Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-09 / 29. szám
■egyvenkettedik évfolyam. 29. szám. Szombati 1921. április 9. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ar Caefe-azlovák értékben: Helyben éa vidékre postai szétküldéssel: Sgész évre 60 K, félévre 80 K, orgyedevre 15 Egyes szám árat 70 fillér. K. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. S/erkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nador-u 20 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. í Hiú ígéretek és terminusoknál egyebet nem hallunk a választásokról. Az önkormányzat nem egyéb üres fikciónál és a politikai centralizmus köpönyege alalt a demokrácia legfőbb vívmányai gyanánt a legfeketébb absoluíiznrus rejtőzik el. Alég nincs arra bátorsága, hogy ezt bevalja, a demokráciát emlegeti, de' ez tesz bennünket .gyanakvóvá és most már teljesen tisztában lehetünk annak a tartalmával. Demokrácia például az, hogy községi ügyeinket, adózásunkat most már évek óta nem intézi felelős választott képviselete a polgárságnak, mely arra hivatott. Egy ideig a politikai pártok jelöltek ki a városi és megyei önkormányzatba egyéneket és igy a közigazgatásért a felelősséget a pártok vállalták látszólag. Lényegében ezért azonban felelőnek nem lehettek, mert a pártoknak jelölési jogot adtak, a kinevezést a kormány gyakorolta megbízottja utján. A felelősség tehát a kormány képviselőjére, a zsupánra és a fokozatos felelősség révén a kormányra hárult ezért a tényért és minden következményért. Láttuk, hogy a kormány képviselője által egy forradalmi politikai pártból alakított képviselet lényeiért a felelősséget vállalni nem volt hajlandó és azt fe oszlatta a kormány adta jogánál fogva. Azóla —" és ennek jó pár hónapja — nincs városi törvényhatósági élet. A községi választásokat múlt év nyarára, majd őszére, majd a folyó év februárjára ígérte a kormány, mely természetesen egyik Ígéretét sem váltotta be éá hitünk szerint nem is fogja beváltani, mert neki autonómiára semmi irányban, semmi helyen szüksége nincsen, különben a szabad kéz politikájának volna vége. A községi választásokat halogatják addig, mig a közigazgatási reformot még tudják valósítani. Alert ez igen nagy kérdés. A közigazgatás reformja teljes visszafejlődést jelent és a megyék, városok, községek politikai befolyását teljesen megszünteti. Az egész vonalon a kormányhatalom lesz úrrá még vagyoni közügyeinkben is és az úgynevezett megyei tanácsok csak konsultativ testületekké vállnak, amelyek á helyi szempontok szerint, népjóléti, társadalmi és kulturális kérdésekkel fognak foglalkozni a határozat hozatal joga nélkül. Joguk lesz tanácskozni, beszélgetni és javaslatokat tenni, a kormánynak joga van mindezzel semmit sem törődni. Beszélgetési jog ez és hozzátehetjük nem is szabad beszélgetési jog értéke és jelentősége az üres szálmacsépléssel egyenlő. Rossz másolata a német közigazgatásban oly nagyszerűen bevált járási közigazgatási teslöleteknek. Az autonómia alkonya itt van és ma ez a szó a legrosszabb hangzású a kormány körökben. Sajnálattal állapítjuk meg ezt mi magyarok, akik az autonómia emlőin nőttünk fel és épen ezért az autonómia gondolatról lemondani nem tudunk és nem is szándékozunk Egy nagy eszmeáramlat indult meg Szlovenszkóban az autonómia ügyében, mely függetleníteni kívánja ezt és szabadon akarja kifejleszteni erőit. Ezt nekünk is támogatnunk kell egyrész azért, mert az autonómia nagyobb politikai szabadságot is jelent, másrészt abból a célból, hogy a politikai autonómia előfeltétele és termő talaja a közigazgatás autonómiája. egy párínak a gyűléséről akarunk az alábbiak' ban beszámolni, mert amit iít megírunk, az nemcsak a Gömörben és Hantban, hanem még messzebb vidéken élő magyarság összejövetele volt vallás, párt és rangkülömbség nélkül és