Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-15 / 48. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok' (821. junius 15. lület agilis, fáradságot nem ismerő párttitkár j Szabó S. Zsigmond az emelvényre lépett. Be- < szédében a hirtelen támadt, de hirtelen el is múlt záporesőből indul ki, hogy a sokak által szidott gazda élete is hasonló, verdesi a záporeső, tépdesi a szélvész, égeti a perzselő napsugár. Mégis lenézik, irigylik. Százoldalról támadt ellenséggel szemben csak a szervezkedés adhat erőt. A gazda és a kisiparos, akiknek sorsuk közös, a szervezkedésben keressenek erőt. Dr. Kersék János, a lévai szervezet elnöke lelkes beszéde után dr. Mohácsy János ügyvezető elnök eleven színekkel festi a párt keletkezését. Ős Komárom város lelkes szekeresgazdái és iparosai voltak a párt első tagjai. Majd visszautasítja Stefanik Igornak a Magyar Újság egyik utóbbi számában megjelent cikkében felhozott vádakat a kisgazda, kisiparos és Szent-Ivány József politikájára vonatkozólag. Stefanik hadüzenetére, hogy fogat fogért, magyar irredentizmusért szlovák nacionalizmussal felelnek, megjegyzi, hogy ez. nem a békés fejlődés útja, mert tettekben megnyilatkozó irredentizmus itt nincs Hogy a magyar szivünk nem csonka, mint Csonkamagyarország és egész szivünkkel ragaszko - duak magyarságunkhoz, ez még nem irredentizmus, hiszen maga Stefanik Igor mondja, hogy ha magyarnak született volna, ő sem érezne másként. Ha becsületesen végrehajtják a trianóni békében biztosított kisebbségi jogunkat, sose keli féini az irredentizmustól. Szlovák testvéreinkkel, akik nem ellenségei a magyarságnak, együtt érezünk. Az ezeréves múltban sósé volt közöttünk viszály. A múltúnk, a sorsunk egy. Békében akarunk élni egymással. Megnyitja a gyűlést. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Varjassy Géza, a komáromi körzet iigyv. elnöke nagy tetszéssel mutat rá, hogy a kollektiv szerződéseink úgy volna jó, ha az Istennel is lehetne ilyen szerződést kötni a hidegre, szélre, hóra, napra nézve. Védi a töke létjogosultságát a kommunista támadásokkal szemben. A tőke a tisztességes, szorgalmas munka eredménye, a tőke a takarékbateft munka. A kommunisták mindent le akarnak rombolni, hogy újra építsenek. Nem okos ember az, aki lerombolja a házai, mielőtt a másik föl nem épül. Megcáfolja azt az erősen hangoztatott tévhitet, hogy a gazdáknak milyen nagy jövedelme van a mai magas búzaárak mellett. Bebizonyítja, hogy a 20 K-ás búzaárak mellett is nagyobb volt a gazda jövedelme, mint most. A gazdatársadalmat az állam és a kommunista irányzat ellenségként kezelik, pedig jó lesz békén hagyni a gazdákat, írtért ha a minden oldalról támadott, boszantoít gazda türelmét veszti és ő mondja ki a sztrájkot, akkor itt valóságos földindulás iesz. Nagy tetszéssel fogadott beszédét a zöld Internacionáié éltetésével fejezte be. Utána Füssy Kálmán képviselőt zajos éljenzéssel fogadják. Egy éve, hogy megalakították a pártot. Szükség volt erre, mert az anyaországiól elszakítottak bennünket, másfél millió magyart. Árvák, elhagyottak voltunk, csak a magunk erejére támaszkodhattunk. Zászlónkra két szó van Írva: szeretet, megértés. E zászló alatt mindenki megtalálja a maga helyét. Minden lépésünket az összmagyarság érdekében tesszük. A tavalyi választások hirtelen szakadtak reánk. Úgyszólván készületlenül, szervezetlenül érték a pártot és mégis volt eredmény, pedig a nemtörődömség átka ugyancsak nagy volt közöttünk. Ezzel az állapottal szakítanunk keli; mindenkinek kell törődnie a közös sorssal, mindenkinek kell politizálni. A parlamentben kevés a magyar képviselő, ez az oka, hogy ott még nincs súlyúnk. Ez nem mehet igy tovább. Törődjünk a magunk sorsával is. Államellenes elemeknek tortának bennünket. S miért? Mert a békeszerződés szerint megillető jogainkat kö veteljük. Majd a nőket buzdítja Szilágyi Erzsébet követendő példájára, hogy a magyar nők a gyermekeiket magyar szellemben neveljék. A zajos éljenzés lecsiilapultával Lukovics Ferenc agilis igazgató szólalt föl. Mi magyarok