Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-23 / 33. szám
1921. április 23. „Komaromi Lapon* 3 old u Írünk teljesen ismeretlen párisi csehszlovák katonai attasé, aki autójával évenként egy milliót elkBit. A parlamentnek és a nyilvánosságnak nyomatékkai kell fellépni, hogy Magyarotszággal a tárgyalások mielőbb felvétessenek, mert különben a szép kelnie különleges demokráciánkkal együtt nyakunkon maiad. Luther hitvallásának 400-ik évfordulójához érkezett el a történelem. Ez a bátor barát 1521 április 17—18. napjain áll a vvormsi birodalmi gyűlés előtt, ahol azt kívánják tőle, hogy vonja vissza „eretnek“ tanait. És ő határozott han gon jelenti ki: „Semmitől sem állhatok el és nem is akarok eiáüani, mert nem biztos és nem tanácsos a lelkiismeret ellen cselekedni.“ Ez a néhány mondat századok történelmét szabta meg. Ez a néhány mondat haiálos csapás lett annak a kereszténységnek az egyeduralmán. Nem is tudott az Egyház mindmáig megbocsátani Luthernek, enneK az „istentelen barátnak“ es fő-főeremeknek. És főleg azt hánytorgaija fel ellene, hogy a kereszténység egységének a frontját éppen a nagy közös veszedelem. a török hódítás idején bontotta meg. Ámde mikor kemény ítéletet suhogtat az Egyház Luther „bűnei“ felett, szerényen feledkezik meg jó egypár dologról. Így pl. arról, hogy magának Jézusnak a programmja is igy hangzik: „Nem azért jöttem, hopy békességet hozzak, hanem, hogy fegyvert.“ Ö mondotta azt is: „Senki nem töiii az uj bort a régi tömlőkbe, mert az uj bor elszakítja a régi tömlőket, hanem az uj bori uj tömlőkbe kell tölteni," És azután arról, hogy maga az egyház is hódításának idején ugyanolyan módszereket használt a pogány világgal szemben, mint Luther ö vele szemben. É> végül arról, hogy a török veszedelem hangoztatása Lutherrel szemben csak hazug ürügy, ha tudjuk, hogy maga a Pápa és a legkeresztényibb francia király a legelsők, akik Szuiejmánnal szövetségre lépnek a nagy „keresztény“ ellenfél, V. Karoly császár hasal mának megdöntésére. Az elfogulatlan történelem Luthernek már igazságot'szolgáltatott. ___ ... .De ha arról van szó, hogy napjaink küzdelmeit és reformátorait értsük meg: akkor kathólikus és protestáns között nincs különbség. Minden oldalról hull az átok ma is a békesség megbontóira. A török veszedelem hangoztatása a legkülönbözőbb értetemben — ma is kényelmes ürügy a cammogóknak, a saját apró érdekeiket féltőknek a reformátorok lángolásával szemben. Alá is vannak újítók, több is a kelleténél. Az egyedül lehetséges ut a Ma prófétáira nézve is csak a wormsi példa: „Semmitől sem állhatok el és nem is akarok elállani, mert nem biztos és nem tanácsos a lelkiismeret ellen cselekedni." A vármegyei gazdasági egyesület f. hó 15-én közgyűlést tartott a tagok nagy számának részvétele mellett Kürthy István elnöklete alatt. Két fontos tárgy tette szükségessé a közgyűlés összehívását. Egyik az alapszabályok módosítása tárgyában kiadott kormányrendelet érteimében való intézkedés, másik az egyesület elnöksége és igazgatóválasztmányában megüresedett helyek betöltése. Az alapszabályok ügyében úgy határozott a közgyűlés, hogy az egyesület régi alapszabályait kiegészíti a kormányrendeletben előirt kívánalmakkal és igy terjeszti fel jóváhagyás végeit. A régi alapszabályokban megállapított tagdíjakat a viszonyoknak megfelelőleg felemelte a közgyűlés. Ezentúl az alapiló tagsági dij 1G00 K, vagy annak évenként fizetendő 6°/0-a; rendes tagdíj évi 50 korona; pártoló tagdíj évi 20 koronában állapíttatott meg. A közgyűlés a választásokat következően ejtette meg: Alelnököknek megválasztanak: udvardi járásból Csepy Dániel, csallóközi járásból Nagy Nándor, párkányi járásból Luczenbacher Pál. Igazgatóválasztmányi tagoknak megválasztattak : Udvardi járásból: Bathó Aladár, Baranyay Lajos, dr. Farkas Ferenc (Anyala), Farkas Ferenc (Vért), Fürst Mihály, Istenes György, Jaross Vilmos, Kálmán Ferenc, Paál Dénes. Csallóközi járásból: Bugár Lajos. Delej Géza, Horner Árpád, Mányoky József, Ruttkay Béla, Trugly