Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-23 / 33. szám

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Elöfbeté»! ér Caeb-szlováli: értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: SgéM éTre 60 K, félévre 80 K, negyedévre 15 K. Egyes szám árat 70 fillér* A szlovák autonómia problémája uralja a politikai helyzetet.és a kormányválságnak ezzel a kérdéssel is kell foglalkoznia. Magyar nézőpontból ez a kérdés sokkal fontosabb, mint az az első pillantásra látszik. A szlovák auto­nómia ma már teljesen bement a néptu­datba és a reá is politikusok ezt a poli­tikai kijegecesedési folyamat uj fejlődési fokának tekj ntik. Ahogy péidánl a nö­vény életében első időszak a gyökérzet képződés, azután következik be a lomb és virág fejlődése melyből azután a gyü­mölcs érik, úgy a politikában is megvan­nak a haladásnak bizonyos állomásai és igy számolnunk kell azzal, hogy elérke­zünk a szlovák autonómia állomásához, amely a szlovák nép politikai életében jelentős fordulatot fog alkotni. Mivel a mi sorsuk, magyar nemzeti kisebbségé is szorosan kapcsolódik e kér­déshez, nem lesz érdektelen, ha ezt meg­világítjuk. A cseh-sziovák egységet, meLy cseh vezetés mellett, hegemóniája elis­merésével a prágai forradalom előtt jött létre, Srobárék társasága csinálta, ezek a túlzó nacionalisták, akik úgyszólván min­den feltétel nélkül, a piltsburgi egyezmény teljes szögre akasztásával, csatlakoztak Prágához. Ez az egyezmény a teljes szlo­vák autonómiát tartalmazza, mint egyik legfőbb kikötést, a nemzeti fejlődés biztos talapzatát, amelyre szilárdan lehet építeni. A csehofil politikai irányzat Srobárék­­feai megbukott Ennek okai nem tartoznak e fejtegetés kereté! e, de az tény, hogy Srobár kormányzata érlelte meg tulajdon­képpen a szlovák autonómia vetését, mert arról Szlovenszkó u inden nemzeti öntu­dattal áthatolt szlovák lakosa meggyőző­­dőlt, hogy igy nem az önálló nemzeti lét felé haladnak, hanem az a gondolat las­­sankint a centralizáció politikája folytán el fog homályosodni, A cseh türelmetlen­ség és különféle erőszakos rendszabályok nyújtották a jövőről, mely az alkotmány fejlesztése nélkül a szlovák népelemre vár. Ezek az eszmék kezdetben csak a szlovák néppártot foglalkoztatták és az vitte bele a nép közé az autonómia gon­dolatát- Srobárék rögtön készen voltak a magyarón váddal ellenük, de ez a tak­tika nem vált be, mert a nép szeme ki­nyitott Lassanként a többi páitok is az autonómia felé vezető útra tértek és ma az a helyzet, hogy minden reális szlovák Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-U. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. politikai párt ezt az utat keresi. Ha ma választásra kerülne a sor, a politikai hely­zetkép teljesen megváltoznék, ma az au­tonómia hívei küldenék ki képviselőiket és nem a szocialisták, akiknek révén Prága most egy éve megszabadult ettől a kér­déstől egy kis időre A szlovák minisztérium, mely a telj­hatalmú cimet viseli a valóságban csak % címzetes püspökséget jelent, ezt ma min­denki tudja A teljhatalomban tulajdon­képpen semmi hatalom sincsen és csak kirendeltsége a prágai kormánynak, mely Szlovenszkóval ezen az állomáson keresz­tül érintkezik. A teljhatalom mellé Prága elfelejtett utalványozási jogot adni a mi­nisztériumnak amelyet politikusok azért neveztek el nem minden irónia nélkül keskenyvágányunak. Ezt érzik az összes szlovák pártok és most ezt a minisztériu­mot ki akarják építeni a rendes nyomtáv föltételeivel és -ezen fog az autonómia vonata berobogni. A cseh centralizáció ez elé akadá­lyokat igyekszik gördíteni, de ezt csak halasztani lehet, megakadályozni azon­ban nem. Mi, magyarok is követejük a szlovákság teljes autonómiáját, mert igy a cseh gyámság alól, amely nekünk is igen terhes, felszabadulunk. Akkor kez­dődhetik meg a magyar politika uj kor­szaka, mely á szlovák autonómia kere­tein belül keresi a megegyezést, ha en­nek az autonómiának keretei ki lesznek töltve megfelelő