Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-15 / 48. szám

iegyvenhetiedik évfolyam, 48. tzám. Szerdai 1921. junius 15. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár Caeh-szlcvák értékben s Helyben és vidékre postai szétküldéssel: 3# s* évre 60 K, félévre 80 K, negyedévre 15 K. Egyes szám ára: 70 fillér. Politikai lap. Fősaerkeaztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 3ARANYAY JÓZSEF tír. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28., hová úgy a iap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. feli ids, í*». Kéziratokat nem adunk vissza. M!<]jelenik minden szerdán és szombaton, Nyílt kérdés dr. Folkman István zsupán kormányb. úrhoz Legnagyobb megütközéssé! halljak, hogy zsupán-kormánybiztos ur a szoko­­listák junius 13-diki fogadtatásánál Ko­máromban a pályaudvaron elhangzott be­szédében több tanú előadása szerint állí­tólag ezeket mondotta: »Üdvözöllek Titeket itt ebben a szin­­magyar városban ellenséges földön, mely­nek irániunk ellenséges indulatu népe Bennetek eddig csak kintornásokat (kö­szörűtökéi) bennünk, szlovákokban pedig csak drótostótokat idrotár) látott, amely nép nagy elbizakodottságában és önteltsé­gében a kultúrát egészen magának fog­lalja le. Mutassátok meg ittlétetek alkal­mával, hogy ez nem igaz, hogy a Ti vörös ingetek milyen kultúrát takar, hogy a ti talpaitokban több a kultúra, mint a magyarok fejében.« Mielőtt ebből bárminemű következ­tetést vonnánk le, felszólítjuk zsupán urat annak kijelentésére, hogy elhangzot­tak-e ezek a szavak az Ön részéről: igen vagy nem ? Hallgatását beismerésnek fogja tekin­teni az itt élő magyarság. Komárom, 1921. junius 14. hl Inba fános s. k. Mohácsy János s. k. dr. Gaál Gyula sk. Bardócz József dr. sk. Boldoghy Gyula jelenetei pereglek le a tegnapi és tegnap­előtti napok filmjein, tömegek jöttek moz­gásba és mive! a tömegek megmozdulása mindig eszmék rugóira vezethető vissza, foglalkozzunk ezekkel a gondolatokkal és elmélkedjünk felettük. Vasárnap kommunista nagygyűlés folyt le városunkban. A kommunista párt a világforradalmat akarja, azt minden eszközzel sietteti, tehát az állam szem­pontjából nem áll törvényes alapon. Izgató munkájának kétségtelen nagy eredményei vannak és ide is sok ezer ember jött, hogy a pártfegyelem nyomása alatt és a tömegvonzás elvénél fogva jelen legyen a fontos határozatoknál és azok hozatalá­ban résztvegyen. Borzasztó tévedés volna azt hinni, hogy a bevonult tömegeket a kommunista eszme öntudata hajtolla volna ide, sok­nak a kalapján nem a szovjetcsillag hi­valkodott, hanem hárornszinü kis pántlika szerénykedett. Ezek még igen távol ál­lanak a moszkvai huszonegy pontoktól, ígéretek, vágyak hozták őket, ide, hogy meghallgassák, mikor áll be sorsukban fordulat. Azok az Ígéretek, melyeket ve­zetőik állandóan füleikbe harsognak . . . a föld azé, aki inegmiveli . . . vágyak abban az irányban, hogy a föld nincses népe egy kis földecskéhez jusson, szóval kisgazda lehessen. Ha a földmives napszámos földhöz jut, abban a jííilanatban megszűnt kom­munista lenni. A kommunizmust az ipari munkásságnak találták ki és nem a fa­lunak. Hogy a naggyülés milyen csalódás­sal osztott szét és a földmives proletárok reményeikben, várakozásaikban szárnya­­szegelteu mentek vissza otthonukba, . a kommunista gondolat tagadhatatlan vere­ségét jelenti. Ez a gondolat veszedelmes az államra és az állam vasárnap kemény ftmtot állított fel ellene, mely perspektí­vát nyújt a kommunisták döntő rohama számára is, bármikorra tartogatják is azt. A kommunista gondolat nemzetkö­ziségének a magyar kommunisták minden gyűlésükön hoznak áldozatot magyarsá­gukból és mindig csak ebből a kis tőké­ből költekeznek, amely végre is elfogy. Vezetőik annyira hangoztatják, hogy nem akarnak magyarok maradni, hanem