Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-28 / 43. szám

2. oldal. ^Komáromi Lapok 1921. május 28. szinszkói magyarságot gyalázó cikkeiért hat­százezer koronát tett zsebre ez a derék szer­kesztőség. Az itteni magyar őstermelő osztályt tönk­retenni, Csonkamagyarországgal pedig meg nem egyezni, ahonnét mezőgazdasági termékek ol­csóbban kaphatók mint Hollandiából, Chinából, vagy Argentínából, — hogy ez a politikai irány hová fog vezetni, azt nem nehéz kitalálni — az éhségbe és a teljes fölbomlásba. De ki kér ebből az önkiéheztetésbe sodró politikából egy néhány agyafúrt politiku­son kívül, akik természetesen nem fognak majd éhezni? A sovinizmustól túlfűtött cseh nép ma még nem veszi észre a veszedelmet, ma még tetszik neki a jelszó, hogy ki kell pusztítani innét minden gyűlölt magyart és még azt a tönkre tett Csonkamagyarországot is el kell törölni a földszinéről. Ebből a jelszóból ki fog ábrándulni a cseh nép, ha a magyar kezek termelte lisztből nemhogy fehér kalácsot, de még fekete kenyeret se fog sütni. Szlovák testvéreink, akikkel ezeréves múlt forrasztott össze, akik együtt küzdöttek velünk a török, a tatár és osztrák veszedelemmel szem­ben, akik Rákóczi fejedelmünknek vitéz katonái voltak, igen, szlovák testvéreink, a világboldo­­gitó Wilsoni-elvek politikájának harmadik esz­tendejében beláták, hogy a magyarságra uszító politikából htm lehet megélni és nyílt titok, hogy az Ipoly fölötti határokon, ahol nincsenek természetes akadályok ez évben tavasszal szá­zas és ezres csoportokban kaszával, villával, kapával, gereblyével minden útlevél, dovolenka, prokáz nélkül a tehetetlen őrök szemeláttára fényes nappal mentek át a határon és mentek le a magyar Alföldre dolgozni. Amint nincs földihatalom, hogy a fecskét és a többi vándormadarakat megakadályozzák abban,’hogy tavasszal útra ne keljen, éppen úgy nem lehet szlovák testvéreinket eltiltani attól, hogy a gyűlölt magyar földre ne menje­nek dolgozni. Ezeréves megszokás hatalmát rosszul összetákolt békepontokkal nem lehet megszüntetni. Talán a komáromi vasárnapi nagygyűlést intő jelnek veszik a politikusok, hogy a magyar gazdaellenes politikát nem lehet tovább folytatni. A szerencsétlenül és rosszakaratulag alko­tott béke teremtette utakon még jóakarattal is nehéz lesz előre menni, hát még gyűlölettől fűtőit politikával. A Prager Tagblatt legutóbbi száma vezető helyen közöl egy angol ezredes tollából föltü­­nést keltő cikket, amely a legsötétebb színekkel festi az eddigi irányzat teremtette jelent és jö­vőt. A gazdasági, a kereskedelmi, ipari világ teljes csődje előtt állunk, mert a békeszerződés szülte uj államok közti gyűlölködés, féltékeny­kedés meg fog ölni minden termelő munkát. Reméljük, hogy a józan politika és gaz­dasági belátás felé vezető utat fogja egyengetni a vasárnapi komáromi nagygyűlés, amely hogy minél nagyobb méretű, minél impozánsabb le­gyen, kötelessége azon résztvenni minden igaz, jó magyarnak, akármilyen párthoz tartozzék is. A vasárnapi gyűlés nem politikai gyűlés lesz, hanem a létért való, a magyar mezőgaz­dasági munkáskezek küzdelme az ellenségeivel, a kalász védekezése a sáskajárás ellen, a ma­gyar föld önvédelme a pusztító elemek ellen. Jöjjön el, legyen ott minden magyar test­vérünk vallás, rang, foglalkozás, politikai párt­állásra való tekintet nélkül. Húszezer emberre becsülik a hozzáértők a vasárnapi népgyülés hallgatóságát. A rendezőség gondoskodott arról, hogy vasárnap a gutái, érsekujvári, csallóközi vona­tokkal érkezőket kirendelt fogadó-bizottságok várják. A rendezőség újólag hangsúlyozza, hogy a gyűlés színhelyére csak belépőjeggyel lehet bemenni. Belépőjegyek a karszalagos rende­zőknél is lesznek, de helyesebb, ha már előbb kérnek a kollégiumban. A