tartalommal. Ebből a ma­gyarságra nézve előnyök származhatnak és akkor — természetesen nemzeti kisebb­ségi jogaink teljes és őszinte elismerésé­vel és ennek politikai és kulturális biz­tosítékaival, - rá kerülhet a sor arra, hogy a szlovák nemzettel azonos politikát foly­tassunk. Addig a magyar politika az el­lenzék frontját el nem hagyhatja. Minden további fejlődés a politika alakulásában az autonómia kérdésével függ szervesen össze. A mi szabadsághoz szokott véral­­katunk, mely a-katonai diktatúra, a sta­tárium és a cenzúra intézményeihez nem szokott hozzá és azokra, mint múló in­cidensekre emlékezik, a közszabadságok visszaállításában látja és találhatja meg előfeltételeit. Amig ezek nem térnek vissza csorbítatlanul birtokunkba, álláspontunk a mai marad. A mi ügyünk sürgős ugyan, de még várhatunk, mert elalkudni jogaink­ból semmit sem akarunk. mezőgazdasági sztrájk. A munkásság kis százaléka sztrájkol. — A sztrájk befolyása a gazdálkodás vitelére. — Nem termelnek cukorrépát a gazdák. — Ku­korica is kevesebb van jelezve. — A gazda nem bírja az óriási napszámot. Az általános sztrájknak indult mezőgazda­­sági sztrájk egyes nagyobb gazdaságokban tart még és a gazdasági cselédek egy része nem dolgozik. A sztrájkoló gazdasági mun­kások csak a központ parancsára cselekszenek. Nagyobb kár a sztrájkból eddig sehol se szár­mazót!, mert a jótékony eső már egy hete tart idestova és a gazdasági munkák ezért is szü­neteltek volna. Ez a sztrájk a birtokos osztály szervezke­dését teremti meg, melynek talaja teljesen elő van készítve. A terror alatt levő gazdaságok arra a meggyőződésre jutnak, hogy a gazdál­kodás mai formájában a sztrájkok és bérköve­telések miatt kezd labilissá válni és igy meg nem maradhat. A kollektiv szerződés pontoza­­taiból a gazdák nem ok nélkül riadnak vissza, mert ezzel a munkásságnak szolgáltatják ki magukat. A kollektiv szerződés be nem tartása azonban csak ürügy a sztrájkra, mert a leg­több gazdaságban a cseléd jóval többet kap, mint amennyit a kollektiv szerződés előír. Mégis sztrájkolnak. Nyilvánvaló tehát, hogy a kollektív szerződés sem akadályozza meg a sztrájkot, amely teljesen politikai sakkjáték. Csakhogy a gazdák nem hajlandók ebben a játszmában reszt venni, mert ők ebben csak vesztesek lehetnek. A kormány cukor export politikája foly­tán a gyárak nem tudtak a gazdaságoknak szerződéseket kínálni, tgy azután a cukorrépa termelést a tájékoztató árak hiányában a gaz­dák teljesen kikapcsolták vidékünkön. Bizony­talanban nem lehet ebbe a növelésbe bele­mennek és a drága napszám viszonyok mel­lett erre vállalkozniok, hogy azután a kormány később az átvételi árakat alacsonyan állapítsa meg. De a gazdaságok nagy része éppen a napszámkérdés folytán nem megy bele a kukorica termelésbe sem, mert a kapálás ideje alatt egy bérsztrájk annak engedményét meg­hiúsíthatja, de különben is a 30 koronás nap­szám követeléseket teljesíteni képtelen. Így a kukorica termelés erős csökkönásére van kilá­tásunk, amely viszont a hizlalás kérdését és a zsirárak kialakulását befolyásolja kedvezőtlenül. A tavaszon tehát a munkanélküliség a falukban sokkal nagyobb lesz, mint eddig volt, mert a kapálási napszámok, jelentékenyen csökkenni fognak. A nagyobb gazdaságok csak annyi lcajáás növényt termelnek, amelynek meg­növelését házilag és géperővel tudják biztosítani. Ez is ennek a sztrájknak egyik következ­ménye, védekezés az ellenséges front ellen, : melyet a kommunizmus szervezett meg a gaz­­j dákkal szemben. Végeredményében a fogyasz- i tás, a városi közönség fogja mindezt megsiny- I leni, mert az árak csökkenésére és olcsóbb­­j ságra nem számíthat akkor, amikor állandóan í munkabér emelésekkel és az ipari termékek i változatlanul magas árával kell számolnia. Ez­­! zel szemben a gazda által termelt gabona ár? Dffíliic Unne ruhafestő és vegytisztító IVlllUa JCIIlUS Komámo, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ———

Next

/
Thumbnails
Contents