Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-12 / 13. szám
Regyvenketledlk évfolyam. IS. szám. Szombat« 1921. február 12. KOMjuon um KOMA ROMMEGYEI KÖZLÖNY Eíöfhtetl&i ár €eeh-&zlovák értékben: Hffyber. és vidékre postai szétküldéssel: SgéM tv re 69 IC, félévre íiO K, negyedévié 15 K. Egyes szám ára: 70 fHlér. Magyarok! A csehszlovák államban a február 16-án Megtartandó népszámlálásnak óriási kül- és belpolitikái jelentősége van, különösen fontos annak ‘eredménye ránk, a nemzetiségi kisebbségekre. Egész jövő életünk, jogaink és szabadságunk mértéke függ éltől a népszámlálástól. Magyarok! Árulást követ el faja ellen a az egész magyarság megvetésének lesz tárgya üz a magyar ember, ki most bármely érdekből vagy melléktekintctből megtagadja magyarságát. Á magyar földbirtok ellen indult meg az irtó hadjárat, amely csak egyik láncszeme annak a politikának, ami itt a magyarsággal szemben tervszerűen folyik cseh oldalról. A magyar földbirtok eddig ugv teljesítette kötelességéi, hogy ellátta kenyérrel Csehországot és a mai Szlovenszkót. Teljesítettük, az/i-rás savait, h.Qg.y aki téged megdob kövei, ‘dobdvissza azt kenyérrel.« A föld reform, melyet nemzetiségi tendenciája nélkül talán mi is helyeselhetnénk, a magyar földbirtok halálos Ítéletét pecsételi meg. Ez a cseh agrárpárt kívánsága, melynek hűséges csatlósává szegedik a nemzeti sovinizmustól fűtött, a magyar földbirtokos osztályt gyűlölő szlovák föídmives párt is. Mi a földbirtok reformját egészen másképen képzeltük e). A nagy latifundiumoknak fen tartásáriák nem vagyunk a hívei mi sem; de a jól berendezett és belterjesen miveit, a többtevmelés gondolatát híven szolgáló nagygazdaságokat felparcellázni nem találnék szükségesnek sem közélelmezési sem, egyéb szempontokból. A most kialakuló törpebirtokos osztály oly súlyos terheket vállal magára, melyeket teljesíteni nem tud és a reform ezzel .életképtelenségének csiráit hordozza magában. Tulajdonképení kritériuma a földreformnak az, hogy biztosítani tudja-e a íöbbtermelest ? A többtermelés előfeltétele tisztán a felszerelés kérdésén múlik. Ehhez azonban az állam olcsó hitelt nyuj-, tani nem képes, mert sem pénze, sem hitele nincsen. A földbirtok reform kereszlülerőszakolása esetén el kell készülnünk arra, hogy a termelés csökkeni fog, ez pedig az amúgy is ingatag közellátást teszi még bizonytalanabbá. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYŰL A dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. A másik kérdés a földbirtok megváltására vonatkozik. A szocialisták ezt császármetszéssel oldanák meg: a birtok szocializálás utján. A kormány idáig nem megy, hanem a föld megváltását reábizza a földhivatalra, amelynek működése iránt a legnagyobb bizalmatlansággal kell viseltetnünk. A hivatal kötött marsrulával indul el és a földbirtok értékének csak egy csekély részecskéjét szándékozik kártalanitással megállapítani. Ez az a politika, mely a magyar földbirtokos osztály ellen irányul és annak ányagi tönkretételét célozza. Ennek helyébe erőtlen és egészségtelen kisbirtokos osztályt kivan állítani, mely tőke nélkül fog a gazdálkodáshoz és ezzel a produktivitást szolgálni nem fogja tudni, a közellátásnak tényezőjévé nem válik. A legjellemzőbb e kérdésben mindenesetre a szocialisták álláspontja, akik elveik felfüggesztésével szintén támogatják a földbirtokreformot, sőt annak a leghangosabu hivei felismerve annak a magyar földbirtokos osztály elleni tendenciáit. Ámde a szocialista párt nem számol azzal, hogy vele szemben az újonnan alakuló birtokos osztályban uj front szerveződik, akikből idővel talán kistőkések osztálya fog kialakulni, amely erősíteni fogja ennek az államnak tartó pillérét képező kisgazdaosztályt, föltéve, ha ezt a reformot csakugyan végre- lehet majd hajtani és nem vezet a gazdálkodás és termelés csődjéhez. Titokban készítette elő a kormány a népszámlálást, és az a tény is, hogy szinte váratlan meglepetéssel dobta ki a nyilvánosság közé, már maga is alkalmas az olyan kombinációk talajára, amelyek a kormányt hátsó gondolatok táplálásával vádolják. Amit azonban az erről szóló törvény éppen az összeirandók nemzeti hovatartozása, kérdésében tervez, az alkalmas arra is, hogy a kombinációknak az alapos gyanakodás jellegét adja. A homályos szövegbe belemagyarázható ugyanis, hogy valaki nemzetiségének megállapításánál döntő szava az ..