gyűlés szónokai a Fooibail-keríben fölállított emelvényről fognak beszélni. Így töb­bek között hatalmas beszédet fog mondani Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselő, a magyarság népszerű vezéreinek egyike, aki már szombaton városunkba érkezik a gömörmegyei küldöttekkel együtt. Mivel több ezer ember csak az esti vo­nattal fog elutazni városunkból, akiknek étke­zése egy helyen lehetetlenség, a rendezőség e nagy idegenforgalomra felhívja a helybeli jó­­nevü vendéglősök figyelmét, hogy ne érje őket meglepetés és előre készülődjenek. Veni sancte spiritus! — Hlinka András cikke. — A Slovdk május 15-i, pünkösdi számában olvassuk a következő érdekes cikket, melyet magyar fordításban az alábbiakban közlünk: A pünkösdi ünnepek a politikusnak, szónoknak és pártszervezők részére fölötte kedves és hálás alkalmat jelentenek. A szó­nokok és politikai vezetők széjjelmennek, hogy oktassák és serkentsék követőiket. Mi is széj­jelmentünk. Nekem a titkárommal távoli Kelet jutott, ott, ahol Szlovenszkó és Maloruszka (Kisoroszország) határosak egymással. Köze­lednek Szlovenszkóban a községi és megyei, Maloruszkában pedig a képviselőválasztások és itt mindenki alszik, mintha valami csodás se­gítséget várna felülről. igaz, hogy a megígért segítség sohasem marad el. Ki van mutatva, hogy aki zörget, annak megnyittatik, aki kér, az kap. (Ha mást nem, hát ígéreteket. Szerk.) Az Urnák ez volt i az Ígérete: Ha pedig eljő a Szentlélek fel­­| magasztaló ünnepe, az titeket megtanít minden j igazságra. El is jött és. megtanította az após­­j tolókat mindarra, amire szükségük volt. Mi van azonban velünk ? Nekünk épp ! oly szükségünk van az igazság tanítására, ! mint a vigasztalásra. Mert Szlovenszkó sirán­­: kozik és anyagilag, erkölcsileg egyaránt le van sújtva. Gyorsvonaton utazunk és felszáll hozzánk j két vasúti hivatalnok, kettő pedig a kisérő ! személyzetből és segítségért könyörögnek ! i „Atyánk, elpusztulunk, védj meg bennünket. Az i egész vonalon igazságtalanok velünk szemben j és megrövidítenek bennünket. Megígért sza­­; badságunkból semmi sem lett. Ha valamit ad­­j niok kellene, azt mondják, hogy ti kassa— oderbergiek vagytok, nem tartoztok mihozzánk. j Ha azonban, bármi csekélységért meg kell \ büntetni bennünket, akkor egyszerre hozzájuk ! tartozóknak ismernek el. „Megmutatta kopott, elnyűtt nadrágját. Ruhát évek óta nem kap­­s tak. Hivatalos utón utasították el őket.“ Te­­! schenben most léptettek elő 43 fiatal csehet, ! akik tapasztalatlan kezdők és a szlovákok 20 I évi szolgálat után sem részesülnek előléptetés­ben. A szlovákok kártalanítási pótlékul 6—700 K-t, a csehek pedig 3000—9000 K-t kapnak. Öreg, a veszélyes szolgálathoz szokott férfiak úgy ellágyultak, mint a viasz és sírva panasz­kodtak. Elgondolkoztunk és elmélkedtünk ezen szabadság és igazság fölött. Mi ez? Veni Sancte Spiritus! önkéntelenül is ez jutott eszembe. Itt, távol keleten a nép el van kese­redve. Gazdasági felügyelők és titkárok Ígér­gettek és Ígérnek a szlováknak földet és min­denféle jót. Eperjesen Bilek gazdasági titkár igy szólt a néphez: „Lépjetek be a mi szer­vezetünkbe és adok nektek földet, telket annyit, amennyit akartok“. Nyugaton Szakolca, Holies környékén igy beszélt a főszolgabíró, titkár, zsupán, a miniszter: „Van köztársaságunk, melyben nem lesznek urak és elnyomottak, szegények és gazdagok, mert mindnyájan sza­badok leszünk“. Közben pedig, mig a népet a hivatalok elé citálták, üldözték és meghur­colták a Hirschek, Uhelok, s amig a zsupán urak és agrár korteseik autókon száguldoztak, csendőrök a szegény asszonyok hátárról lehúz­ták a méreg drágán vásárolt 2 kiló fekete lisztet. A zsupán szavalt: „Mikor rekvirálni jön­nek hozzátok, vegyetek csákányt és vágjatok a nyakaközé, a katonasapkát dobjátok el, a bajonetet törjétek össze, a puskát tegyétek tönkre, katonaság nem lesz többé. Szabad9k vagytok, ne féljetek, minden a tiétek lesz.