Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-14 / 39. szám
1921. május 14. „Komáromi Lapok 3. oldal. szereietre talált, azzal távozik. Arra kell igyekezni, hogy a zavaró körülmények a két egyesület életebőt kiküszöböltessenek. Ezután következett a jelölő-bizottság kiküldése, amelybe minden megye és minden szakosztály két-két tagot ajánlott. Ezeknek jelölése alapján aztán titkos szavazással megtörtént a választás. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Általános Magyar Tankó Egyesület elnöke lett Kovács Alajos. Alelnökök Céh István, Konss József, Dinnyés Károly és Schmőgerl János. Titkárok Vásárhelyi Károly és Somogyi István, Jegyzők Oberth, Nemesik és Weisz Kornélia. Pénztáros Árendás József. Ellenőr Telkes Béla. Könyvtáros Vánkay László. Szerkesztők Banai Tóth Pál, Gosztonyi Nándor, Vaskó Imre és Pethes J. A választmányba a megyei egyesületek és a szakosztályok küldik ki a tagokat. A választás eredményének kihirdetése után Kovács Alajos, a megválasztott elnök köszönetét mond a maga és tisztviselőtársai nevében a bizalomért. Kartársi szeretetet és megértést kér az együttműködésre, a tisztikar ugyanezt hozza. Olyan koporsót még nem gyártottak, amely bennünket eltemet. Azért lelkes közreműködést kér és az Egyesület munkásságára Isten áldását kívánja. Ezzel a gyűlést bezárja. Lelkes hangulatban oszlott szét negyed 3-kor a nagygyűlés, telve reménnyel és bizakodással az egyesület működése iránt. > Délután alakult meg az Általános Magyar Tanítói Egyesület középiskolai szakosztálya, amely a magyar középiskolák létkérdéseit van hivatva képviselni a középponti egyesület keretében. A szakosztály tisztikara a következőkép alakult: Elnök : Noszkay Ödön dr. (Érsekújvár); alelnökök Gidró Bonifác (Komárom) és Finta Ferenc (Érsekújvár) igazgatók. Titkár: Gosztonyi Nándor (Komárom), jegyzők Bedy Rezső dr. (Érsekújvár) és Wallentiny D. (Losonc), pénztáros Frenyó Győző (Losonc), ellenőr Scherer Lajos (Losonc), könyvtáros Karle Sándor (Komárom), választmány Harmos Károly (Komárom), Horváth Zoltán (Rimaszombat), Szegleti István (Érsekújvár), Vargha Iván (Pozsony) és Végh Ferenc (Pozsony). A középponti egyesület választmányába kiküldettek Gödör Kap. János (Komárom) és. Loysch Ödön igazgató (Rimaszombat.) A középiskolai szakosztály eddig 50 tagot számlál, amely szám előreláthatóan hamarosan eléri a 120—140-et. így zajlott le a magyar tanerők nagygyűlése Komáromban, melynek eredménye az, hogy végre valamennyien egy táborba tömörültek, hívják őket tanárnak vagy tanítónak. II üti Éill IMB. — A jótékonyság számokban. — Múlt év december első napjaiban alakult meg a Népjóléti Központ és működését az iskolás gyermekek felruházásával karácsony előtt kezdte meg, ugyaanezen alkalommal négy vaggon lüzifát, világitó anyagot és ruhaneműt is osztott ki a szegények között. Január hó elején indult meg újból a gyermekkonyha, mely naponta 400 gyermeknek adott délben erőlevest és kakaót és egy darab jóízű kenyeret. E hó közepén a népkonyha is elkezdte működését és először 50 utóbb lfeO elaggott komáromi lakosnak nyújtott már ízletes meleg ebédet. Február hónapban az anya- és csecsemővédelmi osztály alakult meg és kezdte meg munkáját és ma gondozása alatt van körülbelül 400 csecsemő. Ezek közül igen sokat tejjel, orvossággal és a szoptató anyákat élelmiszerekkel is támogatja a Népjóléti Központ. Mindez temérdek pénzbe kerül amelyet eddig tisztán társadalmi utón teremtett elő a Népjóléti bizottság. A megye területén folytatott gyűjtés tette lehetővé a nép- és gyermekkonyha fentartását és az anya és csecsemővédelem ügyének támogatását is. A megindított gyűjtés eredménye számokban feldolgozva a következő: burgonya beérkezett 12810 kg, bab 6863 » borsó 375 » kenyérliszt a) adományokból 1862 > b) vétel és csere 3649 * főzőliszt a) adományokból 347 > b) vétel és csere 2649 > ezenkivül kisebb mennyiségben zsir, hús, tojás és egyébb élelmi cikkek is érkeztek be a Nép| jóléti Központhoz. A gyermekkonyha április végéig 21554 adag kakaót és erőlevest osztott ki. A népkonyha 357 személynek kiosztott kenyeret 4589 adagot levest 7856 » főzeléket 2595 » tésztát * 8490 » kasát 1593 » húst 1282 » A Népjóléti központ kiadott április vegéig pénzsegélyekre 929*17 K szaliitást költségekre 1010*40 „ a népkonyha kiadásaira 3087*— a gyermekkonyha kiadásaira 3678* —-az a megválasztandó elnök feladata lesz. Csak arra kéri a megjelenteket, hogy komolyan, nyugodtan vegyenek részt az ülésen. Majd letárgyalták a megalakítandó egyesület alapszabályait Somogyi István polg. isk. tanár előadásában. Miután ezt elvégezték több módosítással, Hanszkó szlovák egyesületi elnök szólalt fel, aki kijelenti, hogy szlovák anyanyelvű ugyan, de nagyon örül annak, hogy tud magyarul. A szlovák testvérek üdvözletét hozza, akik edzettebbek, mert már egyesületi múlt áll mögöttük, azonkívül a Felvidék hegyei és erdői közt több alkalmuk is volt megedződni. Nem akarnak ők szlovákositani, csak az alvó szlovákokat felébreszteni. Hátsó gondolatokat nem szabad táplálni, mert azok az együtt működés eredményességét meggátolják. Egy célja van a szlovák és magyar tanerőknek: a tanítóság ügyeinek rendezése é$ népük kultúrájának istápolása. Nem úgy mennek vissza, ahogy eljöttek. Ők egy célt tűztek ki maguk elé: Szlovákország összes tanerőinek egyesitését. De majd az élet megmutatja, miként lehetséges az eredményes együttműködés. -Kovács elnök megköszöni az őszinte szavakat és kijelenti, hogy a magyar egyesület részéről közös ügyekben az őszinte együttműködni akarás megvan. Dinnyés Károly mindjárt egy sürgős indítványt tesz, melyben a rokonegyesület megmutathatja jóindulatát. Indilványozza ugyanis, hogy az akár a nyelvi ismeretek hiánya, akár nemzetiségi viszonypk miatt elbocsátott tanerők reaktiválási kérelmét az egyesület tegye magáévá, az Orsz. Tanító Egyesület (Z. U. S.) szintén járjon el ebben az ügyben. Vasek, a Z. U. S. alelnöke kijelenti, hogy egyesületük már eddig is bebizonyította jóindulatát, tehát amikor ezt az ügyet fölkarolja, csak folytatja ez irányú tevékenységét. Marcsa Gy. örömét fejezi ki az egyesület megalakulása fölött és elismerését az 5-ös bizottság munkája iránt. Hanszkó, az Z. U. S. elnöke kijelentig hogy a Z. U. S. (Országos Tanító Egyesület) már születésekor megtette azt, amit Dinnyés kiván. Kovács elnök az Ígéreteket készpénznek veszi és meg van róla győződve, hogy eredményük is lesz. Hanszkó a sérelmek megvizsgálására gyakorlati módot is ajánl. A járási egyesületekben alapos vizsgálat tárgyává tegyék az egyes sérelmes ügyeket és csak ilyen alapos eljárás után terjesszék a központi egyesülethez, hogy az esetleges fölületesség miatt ne kerüljön kellemetlen és kompromiíáló helyzetbe. Égyébként mentésre, midőn a nagy porban ember-embert alig láthatolt s az utcák visszhangoztak a menekvők, a sebesültek s a haldoklóknak rémes jajkiáltásaitól, mit csak néha-néha nyomott el egy-egy nagyobb ház leomlása. S hogy ez iszonyatosságok be legyenek tetézve, a Vágduna mellett még a föld is megnyílt s a nyilasból piszkos, nehéz szagu kénes viz ömlött s á magasba különféle szinü homok vetődött ki, közbe-közbe kékes szinü lánggal elegyítve. Szomorú napra ébredtek a lakosok következő nap, mert csak akkor látszott teljes nagyságában a földrengés iszonyú pusztítása, csak akkor tudta meg mindenki, vájjon atyját, anyját avagy testvért temette-e maga alá a föld! A romok alól még az nap 63 holtlestet ástak ki, 102-tőt pedig, kik sebeikben haltak meg, eltemettek. A kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedetteknek számát tudni .nem lehetett, oly nagy volt. Ami az épületeket illeti,, azok közül összedőlt hét templom a papi lakokkal együtt, a lakóházak közül 279 a