akik nem is voltak ott, a szivük dobbanása, a lelkűk sóhajtása odavitte őket. Az ősmagyar faj sokat hangoztatott bűne, a turáni átok, a széthúzás megcáfolása volt az egész gyűlés Olt láttuk a katholikus, a református, az evangélikus, a zsidó papot, a gazdagot, a szegényt, mindenkit, aki magyarnak született és az-idők minden mostohaságá dacára magyarnak is akar maradni. A gyülésefi megjelent leányok nagyanyáink idejéből megmaradt pártában, gyönyörű magyar viseletben felejt heteden látványt nyújtottak. S amikor vége a komoly munkának és táncra perdültek a párok, a cigány csak régi magyar nótákat húzott,* és a régi elfelejtett táncok: a lassú magyar, a palotás, a körmagyar, a társalgó, a csárdás kerültek elő S amíg közbeközbe a cigány Lavotta szereimét, Bihari kesergőit húzta, a szemek megteltek könnyel, mert hiába sírva vigad a magyar. • És most adjuk közzé a következőket: Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos pást rimaszombati körzete e hó 2-án alakult meg impozáns gyűlés keretében Rimaszombatban a gömöri és nógrádi község pártszervezetek kiküldötteinek részvétele mellett. Összesen 62 község pártszervezet kiküldöttet . vettek részt a gyűlésen. Megjelentek Szent- Ivány József és Füssy Kálmán képviselők, aki- I két a szép számban összegyűlt kisgazdák és j kisiparosok s Rimaszombat város választó kö- i zönségének minden rétege lelkesen ünnepelt j Résztvett a gyűlésen dr. Mohácsy János a párt ügyvezető elnöke is, akit dr. Holota János érsekujvári titkár kisért. Körmendy-Ékes Lajos kér. szoc. képviselő parlamenti elfoglaltsága miatt a gyűlésen nem jelenhetett meg s levélben mentette ki magát. A gyűlést Szent Ivány József képviselő, a párt elnöke nyitotta meg nagyszabású beszéd kíséretében. Megemlékezett arról, hogy a gömöri társadalom szemeláttára folyt le eddigi munkája, mégis úgy érzi, hogy bizonyos tekintetben számadással tartozik. Viszszapillantott a magyarországi forradalom utáni napokra, amikor a fóldmives párt alapjait'rakta le azért, hogy a forradalom vezérszólamait ne használhassák fel a forradalom természetében rejlő túlzások minden irányú romboló munkájára, mert úgy látta, hogy a forradalmi zűrzavart a demagógia, a személyes érdekek és az osztályok harca szolgálatába akarják állítani azok*az elemek, amelyek vezárszerepet vindi• kálnak s nemzeti gondolat kiirtására törekszenek. Szólt a zsidóság egy részének uralmi törekvéséről, de megállapította, hogy a zsidóság jelentőségét a produktiv munka szempontjából értékelni tehet s mintegy társadalom és nemzetfenntartó erőt elismer. Abban az időben azt állította, hogy a földbirtokos oszíály nem tett eleget annak a feladatának, amely a gazdatársadaiom és az általános kuliura érdekében hivatása lett volna. Régi hirdetője a földmiveiéssel foglalkozó egyesülésének. Örömmel mulat rá arra, hogy bár meggyőződése miatt támadásokban volt része, igazságai diadalt értek el. Rátért az uj államban megnyilatkozó gazdasági szervezkedés ismertetésére és rámutalott arra, hogy a párt programmját az egyoldalúságból kiemelve, az egész emberiség szolgálatába állította, hogy a gazdasági programmal szorosan összekapcsolták a demokratizmust. A gyakorlati Programm egyik legjelentősebb pontjára Szlovenszkó autonómiájának kérdésére tért át és ezeket mondta: „Szükségesnek láttuk a nemzeti önrendelkezés elve dacára Szlovenszkó autó-nómiájának alapjára állani, mert meggyőződésünk, hogy a szlovák nép minden rétegével meg tudjuk értetni magunkat, meri hisszük, hogy az évezredes történelmi mult a szlovák és magyar népek lélektanilag is egymás mellé állította és mert kétségtelen, hogy sorsuk és igy érdékeink a jövőben egy és ugyanazok lesznek Milus J onnc ruhafestő és vegytisztító Komárno, Nádor-utca 3. és 48. szám; Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
