Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-15 / 48. szám
iegyvenhetiedik évfolyam, 48. tzám. Szerdai 1921. junius 15. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár Caeh-szlcvák értékben s Helyben és vidékre postai szétküldéssel: 3# s* évre 60 K, félévre 80 K, negyedévre 15 K. Egyes szám ára: 70 fillér. Politikai lap. Fősaerkeaztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 3ARANYAY JÓZSEF tír. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28., hová úgy a iap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. feli ids, í*». Kéziratokat nem adunk vissza. M!<]jelenik minden szerdán és szombaton, Nyílt kérdés dr. Folkman István zsupán kormányb. úrhoz Legnagyobb megütközéssé! halljak, hogy zsupán-kormánybiztos ur a szokolisták junius 13-diki fogadtatásánál Komáromban a pályaudvaron elhangzott beszédében több tanú előadása szerint állítólag ezeket mondotta: »Üdvözöllek Titeket itt ebben a szinmagyar városban ellenséges földön, melynek irániunk ellenséges indulatu népe Bennetek eddig csak kintornásokat (köszörűtökéi) bennünk, szlovákokban pedig csak drótostótokat idrotár) látott, amely nép nagy elbizakodottságában és önteltségében a kultúrát egészen magának foglalja le. Mutassátok meg ittlétetek alkalmával, hogy ez nem igaz, hogy a Ti vörös ingetek milyen kultúrát takar, hogy a ti talpaitokban több a kultúra, mint a magyarok fejében.« Mielőtt ebből bárminemű következtetést vonnánk le, felszólítjuk zsupán urat annak kijelentésére, hogy elhangzottak-e ezek a szavak az Ön részéről: igen vagy nem ? Hallgatását beismerésnek fogja tekinteni az itt élő magyarság. Komárom, 1921. junius 14. hl Inba fános s. k. Mohácsy János s. k. dr. Gaál Gyula sk. Bardócz József dr. sk. Boldoghy Gyula jelenetei pereglek le a tegnapi és tegnapelőtti napok filmjein, tömegek jöttek mozgásba és mive! a tömegek megmozdulása mindig eszmék rugóira vezethető vissza, foglalkozzunk ezekkel a gondolatokkal és elmélkedjünk felettük. Vasárnap kommunista nagygyűlés folyt le városunkban. A kommunista párt a világforradalmat akarja, azt minden eszközzel sietteti, tehát az állam szempontjából nem áll törvényes alapon. Izgató munkájának kétségtelen nagy eredményei vannak és ide is sok ezer ember jött, hogy a pártfegyelem nyomása alatt és a tömegvonzás elvénél fogva jelen legyen a fontos határozatoknál és azok hozatalában résztvegyen. Borzasztó tévedés volna azt hinni, hogy a bevonult tömegeket a kommunista eszme öntudata hajtolla volna ide, soknak a kalapján nem a szovjetcsillag hivalkodott, hanem hárornszinü kis pántlika szerénykedett. Ezek még igen távol állanak a moszkvai huszonegy pontoktól, ígéretek, vágyak hozták őket, ide, hogy meghallgassák, mikor áll be sorsukban fordulat. Azok az Ígéretek, melyeket vezetőik állandóan füleikbe harsognak . . . a föld azé, aki inegmiveli . . . vágyak abban az irányban, hogy a föld nincses népe egy kis földecskéhez jusson, szóval kisgazda lehessen. Ha a földmives napszámos földhöz jut, abban a jííilanatban megszűnt kommunista lenni. A kommunizmust az ipari munkásságnak találták ki és nem a falunak. Hogy a naggyülés milyen csalódással osztott szét és a földmives proletárok reményeikben, várakozásaikban szárnyaszegelteu mentek vissza otthonukba, . a kommunista gondolat tagadhatatlan vereségét jelenti. Ez a gondolat veszedelmes az államra és az állam vasárnap kemény ftmtot állított fel ellene, mely perspektívát nyújt a kommunisták döntő rohama számára is, bármikorra tartogatják is azt. A kommunista gondolat nemzetköziségének a magyar kommunisták minden gyűlésükön hoznak áldozatot magyarságukból és mindig csak ebből a kis tőkéből költekeznek, amely végre is elfogy. Vezetőik annyira hangoztatják, hogy nem akarnak magyarok maradni, hanem