Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-23 / 33. szám

2. oldal. Komárom* Lapok* 1921. április 23. meg van a kormány által maximálva, azt csak az államnak ajánlhatja fel, szabad forgalom tárgyát nem képezheti, igaz, hogy a gazdának egy joga mégis van: az, hogy az elrekvirált gabonát, mint vetőmagot kétszeres áron az ál­lamtól visszavásárolhatja. iz Országos magyar Kisgazda. Fildmirss és Kis­iparos Párt országos nagygyűlése Érsehojváron. Az itt létező magyar párlok egyik leg­­gerincesebbje, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt vasárnap országos nagygyűlést tart a szomszédságunkban, Érsek­újváron. E gyűlésen városunkból id Tuba Já­nos, lapunk illusztris munkatársa, takarékpénz­tári vezérigazgató, Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, Boldoghy Gyula ipartestületi elnök, dr. Mohácsy János a párt ügyvezető elnöke, Lukovits Ferenc a párt főtitkára fognak többek között beszédet mondani. A párt e gyűlésre az alábbi felhívást bo­csátotta ki: Pártunknak vasárnap április hó 24-én örömünnepe lesz. Tanúságot tehetünk vala­mennyien, akik egy táborba tömörültünk, hogy pártunk egészséges, életképes és megmutat­hatjuk, hogy a kisgazda szava nyomatékos, mert sokan vagyunk, akik egyet akarunk és elveink ínellett mindenkor hűségesen megmaradunk. Az érsekujvári Főpiac lesz a nagyfontos­­ságu nap színhelye ... Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt vasár­nap április hó 24-én délután 3 órakor Érsek­újváron a Főpiacon tartja országos nagygyűlé­sét, amelyen részt vesznek a kisgazda párt összes vezérei, Szentivány József nemzetgyűlési képviselő pártunk elnöke, Fiissy Kálmán nem­zetgyűlési képviselő, alelnöke pártunknak és Hangos István szenátor, pártunk alelnöke. Magyar Kisgazdák és Kisiparosok! Senki ne mulassza el az alkalmat, senki ne maradjon Otthon, mindenki jöjjön el, hogy megismerhesse vezéreit pártunk elveit és elejét. A pártnapon fél 3 órától fél 4 óráig a komáromi körzet alakuló gyűlése, az érsekujvári Iványi féle vendéglő nagytermében. Fél 4 órakor a beszámoló nagygyűlés kezdete a Kossuth-téren. Bejelentett szónokok: Szentivány József nemzetgyűlési képviselő, pártunk elnöke, Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, Hangos István szenátor, dr. Mohácsy János ügyvezető elnök, Lukovits Ferenc központi főtitkár, Varjassy Géza alelnök, Boldoghy Gyula, id Tuba János, Telek Á. Sándor (Rimaszombat), dr. Kukán Béla (Érsekújvár), Varga Orói János gümöri kisgazda, Fodor Jenő gömöri gazda egyesület igazgatója, dr. Holota János kerületi főtitkár. 7 órakor bankett az Iványi vendéglőben (egy teríték ára 20 K), étrend: borjú pörkölt, molnár csusza és 3 deci bor. Este 8 órától táncmulatság az Arany Oroszlán szálló nagytermében. A nagygyűlés jelvénye arany buzakalász lesz. Legyen ott mindenki, asszony és férfi, fiatal és agg, mert ez saját maga iránti köte­lesség, mert április hó 24 én a magyarság jo­gainak a hajnalhasadása lesz. Demokrácia és Kelme. (A Prager Tagblatt f. évi 90. számából.) A legnagyobb csehszlovák iparág a textil­ipar. Ha a szövőszékek, karíoufestőiparok, fehérnetnügyárak és konfekctiómühelyek jól mennek, akkor mindnyájunknak jó sora van. Egy kiló nyers gyapot ára a világ piacon 35 korona (nálunk 60 korona). Egy kiló fonál, mely kevés munkabért igényel jelentékenyen többe kerül, egy kiló szövött áru minőség sze­rint 200 koronától 400 koronáig egy kiló kész ruházati cikk 1000 korona, A különbözet mun­kabérekben, szállítási költségekben, kikészitési anyagokban, nyersanyagokban, gépekben és a vállalkozói nyereségben van és ezekből él Kelet- Csehország, Nyugat-Morvaország ipari