja a munkásbiztositónak és így csak drága lisztet vásárolhat, ka tud. Ez a szociális bölcseség nem vezet jóra és any­­nyira áll a demokratikus felfogástól, mint Jeru­zsálem Makótól. A demokrácia egyenlőséget jelent, ez pedig messze áll attól. A közélelmezési ankét bizonyára uj ren­deleteket fog létrehozni, az ötödiket is meg­szüli, mert eddig ebben az ellátási évszakban négyet adtak ki csak a lisztvásárlásról. Nem tudjuk, gondol-e a kormány az országos gabonahivatal eltörlésére, amelyhez képest a sokat szidott magyar haditermény á legaltruisztikusabb intézmény volt. Ha ezt a hivatalt, mely százmilliókat ad ki jutalékokra és súlyos milliókat ezernyi hivatalnoka fizeté­sére, megszüntetnék és visszaállítanák a sza­bad kereskedelmet azzal a korlátozással, hogy a munkásságot, a szegényeket és a kishivatal­­nokokat, nyugdíjasokat olcsón kell ellátni, le­helne itt olcsó kenyér és nem kellene az ame­rikai lisztárakat megfizetni az itteni igazán legszegényebb osztályoknak, azt az amerikai lisztet, amely Komárom közvetlen közelében termeti, amelynek gabonáját 180 K-ért szedték össze a gazdáktól és amire ez a fogyasztóhoz kerül, mégis éppen kétszer annyit fizet érte. A közélelmezési ankétnak csak ezzel a problémával kellene foglalkoznia s ha ezt meg tudja oldani szociális szellemben, úgy nem volt kár az időért, melyet a közélelmezés inté­zői erre az ügyre szenteltek. . Dévény után Zobor. A Zobor hegyen emelt millenáris emlék­oszlopot amint a sajtó iróda mondani fogja, ismeretlen tettesek felrobbantották. Ez volt a sajtó iroda rövid, kategorikus jelentése a dévé­nyi emlékoszlop levegőbe röpitése kapcsán is. Akkor is tudva volt mindenki előtt, mint ma is tudott, hogy kik rejtőztek a feleletlen, Isme­retlenek jeliigéje alatt. Tessék csak megkérdezni a cseh-szlovák propaganda osztály vezetőjét és a vele e napon Nyitrán időzött detektiveket, milyen hivatás­szerű kiküldetésben időztek e nap Nyitrán. Tessék nyomozni Nyitrán, vagy akár a rendőr­ségen, kik voltak azok az ismeretlen felelőt­lenek, akik az emlékoszlopot oly alapos gya­korlottsággal felrobbantották! Itt minden máso­dik ember felvilágosiíást tud adni. De ezt nem merik megfenni. Nyitra, 1921 február 2, Dukesz Sándor Városház-utca. A cégtáblák átfestése honfoglalási tényezővé emelkedett a kis ántánt országaiban. Olyan óriási jelentőséget tulajdo­nítanak annak, ami hasonlít Potenkin faivaihoz. S hogy milyen n3gy fontosságot tulajdonítaná­nak ennek az újonnan alakult és megnagyob­bodott államok, arra példát láttunk nálunk és híreket hallottunk előbb Jugoszláviából, most meg Romániából. Bukarestben már interpelláció tárgyát is képezte. Mintha bizony az országok állandóságát s a nemzetek örök életét nem a nemzetiségi béke, hanem a cégtáblák átfestése biztosítaná. Ha mindenki azt hangoztatja, hogy a nemzetek örök életűek, ha épen a nemzetek hirdetik, hogy ők soha el nem veszhetnek, mi­ért kell annyira sietni épen a cégtáblák átfes­tésével? A pénzügyi, építkezési, élelmezési és más kérdések rendezése nem oly fontos, mint a cégtáblák átfestése, holott tudott dolog, hogy a jó bornak nem kell cégér. Aki egy kirakat­ban sonkát lát, az nem megy oda szalagot vásárolni, divatüzletbe senki sem botlik be azért, hogy ott vesepecsenyét vegyen. Igazán érthetetlen tehát az a borzasztó sietség, amellyel a cégtábláknak át kellett fes­­tődniök, hogy mindenki az uj államnyelven mutatkozzék be a közönségnek. Amint a jelek mutatják, ez az a közös pont, amelyen a kis ántánt országai találkoznak s hogy Ausztria még eddig nem lépett be ebbe az uj szövet­ségbe, annak talán az az oka, hogy Nyugat­­magyarország odacsatolása még nem történt meg $ igy a föltételt, a magyar cégtáblák át­festését még nem teljesíthette ! Igazán kicsinyes dolgok ezek. Egy olyan szimagyar várost, mint Komárom is a kikény­szerítéssel átfestett cimláblák nem fogják szlo­vákká tenni. Még ha ezzel a város külső képet szlovákká