csehek akarnak lenni, hogy ezt el is hisszük nekik. A hétfői felvonulás a nacionalizmus gondolatát fejezte ki; ezer szokolista ér­kezeit a szinmagyar Komáromba, hogy a cseh szervező erőt bemutassa az itt élő kis cseh-sziovák szigetnek. Ezt a naciona­lizmust olyan népnél, amely most alakit államot, természetesnek keil találnunk. Mi is szeretnénk felvonulásokat rendezni, de ez a nacionalizmus, mely ezer tornász ideérkeződére az állami hivatalok műkö­dését beszünteti, nekünk nem enged ilyen ünnepnapot. Nekünk egy kulturális gyű­lés megtartásáért folyamodnunk kell és azt gondosan megvizsgálják, hogy nem ái!amellenes-e ? A kultúra az állam épületének alapvető pillére volt mindig. Ellenben a világforradalom szabad hirdetése nyílt és zárt üléseken az államra nagyobb veszedelem, mert az a mai kul­­turértékek vesztére tör s ezzel az államot semmisiti meg. A nacionalizmust meg­értjük ifjú államokban még kinövéseiben is. A Szokol megjelenése a helyi magyar­ságot is dopingolja a versenyre, a kultú­rában való versenyre, melyre igényünket bejelentjük és annak akadálytalan bizto­sítását az államtól, melynek polgárai let­tünk, jogosan el is várjuk. A Kisgazda és Kisiparospárt lévai naggyülése. Úgy méreteiben, külső megnyilatkozásá­ban, mint belső tartalam, a szeretet, a megér­tés tekintetében kevés olyan szépen sikerült pártgyülést tartott azOrszágos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt, mint vasárnap, junius hó 12 én Léván a Kossuth Lajos téren. A legnagyobb rene, fegyelem jellemezte ezt a naggyüést, amelyen messze vidékről összeseregleit 8—10000 hallgatóság veit részt. Örömmel szögezzük le azt az örvendetes ese­ményt is, hogy az ezeréves közös múlt szélszakit­­hatatfan kötelékeinek eredményeként szlovák testvéreink százával és százával siettek a lévai nagytérre, hogy a legbeszédesebb példának mutassák meg a magyar tót testvériséget, amelyet az alaiíomban dolgozó intrikusok olyan nagy igyekezettel szeretnének megsemmisíteni. A lévai Kossuth Lajos téren testvéri szeretet­heti volt együtt a magyarral a szlovákság, hi­szen a mindent elcsehesiteni akaró soviniszta politikai és a gazdatársadalmat tönkre (enni akaró és a kommunizmussal kacérkodó irányzat egy­aránt veszedelme a magyarnak és a szlováknak. A vasútállomás közelében fekvő nagy vásártéren gyülekezett sürü rajokban a közön­ség. Az ideérkező pártvezetőségi tagokat: Szent Iványi József pártelnököt, Fiissy Kálmán nem­zetgyűlési képviselőt, dr. Mohácsy János iigyv. elnököt, Lukovics Ferenc központi igazgatót, akik egyenként és összesen olyan síkerdus tevékenységet fejtettek ki időt, fáradságot nem kiméivé a párt érdekében a lévai és a vidéki leányok szebbnél szebb virágboluétáva! lepték meg. Majd megindult a hatalmas, több kiló­méter hosszú menet. Elől a deli legényekből alakult lovasbandérium hosszú sora. A gyönyörű, nemesjárásu lovakon lobogó ingü legények igen szép látványt nyújtottak, amelyet még szebb követett: a magyar ruhás pártás leányok gyönyörű csopoitja. Mindegyik keze tele volt virággal. Utána a párt vezétféi fiai a sajtó osztály tagjaival, az ujságirókkA követték a magyar­ruhás leányokat. Őket követték négyes sorok­ban a helybeliek és vidékről érkezők. A belát* hatatlan hosszú menetet a fogatok, kocsik százai követték. A menetet az utca kétoidalát és az abla­kokat sűrűén ellepő közönség éljenzéssel, ka­lap és kendőlobogtatással fogadta. A hatalmas menet végre a térre kígyózott, ahol a feláliitott szónoki emelvény körül he­lyezkedett el. A lelkes tömeg viharos éljenzésbe tört ki, amikor a gyűlés kezdetét vette és a lévai ke-MÍIUS fállOS ruhafestő: és vegytisztitó Komarom, Nador-utca 3. es 4o. szám* ======== Mindennemű rulianemüeket, bútorszöveteket) függönyöket stb. fest és tisztit. =====

Next

/
Thumbnails
Contents