Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-08 / 46. szám
2. oldal. „Komaromi lmpok“ Utói. junius 8. Medveczky Károly, Szlovenszkó teljhatalmú minisztériumában a róni. kát. egyházi ügyek előadója, hosszabb nyilatkozatban válaszolt erre a memorandumra s abban Palkovichot renegátnak nevezte, azt állította, hogy Palkovich visszaélt paptársai bizalmával s egyesek nevét tudtuk és beleegyezésük nélkül vezette rá a memorandumra, illetőleg rávezette anélkül, hogy az illetők tudták volna, hogy miről van a memorandumban sző, illetőleg hogy az illetők azt hitték, hogy csak a gyűlésen jelenvoltak névsorát állítják össze s arra kell az aláírás. A törvényszék több tanút hallgatott ki, akik azonban mind azt vallották; hogy a memorandumot tudatosan irlák alá, illetve megadták a felhatalmazást, hogy nevük az aláírók közt szerepeljen. Mindezek alapján a törvényszék Medveczkyt rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki s 1000 korona fő- és 200 kor. mellékbüntetésre, behajthatatlanság esetén 50, illetőleg 10 napi fogházra Ítélte feltételesen egy évre; Palkovich képviselője, Lelley Jenő dr. ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő az ítélet ellen nem fellebbezett. Medveczky az Ítélet kihirdetése alkalmával kijelentette, hogy az Ítéletnek Írásban való kiadását kéri, ő majd azután fog határozni, hogy feliebbez-e ellene vagy nem. A tárgyalás lefolyásáról a következőkben számolunk be a pozsonyidiradó nyomán: Az alakiságok elintézése után a vádlott kéri a valódiság bizonyítását. Lelley Jenő dr. ügyvéd a főmagánvadlö képviselője kifejezetten hozzájárul a valódiság bizonyításához, amit a törvényszék elrendel. Kihallgatja előbb Medveczkyt, majd annak titkárát, Valovichot, utóbbit a főmaganvádió kívánságára meg is esketik. Utána következik Kőhegyi József dr. hiüanár tanúvallomása. Kőhegyi kijelenti, hogy a papi gyűlésen részt vett, ott a memorandumot felolvasták, annak egyes kitételeivel nem értett egyet, de nem ellenezte, hogy a sérelmeket kellő módon feltárják. A memorandumot tudatosan, annak tartalmát ismerve, irta alá. Arról nincs tudomása, hogy Palkovich esperes más paptársainak bizalmával visszaélt volna az aláírások körül. Wiedermann Károly dr. naszvadi esperes kijelenti, hogy a papi gyűlésen nem vett részt. Gregorovics Lipót jókai plébános levelezőlapon felkérte, hogy adja oda nevét a memorandumra, hogy azt minél többen Írják alá, s minél nyomatékosabb legyen. Tanú erre megadta a felhatalmazást nevének aláírására, mivel tudta, hogy egyházi dolgokról van szó a memorandumban. Arról nincs tudomása, hogy Palkovich visszaélt volna mások nevével. Azután Martini Károly dr. pozsonyi segédlelkész tanúvallomására kerül a sor. Martini sajátkezűig irta a memorandum egyik fogalmazványára az ő nevét, valamint segédleikésztársainak nevét, kik erre a felhatalmazást neki megadták. Arról nincs tudomása, hogy Palkovich visszaélést követett volna el. Tanút rnegesketik. Két tanú Oltványi és Janotta, a tárgyaláson meg nem jelenhetett, de Lelley dr. ügyvéd felmutatja a memorandum egyik fogalmazványát, melyen az illetők sajátkezűig Írták alá nevüket. A bíróság megállapítja, hogy az aláírások eredetiek, az illetők tényleg sajátkezűig irták alá a nevüket. Felolvassák Palkovich esperesnek Medveczky támadására tett nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy valamelyik őse talán szlovák lehetett, de ő magyar anyától született, magyarul nevelkedett, tehát jogosan nevezheti magát magyarnak. Végül felolvassák még Guba Pál piarista tanár levelezőlapját, melyben kijelenti, hogy készségesen aláírja a memorandumot. Ezzel a törvényszék a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Az elnök felszólítja a feleket, tekintetbe véve, hogy mind a vádló, mind a vádlott papok s tagjai a felebaráti szeretetet és bünbocsánatot hirdető kát. egyháznak, intézzék el az ügyet békésen. Lelley Jenő dr. kijelenti, hogy vádinditványát azzal akarta megkezdeni, hogy tekintetbe véve, hogy mindkét fél papi ember, kívánatos volna a békés elintézés. De a bizonyítási eljárás nem hagyhatta kétségben a vádlottat afelől, hogy tévedett. Vádlottnak be kell