Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-30 / 35. szám
1921. április 30. 3. oldal. ..komáromi Lapok“ űz uj uárosi töruényliatóság. — A zsupán 36 bizottsági tagot nevezett ki. — — Ezek közül 25 magyar es 11 cseh nemzetiségű, tehát 70 százalék magyar és 30 százalék cseh. — A magyai pártokból 13, magyar szociáldemokrata 12, cseh szocialista 12 és 1 szlovák földmivespárli van a bizottságban. — A komáromi batohiali szocialisták nincsenek képviselve. A zsupán kinevezte az uj városi tői vényhatósági bizottság tagjait. Ez a kinevezés szintén tisztán politikai aiapon történt és úgy látszik, a kikötő építés ügye siettette. Ezzel álláspontunkat már röviden körvonalaztuk is. Mi a községi szabad és terrortól mentes választásnak vagyunk a hívei és nem a kinevezésnek, melyet a demokráciával összeférhetlennek találunk. Az a körülmény, hogy a politikai pártok jelölnek, a dolgot csak szépíti, de lényegében meg nem változtatja. Mert a zsupán kinevez politikai belátása, vagy hangulata szerint és a kinevezés hatályát akkor szüntetheti meg, amikor akarja és amikor neki tetszik. Ez pedig nem önkormányzat, hanem állami abszolutizmus. Ennek élőre bocsátása után itt közöljük az ui bizottság névsorát: A tanács tagjai közül dr. Szijj Ferenc polgármester, Brdik Béla tanácsnok, Nagy Jenő főkapitány, dr. Mihola Ferenc tiszti ügyész és Szalay József főszámvevő. A politikai pártok részéről rendes tagok : Gasparik Ignác, Klein Mór, Fried Jenő, Steiner Dénes, Mik as Franfisek, Tosner josef, Lyko Antonin, Martinék Vendelin, Kubicsek Mihal, Moravec Vaclav, Fend Vaclav, Kraus josef, Hubeny jaroslav, dr. Alapi Gyuia, dr. Bardocz József, Dosztá! Jakab, Lenhardt Mihály, id. Lukovics József, Kocsis Lajos, Klug Lajos, Pathó Fiőris, Lukovics Ferenc, Alőrccz Lajos, dr. Raab Mihály, dr. Weisz Samu, Kádár Győző, Bossányi Rezső, Kurucz István, Czill Ferenc, dr. Vitlkó Rezső, Dióssy Ede, Hacker Dezső, Gruber Lőrinc, Horváth István, Biau Lipót. Póttagok: dr Louda Frantisek, Stván Járt Hanzlik Ladis'av, Trcka jín, Kaucky Vladimír, Tóth józsef, Kiss István, Böicskey Dávid, P. Nagy Sándor, Abelesz Ernő, dr. Singer Dezső, Grósz Mihály, V:gh Vilmos. A bizottság összeállítása magyar szempontból határozottan sérelmes, mart a bizottság tagjainak 30 százaléka tehát 11 nem magyar nemzetiségű és a magyar bizottsági tagok száma csak 25, tehát csak 70 százalék, holott a legutóbbi népszámlálás eredménye szerint talált 17717 lakos 80 s-ázaléka (79 6 százalék) magyar. E szerint a magyarságot nem 25, hanem 29 hely illetné meg számaránya szerint 36 hely közül, ha ebbe a katonaságot is beleszámítjuk, mely a nem magyar nemzetiségnek zömét teszi. Politikai pártok szerint 11 cseh és szlovák pártokhoz tartozik, 12 jobboldali szociáldemokrata és 13 a magyar pártokra (keresztény szocialista, kisgazda és zsidópárt) esik. Komáromban szervezett zsidópárt nem lévén, ez csak a választás képét tükrözi vissza, amidőn a magyar nemzeti párt nem engedélyezése folytán kénytelenek voltak szavazataikat erre a pártra leadni. A baloldali szocialisták, akik a legutóbbi városi képviseletet kizárólag alkották, a feloszlatás tét ye élt.1; meg vannak sértve és ezért a zsupánhoz névsor nem terjesztettek be. Helyüket a jobboldali szocialisták közül töltötte be a zsupán nyilván azzal az okfejtéssel, hogy a válaszlások idején csak jobboldali szocialista pért volt még Komáromban. Az uj törvényhatóság a sorrendben a harmadik és reméljük, utolsó kísértet is kinevezés utján a községi öokormányzati élet viszszaállitásáig. Bár összetétele pártatlannak éppen nem mondható, talán mégis életképesebb leend elődeinél. Mind uj ember, alig van köztük egy kettő, aki a városi közügyeket ismerné és azokkal foglalkozott volna. Reméljük, sőt elvárjuk tőiük, hogy a városháza kapujában elválnak kísérőjüktől, a politikától, mely ide kalauzolja őket. Politikára a város ianácskozó termében nincsen szükség. Ami ebből netán ott maradt volna még, azt szépen és gondosan takarítsák ki. A közgyűlés