János, br. Kufner Raou!, Varjassy Géza, Sebő Gábor^Vörös Ede, Palkovich Viktor, Párkányi járásból Alkér Antal, Eiter Gyula, Redl Gyula, Wimmer Kálmán, Schlesinger Lajos. Komáromból Füssy Kálmán, Lakatos Károly, Lukóvich Ferenc, dr. Moliácsy János. A megválasztott alelnököket és igazgatóválasztmányi tagokat Kürthy István üdvözölte és hosszabban fejtegetvén a gazdáknak mai alig elviselhető helyzetét, amely különösen a felelőtlen izgatók által félrevezetett munkásság erőszakos fellépése miatt tűrhetetlen, szoros összetartásra és a gazdatársadalom szervezése ügyében kifejtendő munkában való odaadó részvételre buzdította őket. Varjassy Géza szóvátette a mezőgazdaságii termelés munkálatait minduntalan megakasztó gyakran ismétlődő munkabeszüntetéseket és indítványozza, hogy a gazdasági egyesület menesszen küldöttséget a vármegye zsupánjához; amely küldöttség feltárván a gazdák lehetetlen helyzetét, kérjen védelmet a gazdasági munkások izgaíói ellen. A közgyűlés Varjassy indítványát magáévá téve, Varjassy vezetése alatt Csepy Dániel, Istenes György, Nagy Nándor, Hickisch Károly, Kertész Gyula tagokból álló küldöttséget megbízta az indítvány értelmében való eljárásra és felkérte az orsz. kisgazdapárt jelenlevő elnökségét, hogy Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő vezetésével a kisgazdapárt is menesszen a zsupánhoz a fenti ügyben küldöttséget. Kürthy István elnök bejelentette a közgyűlésnek, hogy az udvardi járás nagyobb munkaadói maguk között egy bizottságot szerveztek azon célból, hogy az, időnként összejőve, a járás mezőgazdasági viszonyait és a munkabéreket szabályozza. Ajánlja a közgyűlés? nek, hogy ilyen bizottságot az egyesület működésének egész területére járásonként szervez? zen. A közgyűlés élénk helyesléssel fogadta az indítványt és járásonkint megalakította a műn-* kásviszonyok és munkabérek irányítására hivatott bizottságokat a következőképen: Udvardi járás. Elnök Jaross Vilmos. Tagok Bathó Aladár, Baranyay Lajos, Bronsek N., Feszty Béla, Fürst. Mihály, Haas Róbert, Istenes György, Kálmán Ferenc, Kugier Lajos, Schlesinger Lajos, Szaiay Béla, Sümeg Ernő. Csallóközi járás Elnök Nagy Nándor. Tagok Balázs Károly, Bugár Lajos, Dócza Kálmán, Egenhoffer Gyula, Friedlender N., Horner Árpád, br. Kufner Raoul, Kertész Gyula, Herman István, Mányoky József, Trugly János, Rutlkay Béla, Schvarcz Mór, Szabó Dávid, B. Sebő Gábor. Párkányi járás. Elnök Luczenbacher Pá! idomú ágyukat a fővárba vonatni s helyöket vomcsövüekkel pótolni. A várba semmiféle polgári egyén be nem bocsáttatik, hacsak előre meg nem mondja, hogy hová és kihez akar menni s ekkor egy katona kiséri oda és vissza. A múlt he'ekben éjfélkor érkezett ide hadigőzösön a Pesten elfogott Tury Pál egy század katonaság őrizete alatt. A várba vitetett és egymaga külön szobában helyeztetett el, hói belői 2 csendőr, az ajtón kívül 2 s az ablaknál egy katona őrizete alatt töltött egy hetet, mialatt, mint mondják, nagyon szomorú volt s igen keveset evett. Később egy csendőrhadnagy és 6 csendőr fedezete alatt Bécsen keresztül Joseístadtba szállíttatott. Az Augs. Ali. Ztg. irja, hogy a komáromi helyőrség egészségi szempontból a környéken van elhelyezve. Ez is való, mert a gr. Zichy M. ószőnyi uradalmában is 80 ilyen beteg ápoltatott, kik csak akkor gyógyultak meg, midőn a gróf ur adóját lefizette. E szegény betegek (I) csak két hónapig gyengélkedtek a helységekben s e hó 12-én tértek vissza a várba teljesen fölépülve. Azonban már másnap ismét megbetegedtek szegények s azért a városban kellett őket elszállásolni ápolás végett az adóval hátralékosok lakásaiba; névszeriní a városbirájához 8, a polgármesterhez 10 s a képviselő urakhoz is több kevesebb ily beteg rendeltetett, kik mindaddig meg nem gyógyulnak, míg az illetők adójukat be nem fizeték. Többek közt egy polgártársunkhoz is 6 darab beteg katona jutott, kik a főpiacon levő boltjába szállásolták magukat s nagyobb kényelmük végett az újonnan készült női ruhákat a fogasokról a földre hányták, hogy fegyvereiket