összeirónak, illetve a bizottságnak is lehet. Ebből az következik, hogy az összeirandónak bemondását nem minden esetben fogják elismerni. Az következnék, hogy némely esetekben hiába vallja magát magyarnak valaki, ha az összeirónak homályos kételyei támadnának arra nézve, hogy a bemondáson az ő szempontja szerint változtatni lehet, a nemzetiség megállapításánál a saját egyéni ízlése szerint jár el. Ebbe aztán beleférnek azok az eshetőségek is, amiket az utolsó népszámlálásnál már Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. tapasztanunk. Hogy ha neved egy szötagja is valami hasonló hangzású szláv szótagra is emlékeztet, kisüti, hogy a név erőszakkal elmagyarősitott s megtesz szlávvá. Vagy ha olyan születési helyet vagy kénytelen bemondani,-ahol a szláv elem tömegesebben lakik, szintén szlávvá lész. Hogy ama nyelven nem beszélsz, nem Írsz, hogy azt esetleg nem is érted, nem határoz; az ő elmélete megmagyarázza neked, hogy valamelyik ősöd még ezen a nyelven beszélt s hogy igy te sem lehetsz más, mint ami ősöd valaha lehetett. A furfangos leleményesség aztán még azonfelül is képes olyan csapdák felállítására, amik a magyart egyszerűen el- és lenyelik. Ezekkel szemben azonban fel kell vérteznünk magunkat. Vértünk legyen azaz erős tudat, hogy az urnából kikerülendő számarány fogja jelenteni azt az erőt, ami a magyarság törekvéseinek súlyt és igy sikert is biztosit. Ha büszkék voltunk valaha magyar voltunkra, most, amikor ez nem előny többé* tartsunk ki mellette most is, amikor némi bátorságot is jelent. HzHia — iseli lilittta. A világért sem mi mondjuk -- dr. Herberprofesszor, az' ismert cseh politikus írja az alábbi kritikát az itteni közállapotokról. Írja pedig a cseh imperialisták és nacionalisták főfő sajtóorgánumában: a „Narodni Listy“-ben; Olyan ember írja tehát, akit elfogultsággal ’ vádolni nem lehet, objektivitása is alig vonható kétségbe. Jól ismeri hazáját, annak népét, a nép lelkületét és a kritikája alá vont itteni viszonyokat. Okuljanak belőle honfitársai és vonják le abból a tanulságot — még nem késő. De bennünket magyarokat is közelről érdekelhet, hogy miként vélekedik a csehszlovák köztársaságról egy — cseh politikus. Nem füzünk kommentárt a kritikához. Adjuk azt a „Népakarat“ nyomán úgy, amint megjelent. „Aki egy évig nem volt a mi köztársaságunkban, — irja dr. Herben — s 1920. évvégén ide visszatért, nem titkolhatta el meglepetését. Valami nincs itt rendjén, kiérezni abból, amit a képviselők és szenátorok a parlamentben előadnak, amiről a vendéglőkben és kávéházakban beszélnek, amit a prágai és vidéki lapok írnak, amiről az emberek találkozásukkor sugdolóznak. Egy idegen éppenséggel azt gondolhatná, hogy mi a pokol tornácában élünk. Bizonyos tűzfészkekben mérg& gázokat gyártanak s földalatti csövekben vezetik a nyilvánosságra. Mi mindnyájan beleheljük ezeket s ezek lassankint megmérgeznek bennünket. Csak elenyésző csekély számú ember van, aki gázmaszkot használ. Ezer meg ezer embertől hallottam a háború alatt: „Szívesen odaadom utolsó ingemet, ha a nemzet felszabadul, sőt kész vagyok utolsó lábravalómat is levetni“. Nos a felszabadítás elkövetkezett, a szabadság itt van! De az emberek sem az ingüket nem akarják odaadni, sem a lábravalójukat levetni5 sőt még törvényes kötelezettségeiket sem telje_ János Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit,