termét egy gondolat töltse meg, tárgyalásait egy eszme uralja: a város érdeke, erkölcsi és anyagi felvirágoztatásának előmozdítása, melyet, sajnos, egy mindennél sürgősebb leendő előz meg, a sülyedő hajó kiemelése, Ide munkára és fettrekész emberekre van szükség. Az, hogy szocialista vagy nem szocialista, teljesen mellékes szempont, a fődolog a komoly, önzetlen és odaadó, a lakosság egyetemét szolgáló munka. feli u isii IP isii! Bizonyára minden magyar tanerő értesült már a magyar lépőkből arról a fontos és országos jellegű mozgalomról, amely egy Ált. Magyar Tanítói Egyesü'et megalakulását célozza. Hosszas előkészületek után az ügy végleg abba a stádiumba jutáit, hogy az előkészítő értekezlet határozata értelmében az ötös bizottság május 12 éré összehívhatja az összes magyar tanerőket Komáromba, az alakuló naggyülésre. ják ezt a haza nagy jegyzőkönyvében országgyűlési utasításai1' s igazolja azon köztisztelet is, mely azoknak hű tolmácsát, védőjét s tántoríthatatlan bajnokát, Pázmándy Dénes urat minden meleg hazafi ajkáról kiséri. Gyűléseink máig is hű tagja, éles figyelemmel őrködik és vesz részt tanácskozásain A legutolsó téleiői a közgyűlés fontosabb tárgyául az újoncok kiállításának elrendezése véíelék föl, mely alkalommal a figyelemre méltóbb kérdések egyike: vájjon a nemesi telkeken lakó zsellérekre a katonáskodás kiíerjesztessék-e? egy pár, nagyobb s kisebb érdekekből történhetett hozzászólás után akint döntetett el, hogy a katonáskodás kötelessége személyhez tevén kötve s a kiváltságnak, meliy inkább a föidesur, mint szegény nemtelen zsellére érdekeit őrzi, ez esetben a hajdan, de még most is nagybecsű salva guardiá-nak 7 minden asy- Iisma mellett sem lehetvén helye, a nemestelki zsellérek is összeirandók. E tárgyon kívül megpenditfetelt a most hazánkban közingerülfségü vallás ügye is, mely inkább a Pestmegyéíől köztudomásra szétküldött körlevélnek el nem érkeztét tárgyazá; 8 látszik itt az, hogy némelyek a sérelemben mindaddig sérelmet nem találnak és látnak, mig azt közpanasz nem veszi ajakra; holott minden törvényhatóságnak eredeti kötelességében áll: figyelemmel őrködni a közcsend és köznyugalom felett; s miután nagyon természetes, hogy bár megbocsásson rablójának a kirablott s ele Ezen követi utasitást kell érteni. * December. ’ Nemesi háztelek, mely adót nem fizetett s ha a város területén épült is a megyei törvényszék illetékessége alá tartozott. * A helytartótanács a postán lefoglaltatta. Ezt a megyék súlyos sérelem gyanánt tárgyalták és felírtak a hatalmi túlkapás ellen. álljon minden vádtól ellene — ez egyes embernek baigatagsága még azért a bűnt nem bűnné s igy megfenyithetetlenné nem teszi s itt transactiónak helye nincs s lenni nem szabad. S mert nem volt még e megyében, kinek panasza megszólandó!! s törvényt kívánt volna, megszűnnek- e azért a valláson már e megyében is* * felfakadozó sebek s nem kívánnak e közfigyelmet s orvoslást ? E kérdésre kétségkívül igennel felelünk; azonban, midőn majd e seoek, ha máskép nem, hivatalos vizsgálat után figyelem alá juíandanak s orvoslásuk szükségképp s rövid időn megkisértelik, bővebb alkalom lesz az ügy kivitele folytában róla bővebben is szólani. Évnegyedi közgyűlésünk Tavaszelő 9 29-ére van határozva. Javító dologházunk 19 épülete egészen befejeztetett s mind külső csínjára, mind berendezésére nézve méltó figyelmet érdemel. A megye udvara most jóval csinosabb, de óhajtható volna, ha azon határozat, miszerint a megyeháza utcalámpái meggyújtásának, gyakorlatba jönne, mert csakugyan érdemes, hogy azon középület, melynek falai 9000 nemes jogainak szenteivék, nem csupán disz, de a sötétség rossz omene miatt is legalább folyvást égő két lámpával világíttatnék meg. 11 A doiogház várnagyi felügyelés alatt van, a jelenleg benne 80 rab őriztetik, gyilkos 10, gyújtogató 2, tolvaj és rabló 55, pénzhamisító 1, elmeháborodott egy 12 slb. egyenkint és külön szobácskákba osztvák, mig a köz műterem,13 • Március. 