Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-14 / 39. szám

4. oldal. „Komáromi Lapok" 1921. május 14. az anya- és cseciemő védelemre 10847*94 „ (ebben a természetbeni segélye­zések felszámítva nincsenek) uj beszerzésre 3237'— K liszt „ 7744-— „ fa „ 8000— „ cipő- és ruha beszerzésre 22158*10 „ Ez adatokat a Népjóléti Tanács legutóbbi ülése tárgyalta és a legmelegebb köszönetét mondott Komárommegye lelkes é3 nemesszivü birtokos közönségének, a falunak, melynek lakos­sága a város Ínséges lakossága megmentésére siet és fölöslegéből jó szívvel áldoz. Köszönetét mond a főszolgabiráknak és a községi jegyzők­nek eredményes és szép munkájukért, melylyel oly sok szegény könnyeit igyekeztek letörölni. Nem lenne teljes tudósításunk, ha ki nem emelnők a gyűjtés munkája központi irányításá­ban Kiss Eudrénó és Tóth József nevét, akik ezt a legnagyobb gonddal és fáradságot nem kiméivé vezették. A nagyszerű eredmény és annak feldolgozása s az Ínség helyére eljutta­tása, a nyomor enyhítése az ő nemes és önzet­len munkájuk eredménye. II Mik felülvizsgálása. Néhány nappal ezelőtt az a hír terjedt el a városban, hogy a minisztérium visszaállította a város ősi nevét, Komárom-ot régi érvényébe. Sajnos, ez a híresztelés ebben az alakban nem felel meg a valóságnak. Éppen abból az ok­ból, hogy a közönség teljesen tájékoztatva legyen ebben az ügyben, illetékes helyen kér­dést intéztünk és a nyert felvilágosítás alapján közöljük az alábbiakat. A „Híradó“ szerint a prágai belügy­minisztériumból indult ki az ügy s ennek ren­delkezése alapján a szlovenszkói minisztérium a zsupáni hivatalok utján felhívta a helyi ha­tóságokat annak bejelentésére, hogy miként nevezi a nép az illető helyet s milyen más név van még emellett használatban. A városra vonatkozólag a polgármester a rendeletben foglalt felhívásra a következő jelentést adta be: # „Komáromban és környékén a nép tény­legesen és általánosan a „Komárom“ elneve­zést használja. Ez az elnevezés van benne a köztudatban és az általános gyakorlatban. Ez a név szerepel nemcsak a nép ajkán, hanem az egyes cégek, vállalatok, intézmények és egye­sületek címében is. Városunknak ezen országszerte ismert és az új államalakulattal bekövetkezett változásig kizárólag csak ezen alakban ismert elnevezése évezredes történeten alapul és okiratokkal bi­zonyítható. Komárom a római birodalom fennállása idejében már lakott hely volt, a melyet a vá­ros területén talált római kori régiségi lelete^ is igazolnak. Adatok vannak arra yonatkozólag* is, hogy ezen a környéken a népvándorlás idejében is volt itt helység, amely Crumerum néven szerepelt és némelyek a Komárom el­nevezést is innen származtatják. A komáromi vár, amelyet a krónikás szerint Ketel vezér fia alapított, a honfoglalás kora óta áll fönn és a várszervezfet nyomai itt Szent István koráig visszavezethetők. Komárom okleveles emlékei a XII. század utolsó éveiből « származnak. Flkő Írott adatot Béla király név­telen jegyzője munkájának 15. fejezetében ta­láljuk Komárom történetére vonatkozólag. Ez adat szerint Komárom egykorú neve Camarum volt. IV. Béla király 1238-ban kiadott egyik oklevelében adat van arra vonatkozólag, hogy Árpád a kumai magyarokat Kumarum környé­kén telepítette le. A város lakosai 1265-től Buda városnak, az ország fővárosának szaba­dalmaival élnek. Ez időtől kezdve a város ne­vét Comarominmnak említi az oklevelek sza­kadatlan sorozata. Évszázadokra visszamenő történelmi folytonossággal állunk tehát szem­ben a város nevét illetőleg, amely kétségbe­vonhatatlan és döntő bizonyíték a város nevé­nek eddigi „Komárom“ alakja mellett. De földrajzi szempontok is igazolják a város nevét, mert Komárom nevű helység több fordul elő Magyarország területén, amelyekről még a legragyogóbb fantázia sem állíthatja, hogy eredetüket a szlovák „komái*“ szótól veszik. Kis-Komárom, Mező-Komárom, Homok- Komárom és Komár város nevű helységek vannak a Dunántúl, Veszprém és Zala várme­gyékben és ezek a községek — épágy, mint városunk — kizárólag magyarok által lakott vidéken terülnek el. Mindezen bizonyitékokon felül döntő súllyal esik a mérlegelésbe a néprajzi néző­pont is. Komárom ezer esztendő óta szín­­magyar vidék központja. A nép, a lakosság teljesen magyar és a kis töredék szlovák csak az utóbbi 2 év alatt költözött ide. A magyar lakosság terhetetlenül ragasz­kodik városa eredeti és ősi nevéhez, az uj el­nevezést megszokni és átvenni nem tudja.