akarják is tenni, hogy holmi ántánt bizottságokat lépre csalják. A népek sorsát ugyanis csak ideig óráig folyásolják be bizott­ságok a természetes fejlődést elnyomni nem lehet. Óriási horderejű kérdések lógnak meg­oldatlanul a levegőben, a nemzetiségi kér­dések becsületes elintézése miatt egyetlen kis ánlántbeli államnak sem fáj a feje, de a magyar cégtáblákat átfesteni muszáj, mert ettől függ minden Okunk van föltételezni, hogy ez nem is az államok vezetőpolitikusai­nak, hanem csak egyes helyi potentátoknak koponyájában született meg, hogy érdemeket szerezzenek maguknak és működésűknek. Ha azonban az államok vezető egyéniségei tartot­ták olyan fontosnak a cégtáblák átfestésének ügyét, "ezzel ugyan nem a politikának, vagy diplomáciának iskolájában tették le a vizsgát, hanem kicsinyeskedésükről tettek tanúbizony­ságot s megingatták a komolyságukba vetett hitet. Átvesznek, okkupáinak, anektálnak nagy területeket, ahol rájuk nézve száz meg száz idegen szokássa! találkoznak, ezer meg ezer fontos kérdés mered feléjük, amelyeknek bölcs megoldásától függ az állam jólléte és akkor nincs gondjuk másra, mint azoknak a szegény cégtábláknak átfestésére. A kisebbségek már szó nélkül engedelmes­kedtek. S ha az államok ezt mégis olyan nagy .valaminek tartják, legalább viszonozzák azzal, hogy a békeszerződésben biztosított jogokat is respektálják, hogy az iskolakérdést is úgy old­ják meg. amint azt az állam jól fölfogott ér­deke parancsolja. Mert az "államnak érdeke a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása^ ellen­ben veszedelme azoknak semmibevevése, sőt tönkretétele. Kultúránk azonban továbbra is megmarad, mert azt átfestéssel eltüntetni nem lehet. Az átüt még a legerősebb festéken is. Elmúlt a háború! hátrányos hatása a DIANA készítményekre melyek ismét a régi kipróbált békgminóségben kaphatók a követkézé árakon: DIANA.krém kis tégely — — — — — — 15 K DIANA-krém nagy tégely — — — — — 25 K DIANA-puder kis doboz - — — — — — ISK D!ANA-rmdor nagy doboz — — — — — 25 K DIANA-toiletkésxlet kis doboz -------------------SOK DlANA-toiletkéazict nagy doboz-----------89 K DlANA-fogkrém — — — — — — — iS K DIANA-fogpov — — — — — — — — á K DIANA-szájviz ~ — — — — — — — 35 K Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 3D. , 889 Feloldd a üt olíl a Mii. leyápoyltM. Működését újból felveheti a kényszerű, hosszú szüneteltetés után ez az érdemes egye­sület. Nemcsak a tagjai örülnek ezen örvende­tes eseménynek, hanem a város közönsége is megnyugvással veszi tudomásul a már rég óhajtott intézkedést. Végre kiderült az igazság és ezt követőieg a feloldó rendelet kiadása. E hó 6-án már egy Ízben összeült az egyesület választmánya, elhatározta helyiségé­nek rendbehozatalát, hogy megfelelően adhassa át a fiatalság iák. Vasárnap folyó hó 13-án délelőtt fél 1 í órakor tartja megnyitó taggyű­lését, melyre tagjait ezúton is meghívja. A magunk részéről már régen, többszőr sürgettük, hogy adják vissza a fiatalság szóra­kozó helyét. De nemcsak szórakozó hely a Legényegyesület, hanem számottevő magyar kultur egylet is. Kevés komoly egyesület van Komáromban, mely a magyar kultúrának olyan nagy szolgálatokat tett, mint amilyennel á ko­máromi kath. Legényegylet dicsekedhetik. Elvárjuk, hogy a múlthoz méltóan kizáró­lag annak fogja szentelni működését, azon a megkezdett utón fog haladni, amelyiken ezideig haladt s hivatásának magaslatán fog állandóan állni. Nagy szükség van rá, mert ha mást nem is tudunk megmenteni, kultúránkból egy picit sem szabad engednünk. I ItiSF a (alóli világhiri f. L Pop ((bulin) Gailiaar-tiiiő ameiy kizárólag Steiner Kornél és Társa Komárom (Nádor-utca 27.) IföjM. — Mindennemű gyermekcipőkben nagy választék. ........... — Mérték után készítünk orhopéd és a leg-1 Vigyázzunk a talpba vésett F. L. Popper védjegyre, mert csak az az eredeti. újabb francia formájú (faconu) cipőkéi |

Next

/
Thumbnails
Contents