vagyunk okai, hogy nem tudjuk érvényesíteni jogainkat. A szervezkedéssel eddig vajmi keveset törődtünk. Gyávák vagyunk, hogy elnyomóinkkal szemben nem szervezkedünk. Békét | hirdetünk, de ha a magyar gazda türelme vég! kép elfogy, ököilel is le tud sujiani. A közeledő községi választásokon dűl el minden, ott fog levizsgázni a magyarság, hogy szakilotí-e a nemtörődömséggel, megértette-e önmagát és*a haladó kort. Az itt levők mint apostolok menjenek haza, mindenki egy-egy buzgó apostola legyen a szent ügynek. A mi pártunk nem osztály párt, hanem a szeretet pártja. Szerezzünk magunknak minél több barátot. A nőkre is fontos hivatás vár a magyarság megszervezésében. Sziveikkel melengessék a kérges tenyerek munkáját. A zajos éljenzés elcsillapodtával Révész János garamsientgyörgyi gazdi mondott igen jól átgondolt talpra esett beszédet nagy tetszés között. A lelkes gyűlésnek egyik kimagasló pontja következett. A magyarság egyik legnépszerűbb, legle kesebb vezére Szent-lványi József pártelnök következett, akit szűnni nem akaró éljenzéssel fogadtak. Hálásan köszöni a meleg fogadtatást. Mi csak előre haladhatunk a fejlődésben Vissza nem léphetünk egy tépést sem. Szabad teret engedünk mindenkinek az előrehaladáshoz. Szolgálni akarjuk atudást, a munkái, a szorgalmat. A magyar gazdának joga van ahhoz, hogy amit verejtékes munkájával szerez, a felett szabadon rendelkezzék. A nagy birtok, a nagy tőke kötelessége, hogy erejét, az emberi boldogulás szolgálatába állítsa. Ha a föld népe boldog, az a legnagyobb biztosítéka a tartós békességnek. De eddig csak zaklatásokat láttunk. Eddig a búzából mások I laktak jól, és nem aki verejtékét hullatta a földre. ! A kommunista eszmék alkalmasak arra, hogy | a magyar földmives népet elbolondifsák. A cél az, hogy elpusztítsák a magyar birtokot, ha akkora is, mint a tenyerem. Ezzel az irányzattal szembe kell szabnunk. Nem elég a szervezkedés. A választásoknál kell a szervezeteken I keresztül megmutatni az erőnket. A tetteknek I kell követniük a puszta elveket. Folytonosan az irredentizmus vádját hoz- i zák fel ellenünk, fit nincs irredentizmus, de ; állítjuk, hogy a békeszerződés a alkotás, állítjuk, hogy csordák módjára minden megkérdezésünk nélkül tereltek ide bennünket, állítjuk, hogy legyőződként kezeinek bennün| két a csehek, holott nem volt alkalma a nia- I gyár katonának a csehekkel harcolni. Adják j meg az összes jogainkat, akkor aztán kiirtják | az irredentizmus vágyát. A csehek a fogat ! fogért elvet hangoztatják. A sorsunkat intéző I vezetők akár itt, akár ott Prágában nagyobbj rész olyanok, akik nem érdemesek a vezető helyre. A magyarság egysége az egyetlen biztosítéka a szebb jövőnek s hogy el ne.pusztuljunk. Azért el kell távolítani minden válaszfalat, minden gáncsoskodást. A Kér. Szoc. Párttal együtt munkálkodva, nemcsak az itteni i támadásokat kell elhárítani, hanem a Becsben | reánk agyarkedó emigráns sajtót is le kell j törnünk. Felfünő, hogy éppen a szociáldemokraták ! akadályozzák a gabona szabadforgalmát. Ezen\ kivül átmenetnétküli árleszállításokkal, kiviteli tilalmakkal is csak a tönkremenésére törekszenek a gazdatársadalomnak. A kommunista irányzat a fenti cél elérésében az eszközökben nem válogatós. A beígért gabona szabadforgalma is csak torz szülöttje a szabadforgalomnak, s ezt se törvény, hanem csak rendéletekkel intézik el. Uj választásokat keil követelnünk. A parlamentben ma már áthidalhatatlan ellentétek vannak, ott a tér nem alkalmas az alkotó munkára. A mai parlament nem képviseli a népakaratát. Szabad verseny, szabad forgalom és vásár! Ezt kell megvalósítanunk. A szocialisták a választások alatt bezzeg nem beszéltek a szabad forgalomról, a központokról, ahol a saját embereiket helyezik el. E központok tavaly 156 milbóba kerültek. A magyar-cseh tárgyalásoknál is kibújt a telhetetlen politika. A cseh politikusok azon vannak, hogy eret vágjanak Magyarországon. Tiltakozunk ez ellen. Tiltakozunk Magyarország szuverén jogaiba való beavatkozás ellen. Megbélyegezzük azon cseh-szlovák