ismernie azt is, hogy méltatlanul illette a vádlót a renegát kifejezéssel. Ha tehát vádlott nyilvánosan kész megfelelő nyilatkozatot tenni, etáll vádinditványátŐI. meg Medveczky kijelenti, hogy ezt nem teheti Erre Lelley Jenő dr. mondta el vádbeszédét: „A vádiratban előterjesztett indítványomat fentartom. A vádiolt Palkovich esperest renegátnak nevezte, amit úgy óhajt magyarázni, hogy azt mondja, mindazok, akik egy nemzetből származnak s azután más nernzetbelinek vallják magukat, renegátok. Ez nem teljesen találó. A renegát szó a török hódoltság idejéből származik. De nem a janicsárokat nevezték igy, mint azt vádlott mondja, hanem azokat, akik nemzetüket és vallásukat elhagyva, török szolgálatba léptek. Ez azonban nem vonaikozik a janicsárokra, akik 10—12 éves korukban a magyar helységekből eihurcoliattak s rabláncra füzeitek, s akiket azután teljesen török nevelésben részesítettek, akiK tehát öntudatlanul lettek törökökké. A magyarság annak idején — s itt némi hasonlatosságot találok a mai időkkel — tényleg sokkal többet szenvedett azoktól, kik törökké váltak, íörökebbek akartak lenni a töröknél, hogy egyéni ambíciójuknak tért nyissanak és érdemeket szerezzenek maguknak a basák és a porta előtt; ezeket nevezték renegátoknak. A renegát szó tehát meggyalázó, mert árulást jelent. Kétséget nem szenved, hogy a renegát szónak köznapiasan vett értelme is már lealacsonyító, itt történt hasznílata azonban teljesen fedi a becsületsértés fogalmát. Ami a- vádlónak a paptársainak nevével való visszaélését iileli, teljes mértékben hozzájárultam a valóság bizonyításához. De ez nemcsak, hogy nem bizonyította a vád helytelenségét, de sőt ennek homlokegyenest ellenkezőjét bizonyította. Az összes kihallgatotfak azt vallották, hogy részben a memorandum tartalmát nagyjában ismerve, aláírták, részben pedig, ismerve a memorandumot,- másokat, nem is Palkovichot, l iziak meg nevük aláírásával. A felhatalmazás szabályszerűen történt. Az a jogi érvelés helytelen, hogy itt nem forog fenn becsületsértés, mert ha Palkovich tényleg megtette volna, hogy a memorandumra rávezeti papíársai nevét azok beleegyezése nélkül, ez nem lehet fegyelmi vagy büntető eljárás tárgya, mégis ha egy esperes tudatosan oly paptársai nevét írná a memorandum alá, kik abba bele nem egyeznek, őt mégis kiteszik a közmegvetésnek. ha büntetőjogilag nem is lehet felelősségre vonni. Ebben a pontban is fennáll tehát a becsületsértés, Medveczky kijelenti, hogy a renegát kifejezés nem sértés, csak megállapiiás. Ami az aláírások ügyel illeti, ő jóhiszemüieg járt el. Lelley dr.: Nem vontam kétségbe^hogy a kormányreferens ur jóhiszemüieg járt el, azt sem akarom állítani, hogy rosszhiszeműen cselekedett, de azt meg keli állapitanom, hogy könnyelműen járt el, mikor titkárának első szavára oly dolgokat hitt el, melyeknek helytelenségét a bizonyítási eljárás bebizonyította. Az aláírásra mindnyájan feltétel nélkül megadták beleegyezésüket A törvényszék ezután tanácskozásra vonul vissza. Az ítélet megokolásában a törvényszék a tárgyalás alapján megállapítja, hogy a renegát kifejezés, mellyel vádlott a főmagánvádiót illette, ebben a formában közfelfogás szerint megszégyenítő jelentésű és ezért becsületsértésnek számit. Megállapítja a törvényszék továbbá azt, hogy vádlottnak azon állítása, hogy Palkovich esperes visszaélt paptársai bizalmával és olyanok nevét is felvette a memorandum aláírói közé, kik erre fel nem hatalmazták, szintén becsületsértésnek vétetik, mert ha Palkovich ellen ennek elkövetése esetén nem is lehetne sem bűnvádi, sem fegyelmi eljárást indítani, de ez a vád, különösen figyelembe véve az ő pap létét, alkalmas arra, hogy közmegvetésnek tegye ki. Az adatok mérlegelésében a törvényszék azon meggyőződésre jutott, hogy egyik tanúvallomás sem nyújt bizonyságot, hogy Palkovich az illetők tudta nélkül vezette volna rá nevüket a memorandumra, hogy tehát bizalmukkal visszaélt volna. A jóhiszeműség kérdése nem jön szóba, mert lágalmazás és becsületsértés esetén a jóhiszeműség nem jön számításba. A törvényszék ezért Medveczky Károly kormányreferenst bűnösnek mondja ki és 1000 korona fő és 200 