csehek akarnak lenni, hogy ezt el is hisszük nekik. A hétfői felvonulás a nacionalizmus gondolatát fejezte ki; ezer szokolista érkezeit a szinmagyar Komáromba, hogy a cseh szervező erőt bemutassa az itt élő kis cseh-sziovák szigetnek. Ezt a nacionalizmust olyan népnél, amely most alakit államot, természetesnek keil találnunk. Mi is szeretnénk felvonulásokat rendezni, de ez a nacionalizmus, mely ezer tornász ideérkeződére az állami hivatalok működését beszünteti, nekünk nem enged ilyen ünnepnapot. Nekünk egy kulturális gyűlés megtartásáért folyamodnunk kell és azt gondosan megvizsgálják, hogy nem ái!amellenes-e ? A kultúra az állam épületének alapvető pillére volt mindig. Ellenben a világforradalom szabad hirdetése nyílt és zárt üléseken az államra nagyobb veszedelem, mert az a mai kulturértékek vesztére tör s ezzel az államot semmisiti meg. A nacionalizmust megértjük ifjú államokban még kinövéseiben is. A Szokol megjelenése a helyi magyarságot is dopingolja a versenyre, a kultúrában való versenyre, melyre igényünket bejelentjük és annak akadálytalan biztosítását az államtól, melynek polgárai lettünk, jogosan el is várjuk. A Kisgazda és Kisiparospárt lévai naggyülése. Úgy méreteiben, külső megnyilatkozásában, mint belső tartalam, a szeretet, a megértés tekintetében kevés olyan szépen sikerült pártgyülést tartott azOrszágos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt, mint vasárnap, junius hó 12 én Léván a Kossuth Lajos téren. A legnagyobb rene, fegyelem jellemezte ezt a naggyüést, amelyen messze vidékről összeseregleit 8—10000 hallgatóság veit részt. Örömmel szögezzük le azt az örvendetes eseményt is, hogy az ezeréves közös múlt szélszakithatatfan kötelékeinek eredményeként szlovák testvéreink százával és százával siettek a lévai nagytérre, hogy a legbeszédesebb példának mutassák meg a magyar tót testvériséget, amelyet az alaiíomban dolgozó intrikusok olyan nagy igyekezettel szeretnének megsemmisíteni. A lévai Kossuth Lajos téren testvéri szeretetheti volt együtt a magyarral a szlovákság, hiszen a mindent elcsehesiteni akaró soviniszta politikai és a gazdatársadalmat tönkre (enni akaró és a kommunizmussal kacérkodó irányzat egyaránt veszedelme a magyarnak és a szlováknak. A vasútállomás közelében fekvő nagy vásártéren gyülekezett sürü rajokban a közönség. Az ideérkező pártvezetőségi tagokat: Szent Iványi József pártelnököt, Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselőt, dr. Mohácsy János iigyv. elnököt, Lukovics Ferenc központi igazgatót, akik egyenként és összesen olyan síkerdus tevékenységet fejtettek ki időt, fáradságot nem kiméivé a párt érdekében a lévai és a vidéki leányok szebbnél szebb virágboluétáva! lepték meg. Majd megindult a hatalmas, több kilóméter hosszú menet. Elől a deli legényekből alakult lovasbandérium hosszú sora. A gyönyörű, nemesjárásu lovakon lobogó ingü legények igen szép látványt nyújtottak, amelyet még szebb követett: a magyar ruhás pártás leányok gyönyörű csopoitja. Mindegyik keze tele volt virággal. Utána a párt vezétféi fiai a sajtó osztály tagjaival, az ujságirókkA követték a magyarruhás leányokat. Őket követték négyes sorokban a helybeliek és vidékről érkezők. A belát* hatatlan hosszú menetet a fogatok, kocsik százai követték. A menetet az utca kétoidalát és az ablakokat sűrűén ellepő közönség éljenzéssel, kalap és kendőlobogtatással fogadta. A hatalmas menet végre a térre kígyózott, ahol a feláliitott szónoki emelvény körül helyezkedett el. A lelkes tömeg viharos éljenzésbe tört ki, amikor a gyűlés kezdetét vette és a lévai ke-MÍIUS fállOS ruhafestő: és vegytisztitó Komarom, Nador-utca 3. es 4o. szám* ======== Mindennemű rulianemüeket, bútorszöveteket) függönyöket stb. fest és tisztit. =====