“ A jelentésnek itt idézett része tulajdoiv­­kép ismétlése a közgyűlés azon feliratának, a> melyet a ministerhez intézett még 1919 évbén,, akkor, a mikor a város nevének megváltozta­tására vonatkozó első rendelkezés jött s a melyre érdemleges válasz ezideig sem érkezett. A város nevének ügye már ez okból sem látszik véglegesen elintézettnek, mert ily hosszú idő alatt bizonyára elutasította volna a ministerium a felirati kérelmet, ha ez szándé­kában lett volna. Most még inkább^ alapot ad ennek a föltevésnek a belügyminiszter rende­leté, melyből kétségtelen, hogy a szinte mo­hósággal, lázas gyorsasággal megállapított névváltoztatásokat alapos revízió alá veszik és elsősorban irányadónak tekintik a nép szava-Á magunk részéről csak azt jegyezzük hogy városunk lakosságának egyik legfájóbb sebe a város ősi nevének mindjárt az első hó­napokban történt megváltoztatása, még hozzá oly névre, amely teljesen idegen hangzású, a melyet azelőtt sohasem halottunk s amely hi­tünk szerint még szlovák vidékeken sem volt sohasem használatban. Csallóközi Ferenc kiállítása. — Pünkösd ünnepén nyílik meg,. — Csallóközi Ferenc festőművész kiállítására serényen folynak az. előkészületek a kultúrpalo­tában. A művész 80 képet szállított be és azok elrendezésén dolgozik. Érdekes anyag gyűl ebből össze, amelyben képviselve van az első kísérleteitől egész mű­vészi fejlődése Csallóközinek. A naivitásában is érdekes első kísérletek is elárulják, hogy gazdag szin és formaérzék tulajdonosa, vannak művészi gondolatai és ahhoz kifejező ereje. A képek közt látunk erőteljes akcentussal festett táj részleteket, néhány meleg tónusu interieurt és jellemző erőről tanúskodó portraitk is vannak képei között. Csendéletek és genre képek szintén kerültek ki ecsetje alól. Néhány igen szép tatai tárgyú képe van, amelyek bizo­nyára hamar el fognak kelni. E képek közül néhány Budapesten volt kiállítva a Műcsarnokban és ez a körülmény eléggé igazolja a művész és képei értékét. Egyébként a müncheni Glaspalastban és Párisbaa is voltak képei kiállítva és mindenütt elismerést szerzett velük a magyar művészetnek. A kiállítás pünkösd vasárnapján délelőtt 11 órakor nyílik meg ésbizonyára látogatottnak Ígérkezik. Néhány magántulajdonban levő képet leszámítva az összes képek eladók. A művész a kiállítás tartama alatt Komá­romban fog tartózkodni és távollétébeu a mű­­táros helyettesíti, aki a kultúrpalotában található. A kiállítás belépő dija a mngnyitás napján 3 K, a többi napokon 2 K. HÍREK. — fl Dalegyesülel kerlmegnyitója. A Dal­egyesületnek pünkösd vasárnap tartandó kert­megnyitó mulatsága iránt nagy érdeklődés nyil­vánul és bizonyos, hogy a mulatság a siker jegyében fog lefolyni. Az Érsekujvári Róm. ; Kath. Kör vendégszereplése elé nagy várako­­; zással tekint közönségünk, mely kétségtelenül ■ a legkellemesebb estélyek egyikét fogja vasár­­! nap este a Dalegyesület nádor-utcái helyiségé- i ben végig élvezni. A vendégkör tagjai a dél­utáni vonattal érkeznek városunkba, fogadá­sukra a Dalegyesület választmánya és működő­kara testületileg kivonul; a délutáni órákban a vendégek a város nevezetességeit tekintik meg. Az estélyre hölgyeink is nagyban készülődnek, akiknek nem is lesz panaszuk ezúttal, mert az egyesület egy lelkes táncos gárdát is szerve­zett, amely ki fog tenni magáért. — fi fHagyar ílépsiőuelség kőzgySlése. A Magyar Népszövetség