földszinéig összeromboltatott, félig összedőlt, avagy nagyobb sérülést szenvedett 785 ház. Nagyon csalatkoznék azonban, ki azt hinné, hogy ezzel véget értek a végzetes földrengés által okozott kimondhatatlan károk és csapások, mert a rázkódások kisebb-nagyobb megszakítással egész szeptember 26-áig tartottak s igy nagyon helyén volt az egyik városatyának a tanácsülésben tett következő felszólalása: „Imádkozzunk uraim, mert elsülyed alattunk a föld!" A földrengés után a lakosok — nem lévén ép ház — a mezőkön és hajókon laktak. Élelemmel pedig könyörülő férfiak látták el... Sajátságos és szinte alig hihető, hogy mig a várost tökéletesen elpusztította a földrengés, addig a várban alig tett károkat, de a tiz évvel később bekövetkezett földrengés meg viszont itt vitt végbe nagy pusztításokat. Még fel sem épült a város a földrengés után, még el sem tűntek annak szomorú jelei, midőn egy uj, majdnem hasonló nagyságú csapás érte Komáromot. Az 1783 ban Messinát és egyéb városokat halomra döntött földrengés április 11-én ért Komáromba. Ekkor azonban még csak gyengébb károkat okozott, de már 22 én oly hatalmas rázkódás és dörrenés állott be, hogy a lakosok ismét végítéletüket sejték közeledni. Az okozott kár 86,563 frt 12 dénárban lett megállapítva, mely összeg azonban a későbbi rengések által meg lett kétszerezve. De a legnagyobb kárt a várban tette a földindulás, mely ezután meg ic szűnt erődnek lenni s Józsefnek egész uralkodása alatt és később is csak mint fogház szerepel. Ez a két nagyobb méretű földrengés pusztította a múltban, rövid egymásutánban városunkat, melyek közül különösen az első, az 1763-iki volt végzetes hatású és ennek félelmetes emléke maradt meg a lakosság kegyeletes tradíciói közt. Ezért szomorú ünnepe a városnak még most is a Péter-Pál nap (junius 29), amikor minden felekezet templomában manapság is külön istentiszteletet tartanak a nagy földrengés emlékére. Aki pedig az itt közölt hiteles följegyzéseken kívül a nagy földrengés művészi leírását kívánja elolvasni, megtalálja azt Jókainak „Az elátkozott család“ cimü regényében olyan feldolgozásban, amilyent csak Jókai tudott adni. De ezzel még nem fejeződött be a földrengések sorozata városunkban. Ugyancsak Takáts Sándor irja idézett könyvében. C j „Alig lábolt ki a város az árvizből, máris J a földrengés fenyegette 1810-ben, szerencsére ' azonban nem okozott oly nagy károkat, mint váz 1822-iki társa, mely január 21-ikén köszöntött be egy hatalmas lökéssel és kisebb-nagyobb megszakítással egész decemberig eltartott. Február 6-án volt a második rengés, a harmadik február 18-án, mely napon már kor a reggel áthatlan sűrűségű, rendkívül bűzös köó borította a várost s csak dél felé oszlott el némileg, a földindulás pedig 6 órakor tört ki teljes erővel, ugyannyira, hogy még a legerősebb épületek is megrongáltattak s a templomok mind megrepedeztek. Némely kutakból a viz egészen eltűnt, másokban meg egész színig lön. Az éjjel még hatszor ujult meg s reggel 6—9-ig hatszor, 11 —12-ig kétszer rendült meg a föld. Így folyt ez naponkint egész február 28- ig, mely napon roppant szélvész dühöngött a városban, úgy azonban, hogy többször, mintegy parancsszóra rögtön megállt s aztán megint ujult erővel indult meg, miközben a föld morgó dörgést hallatott. December 24-én volt az utolsó lökés, mely napon hatalmas zugás s még erősebb rázás közben nyert befejezés a földindulás, mely teljes egy évig tartá félelem és remegés közt a lakókat.“ Még ezentúl is több földrengést említenek a följegyzések, amelyek azonban jelentékenyebb károkat nem okoztak. Ilyenek voltak: 1832 febr. 21-én éjjel 2 órakor, 1845 május 9-éa délután 3/4 2 órakor, 1851 julius 1-én este V* 11 órakor, 1857 junius 2-án este 9 órakor, 1866 február 27-én este V4 8 órakor, 1875 április 13-án délután 4 órakor és még a legutóbbi 30 év alatt is többször.