10 A mai törvényszéki fogház, mely az ország első modern börtön épülete volt. 11 Ez a két lámpa csakugyan emberemlékezet óta nem volt megnyujtva 1841. után sem. 13 Az elmebajosokat akkor még nem ápolták kórházakban. 18 Műhely. Ennek a megbízatásnak aker eleget tenni az előkészítő bizottság akkor, amikor ezúton tudatja az alakuló naggyülés alabbi programmját. Tárgysorozat: 1. Az előkészitő bizottság elnöke megnyitja az alakuló naggyülésí. 2. Az alapszabályok leiárgyalása. 3 Jelölő-bizottság kiküldése. 4. Középponti tisztikar megválasztása. 5. Általános tanügyi közlöny ügye. 6. Esetleges indítványok tárgyalása. Az alakuló naggyülés után a szakosztályok megalakulása következik ... Kedves Kartársak! Felesleges bizonyítgatni, hogy erre a rég óhajtott országos szervezetre mily égetően nagy szükség van. Most már csak rajtatok ál), hogy a szervezet valósággá is váljék. Az ügy iránt való érdeklődésieknek azzal adhattok leginkább kifejezést, hogy mentői tömegesebben jelenjetek meg ezen fontos és nélkülözhetetlen egyesülés megalakulásánál. Hozzátok magatokkal azt a törhetetlen hitet és akaratot, hogy egyesült erővel, testvéri összetartással és az eddiginél lelkesebb tevékenységgel fogjátok szolgálni a magyar tanerők egyetemességének érdekeit és a magyar iskolát. Az előkészítő bizottság. Az elszállásolás könyebbsége végett felkérjük a t. vidéki kartársakat, hogy amennyire tehetik, már 11-én d. u. szíveskedjenek megérkezni. Akik szállásra reflektálnak, abbeli igényeiket közöljék Somogyi István polgári iskolai tanárral Komárom. Az alakuló naggyülés ideje és helye: 1921 május 12 d. e. 10 óra Komárom, Kultúrpalota (Nádor-utca ) igiií a iteáii sitit A kommunista vezérek által kezdeményezett általános gazdasági sztrájk a múlt hét végével megszüntj A sztrájk vezetők és a munkaadó birtokos osztály kiküldöttei egyezségre leptek és a Srobár-féle kollektiv szerződés pontozaíainak elfogadása volt a sztrájk megszüntetésének a legfőbb pontja. Meg kell állapítanunk, hogy Komárommegyében a gazdák a Srobár-feie kollektiv szerződésben megállapított feltételeken jóval felül fizetik gazdasági aikalmezottaikat. Azonban a gazdák is okulhattak ebből a szrájkból és leszűrhették azt a tanulságot, hogy csak szervezkedéssel vehetik ennek elejét. Addig, mig a sztrájknak gazdasági céljai vannak, a sztrájk sok esetben jogosult lehet, de gazdahol naponkint, de együtt dolgozni fognak, s a szükséges mügépek, rövid időn etkészülendnek. Külömbözők lévén pedig a magány és hallgató rendszer fölött 14 még ináig is a vélemények, teljesen elismeri közlő, miképp a magány, mellyben most e rabok is külön szakasztatnak, a képzerőt, az esz minden más tehetsége fölött fül munkáltatja s a kedély megtörésére nem kevés befolyással van, minek eredménye, több egyedeknél igen szomorú; s minden jó vagy bal iránya a javulandónak csak azon alapeszmétől függ, melyet a szüntelen önmagával foglalkodó képzelem kifejt és megalapít. De a kérdéses dologháznál a nap munkatársakkal lévén megosztandó, óvásai mellett mindazonáltal a hallgató rendszernek s csupán az éj különözvén el magányokba a rabokat, remélhető, hogy a magánrendszer némely veszedelmeitől megóvatnak. E rabok .részére minden vasárnap isteni tisztelet tartatik a szobácskákat körülvevő csarnok tágasabb részében, s dicsérettel említendő itt a protestánsok azon emberiség szeretete, miszerint közülök többen és gyakran jelennek meg az itt tartott isteni tiszteletre, s együtt imádkozásuk és éneklésükkel, miknek tárgya a minden meglévő bűnöst magához ölelő nagy isten, a köz részvét e kitündöklő embeii módját tagadhatatlan hatással gyakorolják. A városról, szelleméről s általában iránya és haladása, vagy nem haladásáról máskor szólandunk. — y — A szerkesztő a tudósításhoz megjegyzéseket fűzött a börtönök javító magány rendszeréhez. 15 Krónikás. 14 A magány rendszer a rabot állandóan zárkában tartotta, a hallgató rendszer mellett a rab foglalkozhatott, de társaival beszélnie nem volt szabad. ,s Pesti Hírlap, 1841. Télhó 28. 7 sz. 50 iap.