“ És ma már a harmadik évet várja a nép, és az állam tovább gazdálkodik a nép árpájával, rozsával és búzájával. Az „obiini ustav“-ok tovább garázdálkodnak, veszik el a nép ter­mését és végtelen nyereséget csinálnak. Amig a holicsi uradalom Habsburg császári és osz­trák uradalom volt, mindenki osztozkodott annak hasznában nagylelkűen. Ma, amikor ők vannak a hatalomban, nem törődnek a néppel és ez reményeiben, várakozásában megcsaiatva kétségbeesve átkozódik. Mi volt egy év előtt és mi van ma? Az egész Szlovenszkó vörös volt, mint a júniusi napnyugvás égboltozata. Az egész Szlovenszkó maga volt a boldogság és gyönyörűség. Már látták Kun Bélát, Lenint és Bronsteint Pozsony­ban, Brünnben és Prágában. Méz csurgadozott a patakokban. A Kriván, Braníka és Sumava havasi legelőinek Szent Iván éjszakáján cukorrá kellett átváltozni. A szocialista katekizmus szerint a választásoknak minden nyomorúságot és szükséget meg kellett szüntetni. Ide szállí­tottak Szlovenszkóba 200000 katonát, hogy azt átfessék és demoralizálják. Srobárék és • Hodzsáék küldték azokat, de a szocialistáknak j lett hasznuk belőle. A katonáknak a választá­­j sok után azonnal haza kellett menni és a ka­­! szárnyákból tánctermet kellett csinálni. Panem i et Circenses: cirkuszt és kenyeret. Azt hiszem, I nem kenyeret. Kalács, zene, tánc kellett a ki­­; ránduláshoz, málatságokhoz. Mindennek bőség­­. ben kellett lenni, választás után arannyá kellett I volna változni. Letelt az esztendő és ugyan mi i változott meg. A liszt csak éppen úgy nem ; érkezett meg, a vasút 400u|0-tel drágult meg, ‘ a postautalványok, nyugták, melyék azelőtt j 2 fillérbe kerültek, szépen 20—60 fillérre emel­­j kedtek. A szlovák részére zsirnak ezentúl is I megmaradt a só és viz azzal a külömbséggel, j hogy mig azelőtt 97 krajcáron 10 kiló sót j kapott, ma egy koronáért csak egy kiló sóta- i lan sót kap. A liszt? Hej, az a liszt! Ma a j jegyzők és végrehajtók járják a falvakat és a ; vörös szocialisták részére lisztet követelnek a j földmivestől mázsáját 50—100 koronájával. Kacagni való világ! En ugyan még nem ! kaptam erre kötelezést, de Poprádon és másutt már a templomok is szép fehér nulláslisztet esznek, miután a templomok a szervezett vörö­seknek a lisztért 90—100 koronát kell fizes­senek. A magyar éra alatt a templomok és alapítványok az utakra 1—2 K-át fizettek, mert a nép koptatta az utakat, ma pedig a templo­moknak' gyomruk és foguk is van, mert liszt adót kell fizetniük. De a vörös szocialisták minden adótól mentesek. Az állam havonként 130 milliót fizet a vörös szocialisták lisztjére rá. A cukorjegyekből 2 millióval többet váltottak ki, mint amennyien vannak a szervezettek. Akinek otthon két gyereke van, a szövetkezetben már tizenkettő van. Könnyű az eljárás és a cukorból eladásra is kerül. A köztársaság költségvetése csinos kis Mindennemű géprészek és kerékpár-gummik nagy választéka ki­csinyben és nagyban. 4 HP Hofherr ,gőzgar­­nitura, 48-as MÁV csép­lő, elevátorral, 8 HP. benzin-motor jókarban olcsón eladó :: Veszek használt gőzgépeket. Hoffmann Simon gépáruháza Komárom, Kossut h-tér 3 szám. ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁR: járgányos cséplőgépekben. Ve­tőgépek. Darálók. Rosták. Ekék. Boronák. Kapálóekék. Borprések Szőlőmalmok. Permetezők stb. I Vétel előtt kérjen ÁRAJÁNLATOT * T e 1 e f o n: 184. szám. Kerékpárok nagy választékban Ipari és családi varrógépek 2 évi jótállás mellett. Látható irá­­su Írógépek. :: Műszaki cikkek raktáron. Mérsékelt árak. PONTOS KISZOLGÁLÁSI

Next

/
Thumbnails
Contents