alapszabályai, mint emlí­tettük leérkeztek a zsupáni hivatalhoz, amely viszont kiadta a »Szövetség elnökségének pótlá­sok végett. A Svövetség az alapszabályok mó­dosítása céljából e hó 23-án rendkívüli köz­gyűlést szándékozik tartani, melyet a rendőr­ségnek is bejelentett. — wFZSébetszigeirÓh A gyönyörű szige­tünk, mely igy tavasszal és nyáron ad Komá­rom város közönségének találkozó helyet fá­radalmainak enyhítésére. Hogy ezen fáradalmat kényelmes pihenés és szórakozás váltsa fel, vállalkozott Lővingev Lajos arra, hogy Fő-ut 19. sz. alatt létesítsen egy modernül berende­zett Büffét, melyben étel- és italnemüek a nap minden órájában kaphatók. Minden vasárnap cigányzene. — Ki szlouáku! legkönnyebben, leggyor­sabban akar megtanulni, rendelje meg kiadó­­hivatalunknál Briska professzor Magyar-szlovák beszélgetések c. könyvéi. Ára 10 korona. — Szőlő ejtő guouHit — (szürke, piros és nyers színűt) Berghoffer magkereskedése szállít Pozsony, Vásár-tér 13. — talált betétkönp’. A Jókai-utcában május 7-én egy 15965 korona takarékbetétről s&óló könyvet találtak, melyet igazolt tulajdo­nosa átvehet a rendőrségen. — Besurranó toluajr.ő. Chedova Anna nevű tót leány minden igazoló okmány nélkül teljesen lerongynlt állapotban e hó 3-án Ko­máromba jött, hogy itt szolgálatot keressen. Miétt éppen Komáromba ? az az ő titka. Külseje éppen nem volt ajánlatos és ezért nem is kapott alkalmazást. Ezért elhatározta, hogy ruhát lop. A Városház-utcában szemelte ki az erre alkalmas terepet, ahova egy önzetlen pillanatban besurrant és elrejtőzött. A házi­asszonynak női látogatói voltak és igy nem keltett figyelmet. A ruhákat itt meg akarta dézsmálni, azonban a lakás tulajdonosa várat­lanul hazaérkezett és este 9 órajkörül mozgást vett észre az ágy alatt. A kellemetlen látoga­tót onnét kipiszkálva és ártalmatlanná téve, átadta a rendőrségnek. Schedora Anna óriási termetű és női akrobatákra emlékeztető jelen­ség, kövér és jól táplált benyomását teszi az emberre. Koplalni aligha koplalt. A rendőrség az államügyészség fogházába kisértette át. — IÜ7.. Tóth Albert gazdálkodónak Király püspök utca 34. sz. házánál eddig ismeretlen okból f. hó 6-án éjjel 12 óra után kigyulladt az istálló, és csakhamat lángba borult a kocsi szin és kamara is. A tűzoltók gyorsan ott ter­mettek teljes készültségükkel, azonban a víz­vezeték nem működött és csak 15 perc múlva adta a vizet, ez a tűzoltók munkáját teljesen megbénította. Az istállóban két darab szarvas­­marha is bennégett. A kár igen jelentékeny. Ez ügyben a városi közgyűlésen interpelláció is hangzott el, melyet lapunk más helyén ismer­tettünk. — fi határátkelés megkönngilése ügyében tárgyalások kezdődtek a magyar kormány és a csehszlovák hatóságok között. Ebből a célból Seifert ezredes komarom újvárosi állomáspa­rancsnok két százados kíséretében szombaton ide érkezett. Az ezredest és kísérőit Soltész zsupáni titkán fogadta a hídfőnél. A tárgyalások a megyeházánál folytak és abban a távollevő zsupán helyett dr. Tafferner tanácsos, Soltégz titkár, Brau alezredes városparancsnok, Kriza rendőrparancsnok, Jurecska pénzügyigazgató és többb előadó vett részt. A magyar megbízottak a kormány megbízásából javaslatokat terjesz­tettek elő. Ezeket a csehszlovák kormány eió juttatják. Konkrét megállapodások nincsenek még ez idő szerint, mert az itteni hatóságok­nak a tárgyaláson megállapodásokat létesíteni nincs felhatalmazásuk. A tárgyalásokat legköze­lebb Komárom-Ujvárosban fejezik be. Közpaiti lesi es Ivezetek-szerMHat keres Slovenskó és Ruszinszkó helyiségeiben olyan urakat, akik vele ottani építkezések építőinek és építészének címét tudatnák. Minden tudósítás dijazva. 10—100 koro­nával. Megbízás közvetítését külön megállapodás szerintj tehát levelek Oszeszla József „Union“ hirlaphirdetési irodájába Bratislava, (Pozsony) Lőrinckapu-u. 10 kül­dendők. „K. F. V.“ jeligére. 19$

Next

/
Thumbnails
Contents