politikusokat, akik ezt cselekszik. Jellemző, hogy a csehszlovák agrár pártban nincs egyetlen egy gazda sem, olyanok foglalnak helyet ott, akik saját érdekeikért elárulják a gazdák érdekeit. Amig hirdetett szabadság-jogainkat meg nem adják, mi a kormánnyal szemben mindig ellenzéket alkotunk. Hogyan fest a mi szabadságunk? Vannak magyar gyermekek iskola nélkül, iskolák magyar nyelv nélkül, magya tisztviselők áilás nélkül Benes minden Ígérete dacára. Csak az ázsiai sivatagban lehet igy kormányozni. A hatóságok is részrehajlók a magyarokkal szemben. H * magy ar ember megy panaszra, a cseh tisztviselő nem szívesen tárgyalja az ügyét. Magyar területekre magyar tisztviselőket követelünk, mert addig nem tudunk a hatóságok tárgyilagosságában bizni. S mi lesz ennek a vége ? — kérdi a szónok. Magunknak keli megvédeni a jogunkat. Én nem vagyok forradaimista és békét hirdetek, de ha a dolgokon nem változtatnak, én leszek az első, aki azt hirdetem, hogy önmagunk védjük meg jogainkat. A szűnni nem akaró éljenzéssel, tapssal fogadott beszéd után Dudás József gömöri kisgazda mondotta ei, igen formás álgondolt beszédét, amely még egy tanult embernek is dicséretére válnék. Majd Mohácsy János elnök megköszönvén az érdeklődést, a gyűlést bezárta. A' lelkes és emelkedett gyűlésről mindenki lelki örömöt érezve távozott el, egy felejthetetlen nap kedves emlékivei. Ilii Slliili iiliii liilsi ma, kedden d. e Tafferner Gyula zsupáni tanácsos elnökletével ülést tartott. Napirend előtt dr. Mohácsy János bizottsági tag kérdést intéz az iránt, hogy micsoda jogon és micsoda fölhatalmazás alapján rendelie el a nemesócsai főszolgabiró azt, hogy a szinmagyar Csallóköz három községében (Tuny, Gúia, Néma) a község belső ügykezelési nyelve szlovák legyen? Micsoda • lehetetlen intézkedés az, hogy pl. Gután, ahol a jegyzőn kívül senki se tud szlovákul, az iktató és más könyvek tóiul vezettessenek. A jelenlevő nemesócsai főszolgabiró hivatkozik a nyelvtörvényre és arra, hogy őt a zsupánkormányb’ztos utasította e re Különben is a nyelvtörvény szelleméből önként következik az, hogy a községek belső kezelési nyelve a szlovák. Mohácsy János kijelenti, hogy ez se a békeszerződés, se a nyelyiörvény, se a józan ész, se a célszerűség szelleméből riem következik, ez egyenesen az elszlovákositás szelleme. Tudomásul veszi, hogy a főbíró felsőbb helyről kapta ezt az utasítási. Majd orvoslást keresnek erre megfelelő helyen. Tafferner Gyula zsupáni tanácsos kijelenti, hogy ezek mind a nyeivlörvényből következnek, amellyel szembe a tisztviselői kar nem helyezkedhetik. A nyelvtörvény alapján, amely szerint Szlovenszkóban a hivatalos nyeiv a szlovák, rövid idő alatt elrendeli a miniszter (ezt már most bejelenti, hogy ne okozzon meglepetést), miszerint az összes községek ügykezelési nyelve a szlováknak kell lenni s a főbírói hivatallal is csak szlovákul levelezhetnek. Ezt eddig azért nem hajtották végre, mert a jegyzők közül alig tudott néhány szlovákui, de rövid időn belül vizsgázniok kell a szlovák nyelvből, s akkor az egész vonalon végre hajtják a nyelvrendeletet. Bizonyára megdöbbenéssel fogadja a magyarság ezt a közelgő rendelkezést, amelyhez e pillanatban az idő rövidsége miatt nincs módunk kommentárt fűzni. Mohácsy János dr. e tárgyhoz hozzá akart szólni, de az elnök megvonta tőle a szólás jogot, ami ellen dr. Mohácsy János tiltakozóit. A tanfelügyelő jelentése kapcsán tiltakozott dr. Mohácsy János ennek hangja és tendenciája ellen, különösen azon kitételnél, hogy „Csodálkozni lehet, hogy a magyar állam egyes rozoga iskolaépületeket évekig megtűrt." Majd meglátja a fölszólaló, hogy milyen eredményeket ér el a tanfelügyelő. Fölolvassa fölszólaló a tanfelügyelő egy utasítását a tanítókhoz, amelyben arra utasítja a tanítókat, hogy a statisztikai kimutatásokban azokat a tanulókat, akik magyar anyanyelvűek, de otthon a családi körben szlovákul is beszélnek, szlovákoknak kell beírni, még akkor is, ha magyaroknak vallják magukat A tanfelügyelő és többek fölszólalása után a jelentést elfogadják.