korona mellékbüntetésre ítéli, mely behajthatatlanság esetén 50, illetőleg 10 napi fogházra változtatható. Az ítélet feltételes egy évre. Szépházy Erzsi hangversenye, Szombaton este folyt le a Szépházy Erzsi bresiaui hegedütanárnő hangversenye a kuiiurpalotában, a koncertlátogató közönség csak közepes érdeklődése mellett. Pedig produkciója nem mindennapi műélvezetet nyújtott, műsorának pedig minden egyes pontja nálunk úgyszólván újdonság számba ment. Bevezetésül Händel D-dur szonátáját játszotta, utána pedig Bruch Miksának fintáziaszerüen felépített G moil hegedűversenyét adta elő. Az Adagio tétel édes káníiiénájával őszinte tetszést váltott ki mindannyiunkból. A Finale azonban kevésbbé sikerült, mert a nagy hőség folytán a hegedű húrjai engedtek és igy az intonálás sem lehetett mindig tiszta. A műsor legkiemelkedőbb száma Bachnak egyik legnagyszerűbb alkotása: a Chaconne volt. E mű előadásánál hallhattuk, hogy a hegedű négy húrján minden egyéb hangszer közreműködése nélkül is lehet poliíomkus, azaz többszólamú zeneművet előadni. Szépházy Erzsi az itt reá rótt nehéz feladatot derekasan megoldotta. Az egyes szólamokat szépen elválasztotta, a fontosakat kiemelte úgy, hogy az úgynevezett „Arpeggio változat* burkolt dallama is teljesen azt a benyomást keltette, mintha azokat két hegedűs játszotta volna; az egyik a témát, a másik pedig a hárfaszerü kíséretet. A Chopin féle Noc urne, Hubay magyaros motívumokból megkonstruált Pievna nóiája és a ráadásul játszott Fíbich-Kubeiik „Poem“, mind élénk bizonyságai voltak szép technikai készültségének és művészi ízlésének. Reméljük, hogy a téli szezon folyamán viszontlátjuk őt hangversenytennünk dobogóján. A kíséretet Zahoránszky Károiyná urhölgy (Trencsén) látta el sokszor nem számolva a hangverseny-zongora dinamikájával. Színészei Komáromban. A napokban fölkeresett bennünket a kassai és pozsonyi színtársulat, Faragó színigazgató szimpatikus titkára és bejelentette, hogy ha valami gátló akadály közbe nem jön, a társulat, amely ntosi Losoncon játszik, julius hó 15-ke táján Komáromban megkezdi előadásait. A titkár megtekintette azokat a helyeket, ahol, szó lehet arról, hogy a társulat játszhaíik. A lovarda átengedése kétséges, különben is a színpad és a nézőtér összeállítása kölcsön deszkákból is ötvenezer Kba kerülne. Így erről a tervről le kellett mondani. Végre is a moziban történt a megállapodás, amelynek előnye á Legényegylettel szemben, hogy a nézőtere lejtős, ventillátorokkal van ellátva, s villanyvilágítás jobban alkalmazható a színházi technikában. A mozi függöny mögött levő szinpadol, amelyet eddig jó részt mozi szkeccseknél használtak, ki fogják bővíteni és öltözőket fognak még a mozi mellett fölállítani. A fővárosi méretű színtársulat, hogy óriási költségeit fedezni tudja, amikor Komáromban operett darab kerül színre, a társulat drámai része ugyanakkor fölváltva Érsekújváron és Dunaszerdahelyen fog játszani. A társulat a iegelsőbbrangu erőkből áll, ami természetes, hiszen a pozsonyi és kassai túligényes közönség osztatlan tetszését is megnyerték és opera előadásokat is tartottak. Elmondhatjuk, hogy Faragó társulatánál jobb társulat a közel múltban még nem járt városunkban. Az elsőrangú erőkön kivül saját zene, ének és ballettkara is van a társulatnak, a hatalmas díszlet és ruhatárról nem is beszélve. A társulat műsora a budapesti színházak legújabb műsorából kerül ki. Vonzó, nívós és változatos. Műsorukon van többek között Farkas Imrének bájos darabja, a „Debrecenbe kéne menni“ cimü is, amelyet azonban a bölcs cseh szellem ezen a címen nem enged színre hozni, hanem a Cseregyerek cimre keresztelte ezt a poétikus darabot. Ez a nagy kulturális látkör például nem engedi előadni a Drótostót, a Túl a nagy Krivánon, a Tót leány cimü darabokat. Örömmel várjuk városunkban a színészeket és egyben alkalma lesz Komárom közönségének bizonyságot tenni arról, hogy kell-e Komáromnak állandó színház, mert ha ezt az elsőrangú társulatot is üres nézőtér előtt engedi játszani, akkor levehetjök a színházépítés tervét a műsorról. * f lánirnitalmi nr Innniühh Millinb liünimn i.-l-ui. fnitinr CánHnir AlMlÉÉI.