lakossá­gának fele, vagy talán többje. Könnyen érthető tehát, hogy mily fontos nekünk, hogy ezen leg­nagyobb iparág kelendősége ne csökkenjen és ezért üdvözöltük osztatlan örömmel a brucki tárgyalások felvételét, remélve azoktól a Magyar­­országgal megkönnyitett kereskedelmi össze­köttetést. Morvaországban nemcsak a leghübb rövidáruvevőink vannak, a puszta szép lányai előszeretettel ruházkodnak a Nachod-i ésKöni­­ginhof-i kelmékbe és ép ez okbál igyekeztek Nachod és Königinhof a magyar ízléshez alkal­mazkodni, de legjobb fogyasztóink is szén és egyéb ipari cikkek részére, melyek elhelyezése ulóbbi időkben mind nehezebb és nehezebb lett. Ehhez jön még, hogy Magyarországnak lisztben és állatban túltermelése van, amely a mi hiányunkat ezekben tűrhető árak mellett fedezhette volna. Végre találkoztunk a positiv gazdasági munka mezején. De sajnos, valami közbejött. Váratlanul husvét vasárnapján megjelen Habsburg Károly és megzavarta a már majdnem kész kereske­delmi szerződést. A cseh kormány az ellen­­actió élére állott s azzal nemcsak a trón váro­mányost, de az egész magyar kormányt meg­buktatta, amely előreláthatólag egész ellenke­­kezőleg inkább egy lengyel-román irány felé orientálódó, tehát czeh ellenes politikával lesz felváltva. Megmagyarázták ugyan nekünk, hogy a Károly elleni actió demokráciánk fenntartása érdekében szükséges volt. Ha Károly a kor­mányzást átveszi, úgy igényi tartott volna Szlo­vákiára. Bármennyire osszuk a cseh kormány azon gondját, hogy a demokratia egy napon talajt veszt, mégis be kell ismernünk, hogy a Habs­burgoktól sohse kell félnünk, ha köztársaságunk a kisebbségi nemzetiségeknek történő enged­ményekkel megerősítené magát. A hivatalokban, akik nagy politikával fog­lalkoznak és nagyszabású államügyekkel van­nak elfoglalva, igen könnyen elfeledkeznek a kis ember gazdasági bajáról, szükségleteiről. Kiviteli iparunk helyzete oly fokra sülyedt, amelynél talán lejjebb már "nem is csúszhat. 18000 papírgyári munkás — falán 40000 család­taggal — néhány nap múlva elbocsájtás előtt fog állani, úgy hogy kormányunknak nem lehet sürgősebb feladata, minthogy a Kelet kapuit kinyissa, amely határkapuk minket a légi élel­­miszerszáliitóinktól és gyári vevőinktől elzárnak. Minthogy, a tárgyalásokkal már oly sokáig vártak, hogy majdnem egészen lekéstünk azok­kal és az időközben beállott világpiac helyzete folytán szénkisegitő akciónka! semmiféle ellen­szolgáltatásokra nem számíthatunk, úgy Magyar­­ország bizonyára jelentékeny ellenigényekkel fog fellépni. A cseh többség körében van ugyan néhátiy politikus, aki a magyar kormány ha­­tárkiigazitásifőkivánságainak a színtiszta magyar vidékek átengedése elöl nem zárkózna el, de a csehek főtömege ezen igazságos kívánságnak elienáliana, nem azért, mert a köztársaság belső erősödése néhány magyar kerület átengedésével meggyengülne, hanem azon babonás ok miatt, nehogy a versaillesi és Szt.-Germaini múló mü alkotás megmozgattassék. A kormány a cseh nyilvánosságot a magyarok ezen kíván­sága felöl világosítsa fel és oly gyorsan, amint lehetséges, kezdje meg az uj tárgyalásokat, amelynek vezérfonala az legyen, hogy keres­kedelmi szerződések csak oly államokkal bírnak tartós értékkel, ahova mi kész terményeinket nagy mennyiségben elhelyezhetjük. Egy keres­kedelmi utazó, aki Argentiniában alsónadrágokat elad, az államra sokkal fontosabb, mint a me-Hatvan év előtt. Nagy tüzek Komáromban és környékén. — Zendülés a várban. — A katonaság hajtja be az adókat. — Tiirr Istvánná részére készült fókötő leirása. — Szomorú farsang. — Az 1862-i árvízről. Akkor még nem volt Komáromban újság amely közölte