felaggathassák. Ez a betegápolónak természetesen sehogy se volt ínyére s azért felszólította vendégeit, hogy jöjjenek lakására, kik azonban csak nagynehezen voltak erre rávehetők, mert nem akarták hinni, hogy lakása nem ott van, ahol a boltja. M. K. . . v (A becses lévé! egyéb részeit el kell hagynunk, miután azok már a föntebbi levélben is előfordultak. Szerk.)2 Divattudósitás .. . Végül pedig arról tudósítjuk t. olvasóinkat, hogy a Türr ifjú neje számára készült gyönyörű magyar fejkötő már útban van Olaszország felé. E fejkötő komáromi mintára finom fehér recézett bársonyból készült, aranyszálakból gyönyö ü virágcsokrok vannak a tetején kihimezve, mig az előrészt kis fehér bársony fodor veszi körül, e fodor szintén arany hímzéssel és fonattal van diszitve, a hátszalag fehér, nehéz sima szalag, gyönyörű arany fonatokkal körülvéve; az egész olyan finom Ízléses összeállítás, hogy lehetetlen, mikép a fiatal hercegnő tetszését meg ne nyerje és valóban örülünk, hogy mi voltunk megbízva e főkötő elkészíttetésével. Oh csak minél több fiatal előfizetőnk számára is kapnánk ilyen megbízást, mi örömmel végeznők.’ Vidéki tárca. Rév-Komárom, október 13 (Eredeti levél) Ä legkorosabb emberek se emlékeznek oly ^gyakori tűzvészekre, mint amennyi itt ez évben kitört, mert a még jókor elnyomott számos gyulladást nem is emlitve, öt hó lefolyása alatt f. hó 11-én már harmadszor lobogtak fel az emésztő lángok városunkban. Ily vészek alkalmával a lakosság dicséretes buzgalommal szokott az oltásban résztvenni s főleg ennek köszönhető, hogy a tűz mindannyiszor nagyobb mérvben el nem harapódott. Gyászos emlékű nap volt továbbá szept. 16-ika egy itteni családra nézve, mely égő lakából futni kényszerülvén, a megrémült szülők a gyermekeiket a szobában feledték, honnan aztán a legidősebbik, egy 5 éves fiú menekülendő az udvarra ért, az égő nádtető rászakadt s hulláját csak másnap találták meg a romok között. A szobában maradt három kisebb gyermeket két derék polgár szabadította ki az ablakon át saját életük kockáztatásával. * IMI Kiig. 25: i 54 síim borítékján közöl?«. ’ U. o. 1861 zzept 29-i, 39. számában. De nemcsak városunkat, hanem megyénk több helységét is érte tűzvész okozta súlyos csapás. A- többek közt csak a szomszéd Izsa s Dunán túl fekvő Mocsa helyiségeket emiitem meg, amabban 35, ez utóbbiban pedig 150 ház lön a lángok martaléka a betakarított gabonával együtt. A marhavész is mutatkozott megyénkben. Ószőnyön egy hét alatt 55 darab marha esett el. A városunkban tanyázott 50 főnyi csendőrség, innen Trencsinben költözött. Szívesen kívántunk nekik szerencsés utat.4 R. Komárom, márc. 4-dik. (Eredeti levél). Tisztelt Szerkesztőnő! A farsangnak ma van utolsó napja, mit tehetne mást az ember, mint hogy visszagondol az elmúlt farsangi napokra, melyek az idén nem voltak oly zajosak, mint szoktak lenni, nálunk ugyan nem volt épen szomorú, mert volt egy pár bál a pavilonban, de ezekről hallgatok. A városi kórház javára is terveztek bált, de csak terveztek, mert a nagy árvíz közbenjötte miatt nem lett belőle semmi. Egy pár kisebb bál is volt táncpróba név alatt Hoffer ur termében. Más szellemi élvezetünk nincs, mert egész télen nem voltak színészeink. Csak egy kötéltáncos mutogatá ügyességét és több borzadályt, mint élvezetet nyújtott a nézőknek nyaktörő mutatványaival. A nagy ár által határaink szintén tetemes kárt szenvedtek: de városunkat megőrizte a gondviselés; ha megengedi kegyed, máskor is megkísértem gyenge toliammal leírni városunk eseményeit.(Sőt kérjük. Szerk.)5 Az 1861. évfolyamban jelent meg a Koltán 1836 február 11-én született Dalmady Győző életrajza8 és arcképe, aki ebben az időben kezdte irogátni később olyannyira divatos és kedvelt verseit. Komárom 1848 utáni viszonyairól egykorú hírlapokban találunk közléseket, ezek történetének szintén megbecsülendő forrásai. 4 U. o. 1861 okt. 20 i 42. izimu borítékján. * U. o. 1862 márc. 9-i 10. «lámának borítékján. • U. o. 1861 nor. 21-i 47. kőnyomat« arcképével. ' " Krónikás.