volna az akkori eseményeket Pedig elég sok sok újság történt a városkában amelyeket nem árt felfrissíteni és az emlékezés fáklyájával rájuk világítani. Az októberi dip­loma (I860 október 20) a tizenegy évig tartó merev abszolitizmus után egy lépést tett az alkotmány felé. Ez azonban a magyarságot nem elégítette ki. Rövid időre az önkormány­zati élet is megindult, de az abszolutizmus nyomására a magyar tisztviselők sorra letették hivatalukat. Az adókat nem fizették a német és cseh hivatalnokoknak és ezek katonasággal hajtották azt be. A városban ostromállapot uralkodik, közélet — mely a negyvenes évek reform törekvései nyomában fakadt, — úgy­szólván nincsen. Ezekről az eseményekről szól­nak a szűkszavú tudósítások, melyeket a Pest­ben megjelenő u. n. „divat lapok“-ban, azok­nak is borítékain tudunk felfedezni, amelyek ma már ritkaság számba mennek. Az alábbi tudósítások a Családi Kör 1861. évi folyamá­ban jelentek meg.1 Rév-Komárom, aug 14 (Eredeti levél.) Tiszíelt Szerkesztőnő! Nem mulaszthatom el, hogy említést ne tegyek az itt történtekről, ha kegyed egy kis tért enged lapja boritékán. Városunkban a legközelebb kétszer volt tűz u. m. e hó 11-én és 13 án. Első alkalom­mal csak egy, másodízben azonban hat ház lön a lángok martaléka, még pedig alkalmasint szándékos gyújtogatás következtében. Adná az ég, hogy kézrekerülne a gonosztevő, hogy el­­vehetné méltó büntetését. Ugyancsak f. hó 11-én hat béres és 12 katona közt komoly összeütközés történt a Cigánymezön. Ugyanis az egyik béres marhája fölment az ottlevő bástyára, mit az őr észrevévén, a marhát le­akarta onnan terelni. Az őr rálőlt a béresre, de nem találta. A lövésre 5 béres és ugyanannyi katona sietett a hely színére és civódásba ke­veredtek, mely véres verekedéssel végződött. Egy katonának sikerült alattomban eltávozni és csakhamar 12 társával tért vissza, de ezek sem bírtak a béresekkel, kik oly vitézül forgatták botjaikat, hogy a katonák mindegyikét megse­besítették. Ezalatt ismét több katona érkezett 1 Családi Kör. Hetilap a művelt magyar hölgyek számára divatképekkel és műmeiléklctekkeí. Szerkeszti Emília Kiadják Engel és Mandello. Pest, í- rét, 1861. a verekedés helyére s most túlnyomó szám a béreseket körülfogta, egynek a kezét is eltör­ték s vagy három helyen meglőtték, de mind­amellett sem sikerüli nekik mindegyik bérest elfogni. Az erősen megsebesült bérest a kór­házba vitték. Az adóharácsoiók is megjelentek váro­sunkban; mint mondják, még többször is lesz szerencsénk. Egyelőre csak a tisztviselő urakat szállták meg 10— 15-ével, de bizonyára majd a többinek is ki fog jutni a mulatságból. Jel­szavuk : tűrni és várni, tudván, hogy a türelem rózsát terem. G. Amália. Ugyancsak Rév-Koináromból egy másik rendes levelezőnktől a következő tudósítást kaptuk aug. 16-ról: Ön becses lapjának 28-ik számában olva­som, hogy az Augs. Ali. Ztg. mily borzadal­­masan festi az itt történt fegyszázadi eseményt. Tehát ez azon rémlap, mely majd minden tábornok urat elrémit a vár kormányzásától, mert ez esemény után az akkori kormányzó elmozdittatott s helyette Ruckstuhl tábornagy vette át a parancsnokságot, de rövid ittléte után ez is elmozdittatott és most újólag Lilia főtá­bornok küldetett helyébe, ki jelenleg is a vár­parancsnokságot viszi. Ruckstuhl tábornagy legelső gondja volt a külerődökből a régi rr szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg m Steiner Kornél és Tsa kirakatait, hol mindenkor a napi árak (Chrudim) Goodyear-cipőket. mellett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER. ■■■■■■■■■egységes áraik: 59 koronától 299 koronáig.

Next

/
Thumbnails
Contents